Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-28 / 39. szám
4 2008. SZEPTEMBER 28., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA fűtés Korán kezdődött a fűtésszezon: a lakástulajdonosok hamarosan szembesülnek a magasabb számlával. Talán nem késő más fűtési módra átállni, de vajon megéri a befektetés? SOKBA KERÜLHET A TAKARÉKOSKODÁS Jobb szigetelés, napkollektorok, hőszivattyúk: számos módja van a fűtés hatékonyabbá tételének. Vagy lehet, hogy jobban megéri új házat építeni? Lefaragni a gázszámlából nem csak bonyolult berendezésekkel lehet. Sőt: az energiatakarékos technológiák csak akkor érnek valamit, ha a spóroláshoz szükséges feltételek adottak. Ha lyukas a cipőnk, felesleges új zoknit húzni, vagyis ha egy ház nincs rendesen szigetelve, a gáz-, illetve villanyszámla magas lesz. Magyarországon a hőszigetelés elavult: nálunk csupán öt-hat centi a házfalakra kerülő hőszigetelő anyagok általános vastagsága, a szomszédos Ausztriában 9, Szlovákiában pedig 10 centiméter az előírt szabvány. A mai energiaárak, illetve hőmérsékleti viszonyok mellett a homlokzati szigetelés optimális vastagsága 12 centiméter lenne - állítja Papp Ferenc, a szigetelőanyagokat gyártó Austrotherm ügyvezetője, aki szerint rengeteg elillanó forint írható a kókler kivitelezők számlájára is. „A magyar építőipar még mindig anyagi szempontok alapján működik, ezért általános, hogy szakszerűtlenül, egymáshoz nem illő anyagokból állítják össze a hő- szigetelést - mondta. - Kötőanyagként csemperagasztót használnak, kispórolják az üveghálót. Az ilyen munkák hatékonysága persze meg sem közelíti az elvárható szintet, mégis sokan azt hiszik, hogy a házuk jól van szigetelve.” A szakember szerint azért nem érthető a minőségrontó filléreskedés, mivel a bevált hőszigetelő rendszerek is hamar megtérülnek. Egy 150 négyzet- méteres falfelület esetében a 6 centis szigeteléshez képest csupán 108 ezer forintos többlet anyagköltséget jelent a 12 centis hővédelem, és ez a befektetés röpke három év alatt megtérül. Spórolás magyar módra Nem is gondolnánk, milyen sokat spórolhatunk az alternatív fűtésekkel. Ezek közül az egyik leghatékonyabbnak - a magyar viszonyok között - a hőszivaty- tyús megoldást tartják. Ez hasonló elven működik, mint a hűtőszekrény: hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl vagy fel- melegszik, és képes fűteni vagy hűteni a házat. A hőt ki lehet nyerni akár a talajból, akár a levegőből, és az így nyert energiával jóval olcsóbban fűthető a lakás, mint bármely más módon. A hőszivattyú háromszor- négyszer hatékonyabb, mint az elektromos vagy a gázfűtés. „Egy átlagos száz négyzetméteres családi háznál nettó 1,6 millió forint a rendszer felszerelési költsége, semmi különös nem kell hozzá, ha van kiépített ra- diátoros rendszer - mondta lapunk kérdésére Garaguly László, a a Solartrade Kft. ügyvezető igazgatója. - Ezután az egy évre számított fűtési költség a jelenlegi áramárak mellett 140 ezer forint lesz, szemben a gázfűtésNem filléres kiadás a háztartás energiatakarékossá tétele, de hosszú távon megéri A napelem a napfényből állít elő elektromos áramot. Ára 1 millió forinttól 5 millióig terjed, becsült megtérülési ideje legalább 10 év. I ______ A h őszivattyú a talajból vagy a levegőből elvont hővel melegíti fel a radiátorban keringetett vizet. Ára 1,8 millió forint, megtérülési ideje 5 év. A modern, hőszigetelt nyílászárók beépítésével a fűtésköltség 20-30 százaléka megtakarítható. Áruk 12-180 ezer forint, megtérülési idejük 5-10 év. Külső szigetelés A falak külső hőszigetelésével becs-N lések szerint a fűtésköltség (építőanyagtól függően) 30-60 százaléka megtakarítható. Ára 5000 