Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-05 / 208. szám
4 KORKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK Még a házam is veszítene az értékéből, ha ideköltöznének - mondja Kocsis Imréné, aki szomszédja lehetett volna a váraljai roma családnak Nem kell cigány a faluba fogadtatás „Menjenek a városba, de ez a falu jó úgy, ahogy van” A német kórusok első találkozóján dalolhatnak majd Leszúrta társát, felmentette a bíróság DUNAFÖLDVÁR - SZEKSZÁRD JogOS védelem miatt felmentette a megyei bíróság kedden azt a 65 éves dunaföldvári hajléktalant, aki leszúrta társát - tájékoztatott Hauszmanné dr. Szőke Rita, a büntető kollégium vezetője. A vádlott 2007 januárjában költözött be a dunaföldvári híd közelében lévő házba, amelyben két férfi már lakott. A vádlott és a sértett között, akik már régebben ismerték egymást, sok volt a nézeteltérés. A sértett többször is agresz- szíven lépett fel a vádlottal szemben, aki ezért egy idő után az épülethez tartozó fészerben húzta meg magát. Tavaly augusztus 15-én a két férfi együtt italozott és veszekedett. Este a sértett először egy másfél méter hosszúságú husánggal ütötte a fészer tetejét, majd bent rátámadt a vádlottra, de annak sikerült a botot kirángatni a kezéből. Később egy késsel tért visz- sza a sértett, és azzal támadott. Dulakodás közben a vádlott elvette tőle a kést, majd hat felszínes sérülést okozott a sértettnek, aki még ekkor sem hátrált meg. Az utolsó, végzetes szúrás a nyakán érte az 55 éves férfit. Halálának oka kivérzéses sokk volt. Az ítélet nem jogerős, mert ügyész a bűnösség megállapítása végett fellebbezett. ■ 1.1. Honismereti elismerések tolnaiaknak A mozgalom kitüntetését ítélte oda a Honismereti Szövetség országos elnöksége a helytörténeti és honismereti munka segítéséért Rillné Csapó Etelka hőgyészi könyvtárosnak, Wilhelm János gyönki és diósberényi pedagógusnak, könyvtárosnak. A Tolna Megyei Természetbarát Szövetségnek adott elismerést Bodor Árpád, a szövetség tiszteletbeli elnöke és Dománszky Zoltán elnök vette át. A helytörténeti ismeretek terjesztése és a természetjárás példás összekapcsolásáért a Mányok László vezetésével működő Völgység Túrista Egyesület részesült hasonló elismerésben a Rákóczi-szabadságharc kölesdi csatájának 300. évfordulós ünnepségén. ■ A kismányokiak ellenállásának köszönhetően a váraljai a roma család úgy döntött, nem költözik a faluba. Rácz Tibor- Igazuk van azoknak a falubelieknek, akik azt mondják, hogy nem kellenek ide romák. Mert akkor jön még egy, meg mégy egy, és így tovább - mondja a kismányoki boltban kérdésemre egy harmincas nő. És akkor mi lesz? - kérdezek vissza.- Na de könyörgöm! Jöjjenek ide olyanok, akik nem a Péróból jönnek, csak ne cigányok! - folytatja. A kérdésre, hogy azzal van-e a baj, hogy cigányok, vagy azzal, hogy a Péróból jönnek, a válasz: mind a kettő. A Péró Váralja szegénytelepnek nevezett nyomornegyede, ahol 98 százalékban peremre szorult roma emberek élnek. Azt mondják, laknak ott magyarok is, vagy ahogy a romák mondják: gádzsók, ám ott olyat még egyszer sem láttunk. Korábban megjelent lapunk hasábjain, hogy Simon László, a település polgármestere kijelentette, nem örül annak, hogy a Péró elszegényedett lakói az ő településükön néztek maguknak házat, s ezzel a falubeliek is így vannak. A váraljai önkormányzat a Szociális Minisztérium pályázatán nyert 54 millió forintot, aminek a felét lakásvásárlásra fordítják. Kilenc család egyenként 3 millió forintból gazdálkodhat, és kipótolhatja a szocpollal, és lakáshitellel, ha jogosultak rá, vagy hitelképesek. A kismányoki üzletben megszólított