Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-11 / 239. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. OKTÓBER 11, SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR HÍRSÁV A hétfői véradást a Tolnai Népújság is támogatja szekszárd Véradás lesz hét­főn Szekszárdon, a véradó ál­lomáson. A Vöröskereszt munkatársai 30-40 véradóra számítanak, köztük a Tolnai Népújság munkatársaira is. Gulyás Katalin, a szervezet megyei elnöke elmondta, az október 23-i hosszú hétvége kiesése miatt ebben a hónap­ban a tervezett véradásokra több embert hívnak, illetve plusz alkalmakat is szervez­nek. Ez utóbbiakra elsősor­ban diákokat várnak, (bk) Figyelmetlenül előzött, súlyosan megsérült IREGSZEMCSE KulcSCSOnttÖ- réssel került kórházba egy iregszemcsei nő, aki Tamási és a lakhelye között szenve­dett balesetet. Próbált meg­előzni egy másik járművet, amikor észrevette, hogy szemből egy jármű érkezik. Fékezett, a kormányt jobbra rántotta, az úttest mellett húzódó árokba hajtott, ahol az autója felborult, (ii) Tököt ettek, majd lámpással világítottak PAKS Lámpásokat, asztali és udvari díszeket készítettek a paksi kertbarátok és felhívá­sukra sokan mások a tegna­pi Tök jó napra. A civil szer­vezet negyedízben szervezte meg programját a városháza előtti téren. Akadtak szelle­mes alkotások, egyik például a Kozmann-Kiss kenus pá­rost formázta. A kertbarátok megvendégelték a közönsé­get, s rendeztek szórakozta­tó műsort is. Sötétedéskor a teret a töklámpások fénye töltötte be. (vt) A tökkompozíciók, köztük a kenu @ további hírek: www.teol.hu Levél, sorsjegy egy helyen posta A kézbesítők egy része részleges sztrájkba kezdett Nem vesznek részt a rész­leges sztrájkban a postá­sok Tolna megyében. Az országban néhány helyen nem hajlandó­ak sorsjegyet árusítani a kézbesítők. Kurz Patrik Szerkesztőségünkbe panaszos hangvételű levél érkezett. Egy postai kézbesítő számolt be ar­ról, hogy sorsjegyet kell árusíta­niuk, valamint biztosítások köté­sével is megbízzák őket a mun­kahelyen, ezért részleges sztrájkba kezdtek. A többi kéz­besítési feladatot továbbra is be­csületesen végzik. Túsz Ferenc, a Kézbesítők Szak- szervezetének (KÉSZ) elnöke megkeresésünkre elmondta, ezeknek a feladatoknak a kötele­zővé tétele jogszerűtlen, mert nem tartalmazza a munkaköri le­írás. Beszámolója szerint akadtak olyan hivatalok is, ahol szégyen­táblára írták fel azoknak a nevét, akik nem teljesítették az előírt ter­vet. Azt mondta, helyenként kilá­tásba helyezték, hogy úgymond megnézhetik magukat az év végi béremelésnél azok, akik megta­gadják a sorsjegyek árusítását. Persze voltak olyan hivatalok a KÉSZ elnöke szerint, ahol a veze­tők emberségesen bántak a dolgo­zóikkal, normál hangnemben be­széltek a kézbesítőkkel. Lapunk megkeresett postahi­vatali vezetőket, ám mindegyi­kük Tomecskó Tamáshoz, a Ma­gyar Posta Zrt. szóvivőjéhez irá­nyított minket. - Tolna megyé­ben nem sztrájkolnak a postá­sok, mint ahogy az ország leg­több megyéjében sem - nyilat­kozta a szóvivő, kiegészítve az­zal, hogy tudomása szerint mind­össze Kelet-Magyarországon for­dult elő néhány ilyen eset. Hoz­zátette, a részleges sztrájk részt­vevőinek száma - a harminchat- ezer dolgozóból - nem éri el a kétszázat sem. Éppen ezért azt is nyomatékosította, hogy Túsz Fe­rencet felszólították, hozza nyil­vánosságra a részleges sztrájk résztvevőinek pontos számát, ugyanis a Magyar Posta Zrt. ál­láspontja szerint az általa elmon­dott adatok nem felelnek meg a valóságnak. Amenyiben ezt nem teszi meg, jogi útra terelik az ügyet. Tomecskó Tamás úgy fo­A szekszárdi nagypostán megkérdezik a csekket befizető ügyféltől, hogy szeretne-e sorsjegyet vásárolni galmazott, a hagyományos pos­tai szolgáltatások - mint a levél iránti kereslet - stagnálnak. Ép­pen ezért kitörési pontokat kell keresni ahhoz, hogy többletbevé­telhez jusson a vállalat - ez pedig a kereskedelmi tevékenység. Kézbesítőket is megkeres­tünk ez ügyben, a többség azon­nal elhárította kérdéseinket. Akadt viszont egy nyilatkozó, de a nevét ő sem vállalta. - Valóban kell árusítanunk sorsjegyet, és biztosítások kötését is szorgal­maznunk kell - mondta a kéz­besítő. Volt már olyan, hogy nem sikerült teljesíteni az előírt tervet, de eddig nem találkozott szankciókkal. Hozzátette, többé- kevésbé sikerül eladni a sorsje­gyeket, viszont a biztosítások kötése már nem megy olyan könnyen. Arról is tájékoztatott, hogy nem szívesen végzi ezt a plusz feladatot, amit szerinte nem neki kellene elvégezni. - Lassan már kenyeret is árulunk - mondta keserű humorral a kézbesítő. - De megcsináljuk, mert más választásunk nincs, legfeljebb azt mondják, mehe­tünk máshova dolgozni. A sztrájkra viszont nem gondol­tam, nem is kapott nagy nyilvá­nosságot az ügy. Magam is csak nemrég, a televízióból értesül­tem róla - fűzte hozzá. Van, ahol nem kell árusítani a kézbesítőnek megkérdeztünk egy magán­kézben lévő postahivatalt Ba­ranya megye egyik települé­sén, hogy ott foglalkoznak-e sorsjegyárusítással a dolgo­zók. A vállalkozás vezetője úgy nyilatkozott, a kézbesítő­jét nem kötelezi arra, hogy a leveleken és a csomagokon kívül más egyebet vigyen ki nap mint nap az ügyfelekhez. Hozzátette, a hivatalban lehet vásárolni az említett sorsje­gyekből, de nem próbálják rávenni a betérőket, hogy ezt meg is tegyék. „NINCS MÁS HAZA, CSAK AZ ANYANYELV.” (MÁRAI SÁNDOR) Bige és pasi egymásra hajt a buliban a tévében is pasi lett a férfi­ból. Mi a bajom ezzel? Az, hogy a férfi pejoratív meg­nevezéséről van szó. Ilyen még a fickó, alak, pacák, pali, pasas, ipse, hapsi, kra- pek, muki, muksó, mókus, fazon, tag, csávó, szivar, ür­ge. A fiú pedig srác, fickó, tacskó, suttyó. ÉS A lányuk? íme: csaj, csajszi, bige, bula, bőr, bébi, fruska, maca, nőci, nőcske, pulyka, liba, tyúk, pipi, spi­né, spinkó. A felsorolt sza­vak a szleng stílusrétegbe tartoznak. az idősebbek régen bálba jártak, de ma már gyakran ők is buliba mennek. A két szó között nemcsak stílusában, hanem tartal­mában is különbség van. A bálban - talán még - kulturált szórakozásról van szó; a buliban viszont sok minden előfordulhat. Ugyanígy a dizsi, muri, banzáj, hepaj is az alacso­nyabb színvonalú szórako­zási lehetőségeket sejtetik a számomra. végül az udvarol és udvar­ló köréből néhány szó. Az udvarlás egyre inkább ki­megy a divatból; helyébe a fűz, főz valakit; a nyomul, hajt valakire; a csajozik; a kavar valakivel, a jár