Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-10 / 238. szám
2008. OKTÓBER 10., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG KULTÚRA kiállítás Nem csak a könyveket, de a tudományt, az oktatást, a kultúrát és a műveltséget is alapjaiban változtatta meg egy reneszánsz találmány, a könyvnyomtatás. Gutenberg sok évszázada tartó népszerűsége máig töretlen ÖRÖK TISZTELET GUTENBERGNEK Alapjaiban változtatta meg az információ- szabadságot egy reneszánsz kori találmány, a könyvnyomtatás. Lapunk egy kiállítással tiszteleg Gutenberg ha gyatéka előtt. jegyzékkel és lábjegyzetekkel segíteni. Maga az olvasás is megváltozott. Addig a drága, kevés számú, kézzel írott könyv kevesek számára voltak hozzáférhető. Általában nagyobb közösség előtt hangosan olvastak fel belőlük. A nyomtatást követően a könyv sokak számára vált megfizethetővé, és egyre több emberhez jutott el. Átalakult az oktatás, és folyamatosan emelkedett a műveltség szintje. A könyv tömegcikké válása, az analfabétizmus visszaszorulása és az ismeretek terjedése elképzelhetetlen lett volna a könyvnyomtatás nélkül. A könyv elterjedése, később az általánossá váló írás-, olvasás-oktatás tette lehetővé azt, hogy minden ember hozzájusson a tudáshoz, a tudomány, a művészet alkotásaihoz és eredményeihez. Csak napjainkban, az internet ki- fejlesztésével rajzolódik ki egy hasonló médiaforradalom, amely a könyvnyomtatáshoz hasonlóan az élet minden területén képes éreztetni hatását. Gutenberg nyomdatechnikáját több mint 350 éven át, a gyorssajtó 1811-es feltalálásáig szinte változatlan formában használták. A találmányra épülő szakmák, a nyomdászat és a sajtó pedig jelentős szerepet töltött be a politikai, gazdasági és kulturális életben. Gutenberg szerepének aktualitá- sát és jelentőségét mutatja, hogy a világban máig töretlen a kultusza. A nagy német költő, Goethe eképpen méltatta Johannes Gutenberget: Elképzelhetetlen jót és figyelemreméltó hasznot köszönhetünk a könyvnyomtatásnak és az ő szabadságának. WMMam fc&á Venter Marianna Tisztelet Gutenbergnek címmel nyílik meg ma 14 órakor dr. Csaba Tamás grafikai kiállítása a Pécsi Nyomdász Egylet és a Tolnai Népújság közös szervezésében lapunk irodaházában. A vendégeket Lengyel János, a Tolnai Népújság főszerkesztője köszönti, a kiállítást pedig Hámori Zoltán, a Dunántúli Napló főszerkesztője mutatja be a közönségnek. A reneszánsz év alkalmából rendezett tárlatot november 14-ig láthatják az érdeklődők munkanapokon 8 és 16 óra között a Tolnai Népújság Szerkesztőségében Szekszárdon, a Liszt Ferenc tér 3. szám alatt. A Tisztelet Gutenbergnek kilenc grafikából álló kiállítása a nyomdászat és a tipográfia legfontosabb állomásait eleveníti fel fejet hajtva Gutenberg találmányai, és azok társadalmi, kulturális hatásai előtt. A grafikák alkotója, dr. Csaba Tamás a sorozat elkészítéséhez több tudományos, történelmi és nyomdász szakmai könyvet tanulmányozott, amelyeknek legfontosabb gondolatait a következőkben összegezte: A Gutenberg nevével fémjelzett könyvnyomtatás megváltoztatta Európa gondolkodását. Ennek köszönhetően a műveket változatlan formában tudták lemásolni, az olvasási folyamatot oldalszámokkal, tartalomiiäKjtfcwi Hmm kíJ c.b-,c a métuliik. f fcräw ofctöim kSziphti fotelt kf; j'sxcL kőzrea&t ütamiigaüK aft iííf (Antes. fciá áiSK&tj tfmfo iSiMí£ií®!ssm8íi t?Ht: (titánt tape&ÍRd Hmm n toáíu»® its WITTE $ ít Í5Í#Rn?3 gt .-masa I jjf 3t ■ nK^oaLít, Él in ísffíSupiísstsSíffisiiíÉsa fit tttlr*«'iw« iantimftsbésm tud A4 nő ttfatyoMfe : Á fewr Í8&-U* iuűfh&A. k iaer smímT fajrápfc i íarie, tiii Mii mtstymp : tstkb »tatami« tek/te? | jtütteZ a *> MgmK&pétee»- ! kitattí tMíkastóer & sMikut *í*seí Á : .... tab iawwtíii. tekniuntíi 1tíi * MBgf ... .*!• »rfc. r fiái fi* a M&kJk «xat/tódMfy «ggyiMBl«fr*»« *fP*t**{ i iisbatban an a;**j«MSÉfifc«J éöxiiak1 !««**»* » az ftso hmmi mtivv MUA r.l)ftWT*TÓl* kffíomuetr foxro* «*?■ t/past t m». a mimm T«T misst* wüst« m. W» 4&m ZVZiifiiM ouanraomu iB£xr na ütő wsói BfftTE mumm rwzt a rm**m hkoi. aftphn fc^i»ikáA kiwÁi. 4 i-któksi 4 eißtnie fa«*» swtcqii rcrttóa, mmib- isb nmm *sc* Sajtófotó A!opft»óny Gutenberg életének fő műve a csodálatos szépségű biblia Johann Gutenberg 1400 körül született Maiznban. A nemesi család az 1420-as évek elején elhagyta városát, és előbb Eltvillebe, majd 1430 táján Strasbourgba költözött. 1444-ben a Svájcból visszatérő francia armagnacok egész Elzászt feldúlták, Gutenberg pedig nem érezte magát biztonságban. 1447-ben visszatért Mainzba, és pénzt vett kölcsön nyomdájának felállításához. Itt készültek naptárak, iskolai nyelvtani táblázatok és búcsúcédulák, de a legfontosabb munka az 1455 körül nyomtatott biblia volt. Az úgynevezett 42 soros Gutenberg-bib- liát ma is tökéletes mesterműnek tartják. Szakértők szerint két évet vett igénybe pusztán a 100 ezer öntött betű szedése. Azonban még így is jelentő sen, csaknem 50 százalékkal olcsóbb volt mint egy hagyományos módon készült kódex, ami vonzóvá tette a leendő vásárlók számára. Az egykor 180 példányban készült Gutenberg-bibliából világszerte még 49 teljes, illetve töredékesen fennmaradt példányt ismernek. Még két kisebb könyv és egy lexikon elkészítése fűződik Gutenberg nevéhez. Ezek után befejezte nyomdászi tevékenységét és visszavonult. Nyugalmat nem-lelt: 1462-ben menekülnie kellett Mainzból, mert helyi érsek és a pápa között támadt viták miatt zsoldosok gyújtották fel a várost. Néhány év múlva hazatért, 1468. február 3-án halt meg. r i x