nő kérdésemre, hogy olvasta-e, milyen hozzászólások vannak internetes honlapunkon, a teol.hu portálon a témával kapcsolatban, büszkén mondta: „persze, én is írtam ám oda”. Sőt, volt olyan falubeli, aki átment Nagymányokra, hogy tudjon internetezni, és hozzászólni. Zárójelben: itt a Dunába lövés, ami az összes cigány sorsára tett javaslat még a finomabbak közé tartozik. A nő, mint a hozzászólók a világhálón, a névtelenségbe burkolózik. Azt azért hozzátette, hogy ha a péróiak ideköltöznének, állandóan sorban állnának a segélyért, mert dolgozni nem dolgoznának. - Nem tudom, hogy nem lehet ezt megérteni? Nem kellenek Kismányokra! - fakadt ki. Azt is elmondta, előfordult már, hogy néhány éve egy cigány család házat vett a faluban. Néhány határozott férfi akkor összefogott, és meggyőzték őket arról, hogy nem jó az, ha itt maradnak. Másnap reggelre már el is költöztek. A ház a falu főutcáján áll, nem rossz állapotú parasztház, de ráférne a felújítás. A szomszédok épp hazafelé igyekeznek, már a kapujukat nyitják, mikor megkérdezem: mi van most a szomszéd házzal?- Semmi, és remélem nem is lesz - mondta Kocsis Imréné. Neki az a problémája, hogy a Péróból jönnek, ő már volt is ott.- Primitív emberek laknak ott, menjenek a városba, de ez a falu jó úgy, ahogy van. Még a házam is veszítene az értékéből, ha ideköltöznének. Egyébként a faluban akárhová megyek, mindenhol ez a téma. Félünk, azt mondják, hogy lopnak is. Ha valaki aláírást gyűjtene, hogy megakadályozza, én biztos, hogy aláírnám - tette hozzá. Néhány házzal odébb egy középkorú nő dohányzik a kerítés előtt, karjai között egy igen idősnek látszó csivava. A kutyáról megtudom: látni már homályosan lát, és egyáltalán nem hall. - Akkor ez már házőrzőnek nem az igazi - biccentek a fejemmel az apró állat felé. - Mit hallott az új szomszédokról? - kérdezem.- Nem örülnék nekik, annyi biztos. Ide ne jöjjenek!- Nem is ismeri őket.- Nekem elég az, amit hallottam róluk, nem örülnénk, ha idejönnének, elégedjen meg eny- nyivel - mondja. A falu egyetlen kocsmájában nemcsak a hideg kóla hat üdítően. Ott azt mondja egy férfi, hogy neki mindegy, ki költözik a faluba, aki ki tudja fizetni, az vegye meg a házat. A roma is ember. Van köztük is rossz, meg a magyarok között is. Októberre két illegális telepet számolnak fel Október közepéig eltűnhet Szek- szárdon a Csatári-dűlőt és a Pa- lánki-hegyet csúfító illegális hulladéklerakó. Az önkormányzat a Zöldtárs Alapítvánnyal, illetve az Alisca Terra Kft.-vel közösen nyújtott be pályázatot, és 4,8 millió forintos támogatáshoz jutottak. Ehhez a város 1,2 millió forint önrészt tesz hozzá, hogy a takarítást maradéktalanul el tudják végezni. Az előmunkálatok már folynak: levélben értesítik a környékbeli tanyák, telkek tulajdonosait. Emellett a projekthez kapcsolódó, többek között polgárőröket, rendőröket, mezőőröket és civil szervezeteket tömörítő Hulladékkomandó is a tulajdonosok segítségét kéri: ötleteket várnak, milyen célra hasznosíthatnák a területet. ■ H. É. kakasd Idén első ízben adnak egymásnak találkozót a német kórusok a kakasdi faluházban szeptember 20-án. A rendezvényre elvárják többek között Szek- szárd, Cikó és Zomba kórusait is. A találkozóra a németországi Bautzen tartományban található Radibor képviselőit szintén meghívták, de ők sajnos nem tudnak jönni - mondta Bányai Károly polgármester. A város képviselői partnerkapcsolatot kezdeményeztek. A javaslatot a kakasdi testület már jóváhagyta, Radiborban pedig hamarosan tárgyalják. ■ G. N. Bukovinai falvak történetét adja közre bátaszék Rudolf László feldolgozza a bukovinai székelyek