valaki után, valakivel került. A kedveskedik, csapja a szelet, teszi a szépet; kerül­get, ostromol valakit; bókol valakinek, keresi a kegyeit is eltűnőben van. az udvarló helyébe talán a barát, valamint a férfi és a fiú rokon értelmű szavai léptek a gavallér, a lovag; az imádó, hódoló, rajongó, széptevő vagy kedves he­lyébe. ki SZERETI, ha a lányát bár­ki is bigének nevezi, és egy pasi hajt rá a buliban? Több gyereket vinnének a bölcsődékbe ellátás Anyagi okok és a munkahely féltése befolyásolja az anyák döntését Szekszárdon héttel több 1-3 éves gyermek felügyelete oldódott meg, köszönhetően a Mustár­mag családi bölcsőde beindulá­sának, amelyet a katolikus óvo­da épületében vezet Csausity Éva óvodapedagógus. Az utóbbi években jelentősen megnőtt az igény a bölcsődék iránt. A munkalehetőség, a munka­hely megtartása, a családi kasz- sza állapota egyaránt befolyásol­ja az anyák döntését, amikor bölcsődébe íratják gyermekü­ket. A gyermekgondozási díjat (gyed) a kereset alapján számít­ják ki, maximális összege 2008- ban bruttó 96 ezer forint. A gyermekgondozási segély (gyes) idei összege 28 500 fo­rint. Gyed a gyermek kétéves koráig jár. A bölcsőde mellett szól az is, hogy szakképzett sze­mélyzetet és a gyerekek korá­nak megfelelő étkezést biztosí­tanak. A térítési díjak sem meg­fizethetetlenek, a megye legdrá­gább bölcsődéjében ha húsz na­pot megy a gyerek egy hónap­ban, a díj 11 400 forint. A leg­kedvezőbb tarifájú intézmény­ben pedig 5 880 forint. A bölcsődék a szülők által befizetett térítési díjból, az álla­mi normatívából - 547 ezer forinl/fő/év - és önkormányza­ti támogatásból tartják fenn ma­gukat. A megye több intézmé­nyében több gyermeket is fogad­nak, mint az eredetileg a létesít­ményre tervezett létszám. Váró­lista szinte mindenütt van, elő­fordul, hogy a bölcsibe járó gyer­mekek számának több mint öt­ven százalékát is kiteszi. Tolna megyében a bölcsődei férőhelyek száma másfél évtize­de csökkent le drámaian. Az ak­kori törekvés az volt, hogy az Állami bölcsődei létszámok: Bonyhád: 20 Dombóvár: 63 Dunaföldvár: 47 Paks: 90 Szekszárd: 106 FORRÁS: TN-GYŰJTÉS édesanyák a gyerek hároméves koráig, vagy akár tovább is ott­hon maradjanak. Ennek a törek­vésnek elengedhetetlen feltétele lett volna, hogy addig, amíg az édesanya otthon marad, leg­alább annyi juttatást kapjon, mint most a gyed. A tények - és az otthonmaradást választó édesanyáknak adott juttatás - alapján ezt sokkal kevesebben tehetik meg, mint szeretnék. Másrészről tagadhatatlan tény, hogy sok nő félti az állását, ame­lyet könnyen elveszíthet. Négy­öt év alatt szakterületén köny- nyen idejétmúlttá válnak az is­meretei, és gyengülnek az esé­lyei a munkaerőpiac kiélezett versenyében. ■ V. M. Bebarangolták Dombóvári Közel 10 kilométert gyalogoltak a Gyalogló Vi­lágnap közeledtével a dombóvári Belvárosi általános iskola tanulói. A ki­rándulás az egészséges életmódra nevelés mellett megismertette a diá­kokkal Dombóvár értékeit is. A tanulók jártak például az aradi vértanúk emlékművénél (képünkön), a Szigeterdőben található Lakótoronyban, a Jam-tanösvényen, a természetőr bázison és a Madárvártán. t I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom