Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-21 / 38. szám

2008. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP TOLNÁBAN, KÖZELRŐL 3 Van, aki a tüskéseket szereti gyűjtő Fél évszázad alatt egyedülálló kaktuszbirodalmat épített ki Az ember nem is gondol­ná, milyen kincset rejt megyénk egyik legap­róbb települése, Várong. Pedig tizenöt éve egye­dülálló kaktuszgyűj­teménynek ad otthont Hegyi Attila udvara. Hargitai Éva Hegyi Attila kaktuszgyűjtemé­nye, a több mint 1200 fajta és 12 ezer példány már sok látoga­tót vonzott Várongra. Nem cso­da, hiszen nemcsak a látvány, hanem a szívélyes kalauzolás, az egyes példányokhoz tartozó történetek, ismeretanyag miatt is érdemes egy túrát tenni az éppen jubiláló tüskés biroda­lomban. A kaktuszprofesszor - így ne­vezte az egyik német lap újság­írója - bevezetőjéből például meg lehet tudni, hogy a kaktu­szoknak körülbelül 3,5-4 ezer törzsfaja, 40 ezer fajtaváltozata, és közel 250 ezer alváltozata van. Ezért is áll égnek a gyűjtő haja, ha valaki azt mondja: - Jé, ilyenem nekem is van otthon! ■ Idén ünnepli az öt­venedik évforduló­ját a gyűjtemény. A kertben „nyaraló” több hatal­mas termetű példány megte­kintése után a saját kezűleg épített fóliaházban az is kidé- = rül, hogy a Dél-Affikában ho- § nos fatermetű kövirózsa § (aeonium) léggyökereit nem g ajánlatos simogatni, mert egy-1 fajta viszketőpor ragad róluk 2 az emberre, amitől aztán órá­kig vakarózhat. Egyébként ugyanúgy nem ajánlatos a szárnyak - lásd karok - lenge- tése, mert a látogató, ahogy maga, a tüskék között egyéb­ként már gyakorlottan mozgó gyűjtő is - összeszedhet né­hány fájdalmas sebet. Aztán megtudhatja az ember, hogy van egy magyar kaktusz is, a cereus hungaricus, amely az egyetlen leírt hibrid fajta, és keresztezése Kéry Gyula ma­gyar építész nevéhez fűződik. Argentínában pedig a szamár­fül kaktuszt nemcsak az álla­tok takarmányozására, hanem emberi étkezésre is használ­Hegyi Attila kaktuszai nemcsak tüskéket, egy-egy történetet is hordoznak Szeretnék, ha magyar kézben maradna a gyűjtemény A megnövekedett gyűjtemény gondozása még felesége segít­ségével is egyre nagyobb teher a nyugdíjas kaktuszprofesz- szornak, ezért éppen keresi azt az intézményt, vagy gyűjtőt, aki átvenné az állomány gon­dozását, és a gyarapítás fel­adatát is átvállalná Természe­tesen ezzel együtt járna az is­meretterjesztés feladata is, hi­szen Hegyi Attila hivatásának ez is szerves részét képezi• telje­sen ingyen fogadja a csoporté kát, iskoláknak ad tovább ki­sebb gyűjteményeket, és persze tőle egyetlen látogató sem tá­vozhat kaktusz nélkül Több ajánlatot is kaptak már kül­földről, de szeretnék ha a gyűjtemény magyar kincs maradna. További információ - 200 oldal írott anyag, 3000 fénykép, és 2 film - találha­tó a gyűjteményről a www.tar.hu/kaktusz honlapon. lyen akár azt is megnézheti a látogató, milyen torzító hatása van az egyes fajtákra az ember kártékony tevékenységének. Hogy mindezen hatalmas gyűjtemény és ismeretanyag hogyan jött létre? Hivatalosan idén ünnepli az ötvenedik évfordulóját a gyűj­temény, hiszen először a kerté­szeti technikumban való je­lentkezésekor írta le Hegyi At­tila, hogy egy 65 fajtából álló kaktuszgyűjteménnyel is ren­delkezik. Ebből látszik az is, hogy előzménye is volt a do­lognak. Több generációs ker­tész famíliába született, így egészen kicsi gyermekkorától volt egy saját sarka az üveg­házban. A gyűjtemény első da­rabja egy medvetalp és egy gömbkaktusz volt. A kertésze­ti technikumba ugyan nem vették fel a fiatalembert, de több szakma gyakorlása után később elvégezte a kertészeti főiskolát, így a családi hagyo­mányokat követve maga is kertépítőként tevékenykedett. Élete folytán számos ország­ban megfordult különböző nemzetközi szervezetek meg­bízásából, szociológiai és nö­vénytani kutatásokat végezve, így rengeteg barátságot kötött. Bár maga nem igazán gyűjtött be példányokat, kapcsolatai ré­vén sorra érkeztek hozzá a nö­vények. Például az egyik dél­amerikai ország diplomáciai munkatársa mielőtt visszajött volna Magyarországra, egy 240 darabból álló, 98 fajt tar­talmazó csomaggal örvendez­tette meg a szenvedélyes gyűj­tőt. De Hegyi Attila elmondása szerint van olyan növénye is, amelyet egy ismerőse a Karib- tengerből halászott ki, majd hozott