Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-20 / 221. szám

4 ..ín GEMENCI ERDŐ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT A cég gyakran szerepel a nagy támogatók között A Gemenci erdő értékét az egyedülálló növény- és állatvilág adja: a szarvasbikák világrekorder agancsaikról is híresek Kincset ér a Gemenci erdő természet Megkezdődött a szarvasbőgés, és újraindult a fakitermelés Az elmúlt időszakban gyak­ran szerepelt a sajtóban az ál­lami tulajdonú erdőterületek vagyonkezelése, különböző találgatások kerültek napvi­lágra ezzel kapcsolatosan. Csonka Tibor vezérigazga­tó ismeri ezeket a híresztelé­seket, véleményét az alábbi­akban foglalja össze:- Az erdőterület vagyonke- zelőjeként, erdőgazdálkodó­ként, vadgazdálkodóként, természetvédelmi kezelő­ként, az erdei infrastruktúra tulajdonosaként szeretném ■ Folyamatosan sike­rül fenntartanunk az egyensúlyt, az összhangot. megnyugtatni a térségben élőket: mi továbbra is a leg­jobb tudásunk szerint, a ha­tályos törvényeknek megfe­lelően végezzük munkánkat. A szakmai hatóságok - erdé­szet, vadászat, természetvé­delem - folyamatosan ellen­őrzik a tevékenységünket, ki­rívó hiányosságokat nem ál­lapítottak meg. Ez számunk­ra azt jelenti: némi zökke­nőkkel, de folyamatosan si­kerül fenntartanunk az egyensúlyt, az összhangot az erdőgazdálkodás, a vadgaz­dálkodás, a természetvéde­lem között, a közcélú-közjólé­ti feladatok egyidejű ellátása mellett. Ebből következően semmi sem indokolja egy- egy részterület kiemelését, egyeduralkodóvá tételét, mert azzal az erdő sokszínű­sége, többcélú hasznosítha­tósága szűnne meg. I[I|A^ együttélés, az együtt­működés a térségben élők­kel, az önkormányzatokkal jó. Gazdálkodási, s szakmai feladataink ellátása mellett a jövőben is - lehetőségeink­hez képest - támogatni fo­gunk minden hasznos társa­dalmi-kulturális kezdemé­nyezést. A társaság cégfilozófiája, hogy a gemenci ártéri táj jel­legzetes arculatát, különle­ges ökoszisztémáját, erdőtár­sulásait és védett növény- és állatfajait fenntartsa, és meg­őrizze a következő generáci­ók számára úgy, hogy mind­ez az eredményes gazdálko­dás mellett a nemzet javát szolgálja. ■ A gemenci ártér mai ar­culata az 1800-as évek vé­gén, a Duna-szabályozás- sal egyidejűleg alakult ki. A kiszáradt mocsaras-ná­das részeket erdővel tele­pítették be elődeink. Szeri Árpád A mesterségesen létrehozott, szakszerűen kezelt erdő sokszí­nűségét a természetvédelem is elismerte, elismeri, védelemre méltónak tartja. A tiszteletet megadva elődeinknek, ha a ter­més beérett, betakarítjuk azt; s egyidejűleg gondoskodunk a pótlásról is - emeli ki Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigaz­gatója. - Az ősz a betakarítás időszaka: megkezdődött a szar- vasbika-vadászat, s ismét meg­indult a fakitermelés. Gemen- cet - a három világrekorder gím-trófea miatt is - jobbára a szarvasbika-vadászattal azono­sítja a közvélemény. Vadászati bevétel tekintetében ma már a vaddisznóé a vezető szerep. A vendégkör folyamatosan átala­kul. A korábban meghatározó német és osztrák vadászok mel­lett igen jelentős számú ma már a magyar bérvadász. De érkez­nek spanyol, dán, cseh és szlo­vák vadászok is. Mindhárom vadászterületünkön - Béda-Ka- rapancsa, Hajós-Baja, Gemenc - szeptember elején megindult a bőgés, megkezdődött a vadá­szat. A mai napig közel hetven bika került terítékre, szeptem­ber végéig mintegy százhúsz- százharminc bika kerül puska­cső elé.- A szarvasbika elválasztha­tatlan Gemenctől, de mint azt említettem, nagyságrendben a vaddisznó átvette a vezetést. Két vaddisznós vadászkertet működtetünk csak saját állo­mánnyal: az egyiket Lenesen, a másikat a hajósi homokon. De ma már szabad területen is biz­tosítani tudunk kisebb csopor­tok részére húsz-negyven dara­bos vaddisznóterítéket: ez olyan kuriózum, amelyre mindig van fizetőképes kereslet. Vendége­ink kilenc vadászházunk szol­gáltatásait vehetik igénybe. Vé­leményük szerint mind a szál­lás, mind az ellátás megfelel az európai normáknak, minden igényt kielégítő. Az elmúlt években a Gemenc Zrt. jelen­tős forrásokat használt fel a há­zak korszerűsítésére. Időnként megkérdezik tőlünk: miért tartjuk fenn vadászházainkat, amikor csak viszik, nem pedig hozzák a pénzt. Nos azért, mert az erdőben lévő házak nélkül hajnali négykor kellene terepre menniük a vadászven­dégeknek. A megfelelő kénye­lem biztosítása hosszú távú ér­dek: így lesznek az egy alka­lomra hozzánk érkezőkből visz- szatérő vendégek.