Ft/m2, megtérülési ideje 5-8 év. V r MMIMRNMWW A kisméretű szélerőmű áramtermelésre, vízkiemelésre használható. Ára 2,8-3,7 millió forint, megtérülési ideje legalább 15 év. ■BIHIHiimiHllMk. A takarékos izzókkal a világítás költsége az ötödére csökkenthető. Átlagos ára 1500 Ft/izzó, megtérülési idő két hónap. BBBBA. Az energiatakarékos kazánokkal a fűtésköltség 35 százaléka megtakarítható. Átlagos áruk 200 ezer forint, megtérülési idejük 3 év. FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS - EUROPRESS-GRAFIKA nél tapasztalható 250-350 ezer forinttal. A megtérülési idő - figyelembe véve a beruházásra igényelhető állami támogatást - négy-öt év” - tette hozzá. Kiemelte: a hőszivattyú élettartama meghaladja a tíz évet, ám akkor is legfeljebb kisebb karbantartást igényel. „Legfeljebb ki kell benne cserélni a kompresszort." Tehát egy hőszivattyú és a hozzá tartozó rendszer egy kondenzációs kazánnal összeállított rendszerhez képest két-két és félszeresébe kerül. Ha viszont a gázellátás nincs biztosítva kazános rendszerhez, a gáz bevezetése lényegesen nagyobb lehet az egyszerűbb villamos csatlakozásnál. Csak süssön a nap Sokan azonban az első pillantásra még olcsóbb megoldásokra esküsznek, ezért hazánkban is egyre inkább elterjedőben vannak a napkollektoros rendszerek. „Optimális esetben, ha a háznak megfelelő a szigetelése és jó a fűtésrendszere, a napkollektorokkal a fűtésre, vízmelegítésre használt gáz 60 százalékát meg lehet takarítani” - mondta Garaguly László. A megtérülési időt itt nehezebb kiszámolni, hiszen senki sem fogyaszt ugyanannyi gázt. „Egy átlagos ház szükségleteivel számolva nettó 1,7 millió forint a napkollektor felszerelése, tehát mondjuk kétmillió forint. A fűtésre, meleg vízre használt gáz- fogyasztásra átlagosan 300 ezer forintot számolunk, akkor ebből mintegy 180 ezer forintot megtakarítunk évente. A teljes árat tekintve tíz év a megtérülési idő, ám erre is pályázható 30 százalék állami támogatás, így a megtérülési idő hét év, akkor, ha a gázár nem emelkedik. Ha emelkedik, akkor sokkal rövidebb” - tette hozzá. A harmadik sokat emlegetett módszer az áramot termelő napelem. A szakemberek azonban szkeptikusak ezzel a módszerrel szemben. „A napelemek jelenleg még drágák és nem túl hatékonyak, így csak több évtized alatt térülnek meg: nem is érdemes ezzel még egyelőre foglalkozni - mondta Garaguly László. - Csak azokon a területeken lehet létjogosultsága, ahol a távvezetéket drágább lenne kihúzni, mint a napelemet felszerelni. Arra tökéletes, hogy a semmi közepén, a Hortobágyon a juhász tudja nézni rajta a tévéjét, de másra egyelőre nemigen” - emelte ki. Fűtés testtel Kellően komoly technológiát választva még ennél is jobban járhatunk. Ma már ugyanis léteznek olyan építészeti módszerek, amelyekkel akár feleslegessé tehetik a fűtést. Ezek az úgynevezett passzívházak. Az ilyen épületekben olyan erős a szigetelés, hogy a ház környezeti hőleadása gyakorlatilag nullá. A belső kellemes klímát pedig az ott élők „állítják elő” saját testhőmérsékletükkel, illetve a benti gépek által termelt hővel. A szellőztetés mesterséges módón történik: a kiáramló levegő áthalad egy hőcserélőn, amely kinyeri és visz- szajuttatja a házha a meleget. Ugyanez a helyzet a meleg vízzel is, amelynek hőenergiája szintén a ház fűtését támogatja. Kisebb kazán kell majd A közvélekedés persze az, hogy az efféle megoldások borzasztó drágák. Ám Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem környezettudomány és környezet- politika tanszékének professzora szerint ez csak addig lesz így, amíg széles körű igény nem mutatkozik az energiatakarékos technológiák iránt. „Amíg nincs elég