haza. Ám mivel maga nem boldogult a hajtatásával, átadta a kertésznek. Mindezek után felmerülhet az emberben a kérdés, hogy mit csinál egy gyűjtő, ha ép­pen nem a kaktuszokat gon­dozza? Mint megtudtuk, wes- ternfilmeket néz. Persze ezt is a gyűjtő szemével: feleségével azt figyelik meg, hol látszanak ki, az egyébként átmeneti szahel övezetben élő, a forga­tás erejéig sivatagi környezet­be telepített kaktuszok konté­nerei. JEGYZET STEINBACH ZSOLT Nagycsalád és melegség a „buzíveréS’’ sokak szemé­ben jó mulatságnak számít ma Magyarországon. De vannak, akik ezt egyáltalán nem tartják mulatságosnak. Bármennyire hiheteüén is, sokan az ilyen úri mulatsá­gokkal szembeni ellenérzé­sük miatt csaüakoztak a chartához. Még véletlenül sem a snájdig Gyurcsány Ferenc két szép szeméért. AZTÁN akadnak mások, akik szerint a melegeket megver­ni ugyan nem buli, annak megakadályozása viszont, hogy a homoszexuálisok is megkapják a többséget meg­illető jogokat, szent köteles­ség. A héten a nagycsalá­dosok országos elnöke fel­emelte a szavát az ellen, hogy az élettársi kapcsolat­ban élőket majdnem azonos jogok illessék meg a házas­párokéval. Amely rendelke­zésről köztudomású, hogy a holtodiglan-holtomiglan kapcsolatra vágyó egynemű párok együttélésének hiva­talos elismerését szolgálja. HOGY aztán ez miért sérti a nagycsaládosokat, arról az elnök nem beszélt. Igaz, az én nevemben például nem is beszélhetett volna. Nekem ugyanis történetesen nem birizgálja a csőrömet a fenti jogszabály, pedig én is há­rom kölköt nevelek. De én többek között tudom, hogy a melegek együttélésének tör- vényesítéséből nem követke­zik, hogy kötelező lesz fiú­nak fiút, lánynak lányt sze­retni. Azt is tudom, hogy a hivatalosan elismert együtt­élés miatt nem születik ke­vesebb gyerek az ország­ban. Tekintve, hogy a meleg kapcsolatokból se titokban, se hivatalosan nem bír utód foganni. A nagycsaládosok pedig továbbra is a saját ér­tékrendjük alapján nevelhe­tik a csemetéiket. Akikből, nagycsaládos neveltetés ide, vagy oda, bizony, eddig is éppúgy válhatott megverhe­tő, megalázható, jogfosztott „buzi”, mint ezután. Fát ültetett Szekszárdon a miniszter természetbarátság A képviselő és a polgármester is segédkezett a munkában szekszárd Öt darab mezei ju­harral gyarapodott tegnap a Ti­nódi utca gyakorló általános isko­la melletti területe. A fákat a Nemzetközi Természetbarát Fia­talok - International Young Na- turefriends - megyeszékhelyen ülésező tagjai ültették, jeles se­gédkezük részvételével. Erre az alkalomra érkezett a városba Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, aki azonban hangsú­lyozta, hogy ez alkalommal mint a Magyar Természetbarát Szövet­ség elnöke kér részt a munkából.- Aki bizalommal tekint a jövő­be, az fát ültet - húzta alá Szabó Imre, aki azt is megjegyezte: ő ma­ga Esztergomban született, abban a városban, ahol a természetkö­zeliséget is megjelenítő Babits Mi­hály lakott hosszú ideig. Ezután Horváth István polgármester kért szót, kapcsolódva a Szekszárdon született költőre vonatkozó gon­dolathoz. Elmondta, hogy pénte­ken Esztergomból érkezett Tolna megyébe a Babits-emiékhajó. Vé­gül figyelmébe ajánlotta a jelenlé­vőknek, hogy a munka mellett - lévén Szekszárdon szüreti feszti­vál - szakítsanak időt a kikapcso­lódásra, a híres szekszárdi bor megkóstolására. „ Ezután a résztvevők - köztük 1 Halmai Gábomé országgyűlési | képviselő - lapátot, kapát ragad- | tak, s elhelyezték a megásott J gödrökben a facsemetéket I ■ Sz. Á. Szabó Imre (balról) és Horváth István lapátolt, Halmai Gáborné fogta a fát HIRDETÉS 'MXii TARR Kft. Az Ön szolgálatában! Tel.: 40/416-000 vagy 1223 www.tarr.hu • info@tarr.hu Az akció 2008. április 1-től visszavonásig érvényes. •Résziátetaíi éfdekfficpi A I ják, míg az egyik jóval apróbb törpekaktusz akár 70 fok hő­mérséklet-ingadozást is képes elviselni. De lehet a növények rengetegében fekete kaktuszt is látni, ami eredeti élőhelyén talán már nem is létezik. Egyébként az állomány legna­gyobb része apróbb növények­ből áll, ám itt nem érdemes a termetből a korra következtet­ni, hiszen némelyikük akár 30 éves is lehet. Érdekességük még, hogy a legtöbbjük erede­ti élőhelyéről került a gyűjtő kezei közé. Éppen ezért van­nak olyan példányok is, ame­

Next

/
Oldalképek
Tartalom