Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-28 / 39. szám
2008. SZEPTEMBER 28., VASÁRNAP SZTORI Olcsó DVD-filmnek ne nézd a borítóját? korhatár nélkül A dömpingáron kínált DVD-ket Romániában és Csehországban gyártják nos hiába. A gyanút nehéz bebizonyítani, a Gazdasági Versenyhivatal pedig amondó, hogy az olcsó ár a vásárlók szempontjából kedvező.” Megkerestük az RNR Médiát is. Erdélyi Zsolt társtulajdonos határozottan állította: ők csupán ügyes üzletemberek, akik kihasználják a lehetőségeket. „A CD-inket Romániában, a filmeket Csehországban gyártjuk, a szerzői jog mindkét helyen tizede a magyarnak - mondta. - Mi próbáltunk egyezkedni a magyar Artísjusszal is, de ott meg sem hallgattak.” A cégvezető azt elismerte, hogy a filmenkénti 15 ezer forintos korhatár-eljárási díjat nem fizetik be, de ezért szerinte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmirodája okolható. „Mi kezdetben regisztráltuk magunkat náluk, fizettünk is nekik, de semmilyen visszajelzést nem kaptunk. Se egy számla, se egy válasz. Ilyen előzmények után inkább én reklamálhatnék náluk.” 199 forintos DVD Áfa 50 Ft Anyagköltség 35 Ft Jutalékok, díjak 25 Ft* Áruház jutaléka 45 Ft A gyártó és a kiadó haszna 44 Ft •BECSÜLT, VÁLTOZÓ ÖSSZEG Erdélyi Zsolt elmondta: vélhetően azért támadják őket, mert alacsony áraik sértik a többi forgalmazó piaci érdekeit. Jelenleg 300-400 műsoros CD-t és 100- 120 DVD-filmet forgalmaznak, van, amelyiket 99 forintos áron. A példányszámokról nem akart nyilatkozni, de azt elmondta, hogy Kelet-Európábán évente több millió lemezt adnak el. „Számunkra a film nem művészet, hanem ipar - jelentette ki. - A legolcsóbb termékünkön is tisztes hasznot tudunk elérni. Még azt is megtehetjük , hogy nyereményakciót szervezünk, amelynek során három autót kisorsolunk. A játékban részt vevők adatait persze későbbi marketingakcióinkban felhasználjuk. Körülbelül 100 ezer szelvényre számítok.” Lehet-e 99 forintért adni egy DVD-filmet úgy, hogy azon a gyártónak és a forgalmazónak is haszna legyen? A jogvédő szerint ezek a kiadványok a kultúra presztízsét rombolják, a gyártó viszont amondó: ők csak ügyes üzletemberek. Dián Tamás Elárasztották a magyar áruházakat a feltűnően olcsó, többségükben másod- és harmadvonalbeli filmeket tartalmazó DVD-k. A lemezek egyszerű papírtokban, ömlesztve kerülnek az üzletekbe, s otthon lejátszva az is feltűnik, hogy extrákat sem tartalmaznak. Az áruk viszont feltűnően olcsó: nem ritka a 99 forintért árusított film, de még a száz forinttal drágább változat sem igazán terheli meg a pénztárcát. Érthető hát, ha óriási a kereslet az ilyen kiadványok iránt, ám vannak, akiknek mégsem tetszenek a dömpingcikk gyanánt kínált DVD-kupacok. Kálmán András, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány (ASVA) vezetője szerint a hiperolcsó kiadványok rengeteget ártanak a filmforgalmazás kulturális presztízsének. Mint mondta, alapvetően három forrásból jelenhetnek meg ilyen termékek a piacon: raktárkészlet felszámolása kapcsán, az eladaüan, DVD-melléklettel megjelent újságok révén, illetve a szomszédos országokban végzett sokszorosítás után. „Az igazi problémát a külföldön előállított filmek jelentik - mondta az ASVA elnöke. - Egyes forgalmazók sokszor maguk is gyártják a DVD-ket, méghozzá ott, ahol a legolcsóbb a szerzői jogdíj. Azt a regisztrációs díjat, amelyet a Halomban állnak a nagyáruházakban az olcsó DVD-k. A jogvédőkön kívül sokan megélnek belőlük. magyar filmirodának kellene befizetni, amiért a kiadvány korhatár-besorolást kap, már csak ritkán róják lé, ehelyett inkább saját maguk írják rá a borítóra, hogy az alkotás hány éves kortól ajánlott. Annak is érdemes lenne utánajárni, hogy a film sokszorosítása során vajon befizetik-e azt a filmenkénti 17 dollárcentet, amely az iparjog szerint a DVD-technológia jogtulajdonosainak jár, de ezt csak a gyártás helyén - például Romániában vagy Csehországban - lehetne megtenni. Az olcsó DVD-k egyik legnagyobb kiadójának, az RNR Médiának a tevékenységére mi már több alkalommal is felhívtuk az illetékes hatóságok figyelmét, de sajSenki sem ellenőriz „ELKÉPZELHETETLEN, hogy egy forgalmazó ne kapjon választ a filmirodától - jelentette ki lapunknak Taba Miklós, az állami szervezet elnöke. - De ha mégsem, az nem mentesít egyetlen piaci szereplőt sem a korhatáreljárási díj befizetése alól. Évente több mint tízezer eljárást folytatunk le, visszautasítom, hogy bárki minket hibáztasson a mulasztásáért. ” maga az eljárás nem bonyolult: ki kell tölteni a filmiroda honlapján szereplő kérelmet, ezt követően a szervezet bekéri a filmet a forgalmazó által javasolt korhatár-javaslattal együtt. A besorolásról egy héttagú bizottság dönt 15 napon belül. Ezután kell befizetni a díjat, amely DVD esetében jelenleg 15 ezer forint. A JOGSZABÁLY SZERINT a hatósági besorolás elmulasztása miatt kiszabható bírság a film forgalmazásából származó bevétel duplájáig terjedhet. Ha ez az összeg nem állapítható meg, 3 millióforint a felső határ filmenként. A probléma csak az, hogy a besorolás elmulasztásának ellenőrzésére a filmirodának nincs kapacitása. „Vélhetően ezt használja ki néhány forgalmazó - mondta Taba Miklós. - Úgy gondolják, hogy ha nem vizsgálja őket senki, akkor fizetniük is felesleges. ” Gumikacsákkal vizsgálják a gleccserolvadást Világszenzáció egy hőgyészi gombásztól szarvasgomba Nyolc év után termőre fordult a telepítés a tolnai erdőben Kilencven gumikacsával vizsgálják amerikai tudósok a leggyorsabban mozgó grönlandi gleccser belsejében zajló folyamatokat. Valószínűit a Jakobshavn gleccser ; Titanicot 1912 ben elsüllyesztő jéghegy forrása. Most azért vizsgálják, mert innen érkezik a tengerbe az Északi-sarkponthoz legközelebbi szárazföldi jég 7 százaléka. Ez azért fontos, mert a globális felmelegedés miatt olvadó szárazföldi jég sokkal nagyobb mértékben emelhe- ü a tengerek szintjét, mint a tengeri jég. Ha az Északi-sarknál elolvadna az összes szárazföldi jég, 7,3 méterrel emelkedne a tengerszint. A kacsaflottára három nyelven felírták, hogy „tudományos kísérlet”, és egy e-mail-címet is írtak rájuk. Ha felbukkannak, és a megtaláló jelzi, hogy kifogott egyet, meg lehet állapítani, hol távozik a víz a gleccserből. ■ HIRDETÉS in A FUTÁS NAPJA! 