történetét, közreadja családfáikat falvanként. A sort Józseffalvával kezdte a bátaszéki néprajzkutató, mivel az ő édesanyja is onnan származik. A 450 oldalas kötet nemrég jelent meg, a következő Andrásfalva lesz. Az anyaggyűjtés során kapott, mintegy 1200 józseffalvai fotóból külön albumot ad ki novemberben. ■ W. G. Felkavarta az állóvizet - a család máshová költözött Simon László, a település polgármestere, aki néhány nappal ezelőtt felhívott azzal, hogy nem örülne annak, ha az elszegényedett család a faluba költözne, kérdésemre annyit mondott, nem tudja, hogy áll a házeladás ügye. Annyit tud csak, hogy felkavarta az állóvizet a faluban nyilatkozatával A falubeliek azonban meg nyugodhatnak. Filczinger Ágnes, Váralja polgármestere kérdésünkre tegnap elmondta, a család máshol, Tevelen választott magának házat. ß Nyáron is tanult Németországban a szekszárdi diáklány ösztöndíj A PAD-program a tehetséges diákokat arra ösztönzi, hogy német egyetemeken folytassák tanulmányaikat A diákok többsége nyaralással töltötte a szünidőt, de volt, aki tanulással. A szekszárdi Papp Dóri június 26-tól július 26-ig ösztöndíjasként egy hónapig nyelvet tanult Németországban. A 17 éves diáklány a Babits Mihály Általános Iskolában német nemzetiségi osztályban 8 évig tanulta az idegen nyelvet. Ez alatt sikerült olyan szinten elsajátítania, hogy a bajai gimnázium német nemzetiségi tagozatára felvételi nélkül jutott be. Idén nyáron Németországban négyhetes PAD-ösztöndíjjal egy olyan nemzetközi programban vett részt, amelynek célja, hogy a világ minden részéről - Ukrajnától Costa Ricáig - érkező tehetséges diákokat arra ösztönözzék, hogy német egyetemeken folytassák a tanulmányaikat. Magyarországról nyolcán vettek részt a programban, Pécsről, Budapestről, Úrkútról és Bajáról. Két hétig Traunsteinben a fogadó családok gyerekeivel együtt tanultak a helyi gimnáziumban. A közös órákon kívül a külföldi diákoknak külön nyelvi órákat is tartottak szókincsük bővítése érdekében.- Vendéglátóim családtagként kezeltek, nem kellett félnem, hogy kinevetnek, ha valamit rosszul, hibásan ejtek - mondta a magyar diáklány. A tanórákon a helyiekhez hasonlóan őket is felszólították, feleltették. Dóri szerint matematikából, világtörténelemből a magyarok voltak előnyben, biológiából, fizikából német kortársaik jártak előrébb. A program másik felében jártak Berlinben, Bonnban, Münchenben és Kölnben. ■ Magyarországról nyolcán vettek részt a programban.- Úgy éltünk, mint a királyok, szállodában laktunk, étteremben étkeztünk. Megnéztük a nevezetességeket, múzeumokat, kiállításokat, de bowlingozásra is jutott idő. Német precizitással volt megszervezve minden, reggel 7-től este 11-ig be voltunk táblázva, egy perc szabadidőnk sem volt. Amikor hazajöttem, az első dolgom az volt, hogy jól kialudjam magam, mert erre Németországban nem volt lehetőség. A negyedik osztályos gimnazista jogi pályára készül, nemzetközi jogot szeretne tanulni. Hogy itthon vagy külföldön, az még kérdés. Ami bizonyos, Dóri a szegedi és a pécsi jogtudományi egyetem mellett a DAAD- program keretében németországi egyetemekre is beadja a jelentkezését. Ennek feltétele a felsőfokú nyelvtudás és a 4,5-es tanulmányi átlag. Rajta nem fog | múlni a dolog, állítja, mindent megtesz a siker érdekében. A tét komoly, annak a szerencsés diáknak ugyanis, aki elnyeri a DAAD ösztöndíját, a németországi egyetemi képzés teljes időtartamára fizetik a tandíját, a könyveket, és ezenkívül 250 ezer forintnak megfelelő havi ösztöndíjat kap. ■ F. Kováts Éva Diákok a világ minden tájáról. A kép jobb szélén Papp Dóra i x i