- Cégünk időt, energiát, s nem utolsósorban jelentős nagyságrendű pénzt fordít ar­ra, hogy valamennyi tevékeny­ség igényességet tükrözzön, a vendégek jó hírünket vigyék itthon és határainkon túl is. A szájhagyomány útján terjedő reklám a legjobb reklám. A jó hírnév azonban nemcsak elő­nyöket jelent, kötelezettségek­kel is jár. A Gemenc ZRT. árbevételének döntő többségét a fakiterme­lés adja. Ez a bevétel nyújt fe­dezetet az erdőfelújításra, az erdőkezelésre, a közcélú és közjóléti feladatok ellátására. A kitermelhető fatömeget s az újraerdősítés kötelezettsé­gét a tízéves erdőterv határoz­za meg, mely a természetvé­delmi hatóság jóváhagyásá­val egyben természetvédelmi kezelési terv is. a piaci igények növekedése miatt nem lehet több fát ki­termelni az erdőből, a tarta­mosságot minden körülmé­nyek között biztosítani kell. Az ipari fa jelentős részét a cég olasz, osztrák piacra adja el. A TERMÉSZETVÉDELMI előírá­sok miatt túltartott állomá­nyok növekvő arányú sarangolt árut eredményez­nek (tűzifa, papírfa), ezeket zömmel itthon, a lakosság ré­szére értékesítik. Fát erőmű­vekbe nem szállítanak. A cég saját termelésű alapanyag fel­dolgozására Pörbölyön ß- részüzemet működtet, itt két műszakban több mint hetven ember dolgozik. GEMENC Zrt. n termeszei szolgálatában Nő az érdeklődés az erdő iránt, hódít a turizmus felfedezőknek Már nemcsak gyalog és kisvasúttal, hajóval is megcsodálható a rengeteg Az erdőkezelés, erdőhasználat, vadgazdálkodás, természetvéde­lem mellett egyre erőteljesebb szerephez jut az erdő közcélú hasznosítása. Pörbölyön építette meg a Gemenc Zrt. első öko­turisztikai központját, mely elő­ször 2008-ban működött egész évben, teljes kapacitással. A ta­pasztalatok szerint rövid idő alatt rendkívül népszerűek let­tek szolgáltatásaink: erdei isko­la, múzeumok, tanösvények. Igen közkedvelt a Pörböly és Ke­selyűs között közlekedő, a Ge­menc Zrt. által működtetett erdei kisvasútról megismerni az erdő szépségeit. A Gemenci erdő a Duna mentén terül el. A cég igyekszik a folyót is bevonni a A száz személyes sétahajó minden kényelemmel ellátva várja a Gemenc felfedezőit turizmusba: egy száz fős sétaha­jó, illetve kenuk biztosítják a víz­ről történő ismerkedést az erdő­vel, annak sokszínűségével. Tolna megye székhelyének közvetlen közelében található Sötétvölgy, ezt a területet ugyan­csak az erdőgazdaság kezeli. A közkedvelt kirándulóhelyen nemcsak horgásztó, hanem er­dei tanösvény és küátó is várja az érdeklődőket. A turisztikai fejlesztés Ka- rapancsán is tetten érhető: itt a közelmúltban fejezte be a társa­ság az uradalmi major felújítá­sát. A kirándulók hamarosan egy lovas turisztikai központ széles körű szolgáltatásait vehe­tik igénybe. ■ Az erdő most is ezreknek nyújt megélhetést Egy-két évtizede több mint ezer ember dolgozott a társaságnál. A vállalkozások térhódításával a munkavállalói létszám jelen­tősen csökkent, ma mintegy háromszázötven főre tehető. Itt él és dolgozik az a több száz vállalkozó, akinek - saját mun­katársi gárdájával együtt - ugyancsak rendszeres munkát biztosít a gazdaság. Összessé­gében több ezer ember számá­ra nyújt biztos megélhetést a szakszerű erdő- és vadgazdál­kodás az erdő sokszínűségé­nek megőrzése mellett. A Gemenc Zrt. rendszeresen részt vesz a közmunkaprogra­mokban. Három megyében (Tolna, Bács-Kiskun, Baranya) százhetven főt foglalkoztat közmunkásként. Ez az évek óta tartó program mindkét fél számára előnyös: a közmunká­sok értelmes és szükséges fel­adatokat látnak el központi for­rások felhasználásával. A tevé­kenység eredménye jól látha­tó: a Gemenc Zrt. által vagyon­kezelt, elsősorban fiatal korú erdők ápoltsága javult, a közcé­lú-közjóléti létesítmények tisz­ták, rendezettek. ■ Lenes a hazai fogolyállomány letéteményese Foglyok a lenesi telepen A nagyüzemi mezőgazdaság, a vegyszerezés térhódításával egyidejűleg majdnem teljesen kipusztult Magyarországon a fogoly. Négy évvel ezelőtt indult az a tenyésztési, visszatelepíté­si program, mely lehetővé teszi az állomány felszaporítását. A Zrt. a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattam Intézetének oktatóival együttműködve hajt­ja végre a programot. A lenesi Fogoly- és Fácán Törzstelepről így a fácán és a fogoly egyaránt erősíti az ország apróvadas te­rületein az állományt. ■ A cég elérhetősége GEMENCI ERDŐ- ÉS VADGAZ­DASÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖ­DŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG H-6500 Baja, Szent Imre tér 2. TELEFON: +36 (79) 324-144, 321-049, 326-387 FAX: +36 (79) 324-181 e-mail gpmeruMgemenczrt.hu * * * VAGYONKEZELT TERŰLET ÉLŐFA-KÉSZLETE: 6 millió m3 ÉVES FAKITERMELÉS: 160-180 ezer bruttó m3 ÉVES ÁRBEVÉTEL: 2 536 000 E Ft FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA: 293fő AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A GE­MENCI ERDŐ- ÉS VADGAZDASÁG ZRT. TÁMOGATTA ▲ Külföldi és hazai piacra egyaránt jut a fából

Next

/
Oldalképek
Tartalom