23. Plus Budapest Nemzetközi Maraton és Futófesztivál ■ Október 5-én, vasárnap kerül megrendezésre az ország legnagyobb futóeseménye, a 23. Plus Budapest Nemzetközi Maraton és Futófesztivál. A maratoni táv mellett idén sem maradhat el a Futófesztivál, amelyen hosszabb és rövidebb távok, illetve a váltók teljesíthetők. A 7,4 km-es Minimaraton a gyakorlottabb, rendszeresen futok számára ideális, míg a 3,5 km-es Maratonka remek családi futótáv lehet. A gyaloglás kedvelői sem maradnak mozgás nélkül, őket a 3,5 kilométeres Plus Gyaloglás, illetve a Városligeti Séta várja. Aki szeretné megtapasztalni, milyen egy maraton hangulata, vagy figyelemmel szeretné kísérni egy maratoni futó teljesítményét, annak a váltó az optimális választás. A klasz- szikus táv két típusú váltóban is teljesíthető (Ekiden Váltó 8,2 - 7,2 - 4,6 - 12,2 - 10 és Maraton Staféta 15,4 - 16,8 - 10 km). A Futás Napján így mindenki jól érezheti magát, és mozgással töltheti október első vasárnapját. Találkozzunk október 5- én a budapesti Városligetben, a rajtnál! pastes TIMEX Howna j|***»Sg BŐVEBB INFORMÁCIÓ: www.futanet.hu Ulrich József egy évtizede kezdett ismerkedni a szarvasgombával, de gombáskörökben ma már tekintélynek tartják. Sikerült ugyanis neki, ami a világon eddig senki másnak. Természetes körülmények között, de mesterségesen termeszteni a szarvas- gombát. „Tíz éve a gyerekekkel jártuk az erdőt, és egyikük véletlenül kirúgott a földből egy szarvas- gombát - mondta Ulrich József.- Rögtön elkezdtem foglalkozni vele, aztán a termesztése is ér- a dekelt. Erre több kísérlet is zaj- | lőtt itthon és Franciaországban | is. Ott elsősorban azért, mert g annyira túlszedték, hogy mu- J száj volt kitalálni valamit a pót- § lására. A franciák ki is találtak egy eljárást, amely eredményes, de rendkívül drága. Az a módszer, amit Bagi István barátommal kifejlesztettünk, egyedülálló. Lényege, hogy a makkot kezeljük gombaspórákkal és más titkos adalékanyagokkal. így nemcsak szarvasgombát lehet termeszteni, de a kivágás előtt is hasznosítani lehet az erdőt. Én Ulrich József egy szarvasgombával. Kilójáért legkevesebb húszezer forintot adnak. Mátyás király is ehetett már belőle A LEGENDA SZERINT ű SZün'OS- gomba arról kapta a nevét, hogy a szarvasbikák bőgés és párzás előtt ettől kaptak erőre. Régen az ördög rokonának is hívták, mivel a föld alatt található, és mindig ajzószerként tartották számon. Az első magyarfeljegyzés 1540-ből származik. Európában a francia szarvasgomba a leggyakoribb, a legértékesebb az Isztriái, Magyarországon a nyári szarvas- gombából terem a legtöbb. nyolc éve telepítettem az erdőt, idén több kiló gomba termett.” Föld alatt termő gombából több mint százféle van Magyar- országon. Szarvasgombából úgy öt-hatféle terem meg, ebből két- háromfélét értékesítenek. Amelyiket eladják, az nagyon drága, legkevesebb húszezer forintot adnak kilójáért, de akad olyan is, amelyikért százezreket „Azért ennyire drága, mert ritkább, mint a többi, ráadásul nehéz megtalálni - mondta Ulrich József. - Ettől aztán misztikus is, így jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat, tehát az ára sem csökken, inkább nő.” Ulrich József szerint Magyar- országon nem becsülik meg eléggé a szarvasgombát. Franciaországban ugyanis nemcsak a gasztronómia épít rá, de azokon a területeken, ahol terem, a turizmus is. Fesztiválok, szállodák és éttermek élnek jól a ritka ínyencségből. Ezt Hőgyészen is szeretnék meghonosítani, így október első hétvégéje már ennek jegyében telik a településen. ■ Fábos Erika