tapasztalt szakember és építőipari vállalkozás, az egyedi kérések teljesítése természetesen nagyon költséges - mondta. - Viszont ahol már elterjedtek, ott azt tapasztalják, hogy a pasz- szívházak kevesebbe kerülnek, mint a hagyományos épületek. Nincs szükség fűtőtestekre, kazánból is kisebb kell, és a csővezetékeken is lehet spórolni.” A szakember hozzátette: null- energiás épületként leginkább középületek használhatók, ahol sok ember mozog és sok gép működik. A családi házakban kell valamilyen hőtermelő berendezés, hiszen ha nincs otthon senki, lehűl a levegő. Ám a fentebb említett technológiával így is akár az ötödére csökkenthető az energiaszámla. A bankok is segíthetnének Mi kell ahhoz, hogy ez nálunk is elterjedjen? Ürge-Vorsatz Diána szerint először is szabványosítani kellene az energiamegtakarító eljárásokat, majd ösztönözni az érintetteket. „Sokkal többen építenének be energiatakarékos technológiákat, ha az állam csak annak adna kedvezményes hitelt, aki ilyen lakást vásárol - mondta. - De ha a bankok együttműködnének a hatékony megoldások alkalmazóival, kialakítható lenne egy konstrukció, amelyben az adósok részben a megspórolt energiaárból törlesztenének. Ez nagyobb beruházásoknál már működik. Ahhoz, hogy mindezt a lakossági szektorba is át lehessen ültetni, csak az kell, hogy a bankszektor, a korszerű építőipar és az állami szféra megállapodjanak a részletekben. A végén mindenki jól járna.” Az oldalt írták: Dián Tamás, Fábos Erika, Farkas Károly, Hampl Márta Mitől lesz a házunk passzív? ■ A legalább húsz centiméter vastag falakon legyen legalább harminc centiméter vastag hőszigetelés, m Mivel a passzívházakban nem szabad szellőztetni, a levegőcserét egy kis teljesítményű géppel kell megoldani, m Hőszigetelés céljára a hagyományos tetőcserép helyett egy speciális eljárással újságpapírt rostosítanak, illetve egy gép segítségével pépesítenek, majd az így kapott anyagot fájják be a tető alá. i A meleg vizet geotermikus hőszivattyú állítja elő. i Egyetlen csepp víz sem vész kárba: a WGből, a mosógépből, a konyhából származó víz egy úgynevezett biológiai tisztítóba kerül, amely baktó riumok segítségével elemeire bontja a szennyezett vizet, az így nyert folyadékot pedig öntözésre használják fel. A napkollektorok ára a szakértők szerint tíz év alatt térülhet meg Panelháznak még jobban megéri A TÁVFŰTÉS díja a panelházakban két év alatt duplájára emelkedett, és még további drágulásra lehet számítani. Egy átlagos panellakás éves fűtés- és melegvíz-számlája a 250 ezer forintot is elérheti. Azért, hogy ezeknek a lakásoknak a rezsiköltségét csökkentsék, eddig kísérleti jelleggel Dunaújvárosban és Miskolcon szereltek napkollektorokat a panelházak tetejére. A lakóknak ez családonként háromszázezer forintba került, ugyanakkor komoly megtakarítást jelent: évente 60 ezer forintot spórolhatnak a mai árakon, így a befektetés alig öt év alatt megtérül. Honlappal az energiazabálás ellen rendhagyó takarékossági kampányt indított az MVM Zrt. A www.holnaprais.hu oldal praktikus tanácsokkal is szolgál. EGYSZERŰ PÉLDA a hűtőszekrény: egy centi jég a hűtési felületen háromnegyedével növeli a villamosenergia-fo- gyasztást. Ez pedig egy átlagos hűtőgépnél napi 120 forint. A mosógép alacsonyabb hőfokú, rövidebb programmal való használata éves szinten 3500 forint megtakarítást jelent. A legegyszerűbb spórolás pedig csak egy gombnyomás. A számítógép, a hifi, a fénymásoló, a tévé, de a kávéfőző és a mikro elektronikus órája is alattomos kis ener- giazabáló „stand by” üzemmódban. Ha kihúzzuk a konnektorból ezeket a masinákat, amikor nem használjuk, évente akár több tízezt forintot költhetünk másra. A i
