Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-13 / 215. szám

HÍREK m ALMANACH 2008 - KISTORMÁS TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT ■■■■ raw süí hí mm i mmm Kistormási zenészek szolgáltatják a muzsikát A mai napon szüreti felvo­nulás lesz a településen. A programok a tavalyihoz hasonlóan zajlanak majd. A felvonulás kettőkor kezdő­dik, majd négy órától a pol­gármesteri hivatal melletti színpadon lépnek fel a kistormási, varsádi, dalmandi és kajdacsi tánc­csoportok. A mulatság utol­só programja az este nyolc órakor kezdődő bál, ahol a helyi zenészekből álló Tibsa Band szórakoztatja a közönséget. A népesség számának alakulása 2005 2006 2007 2008 Két hetet vesz igénybe a ravatalozó felújítása Megkezdték a ravatalozó felújítását a község temető­jében, mivel az épület több­ször is beázott, így halaszt­hatatlanná vált a javítómun­ka. Velkei István temető­gondnok és a közhasznú munkások nemcsak a tetőt csinálják meg, hanem feste­nek és meszelnek is. Az aj­tót át kell helyezni, de a ra­vatalozó portája is felújítás­ra szorul. A mintegy száz­ezer forintos költséget ön­erőből fizeti az önkormány­zat. A munka nagyjából két hetet vesz igénybe. CSAPÓ LÁSZLÓ polgármester hét­főtől péntekig reggel nyolc és dél­után négy óra között tartózkodik irodájában. DR. BARANYAI ESZTER körjegyző a kölesdi hiva­talban fogadja a lakosokat hétfőn és kedden nyolc órától délután négy óráig, míg pénteken fél egyig. VAYER JÓZSEF falugazdász ked­denként dél és kettő óra között áll a kistormásiak rendelkezésére. DR. SZABÓ ZOLTÁN háziorvos csü­törtökön rendel tíz és tizenegy óra között, ugyanezen a napon DR. SZOBOSZLAI ILDIKÓ gyermek- orvos déltől egyig rendel. Evangéli­kus istentiszteletet FÜLLER MI­HÁLY lelkész tart minden második vasárnap délután három órától. DR. HEIDECKER PÉTER ügyvéd csütörtökön délután négytől fél ötig tart fogadóórát. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KURZ PAT­RIK ÍRTA, A FOTÓKAT KISS AL­BERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KISTORMÁSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. A lelkes táncosok nemes célért is felléptek már Nem kérnek a házalókból a lakók és a polgárőrök A kistormási polgárőrség 1992- ben alakult, az elsők között a me­gyében. Kovács György azóta ve­zeti az egyesületet. Az alapítók közül ketten maradtak, összesen tízen végzik a munkát a telepü­lésen. Bár nem jellemző a bűn- cselekmény, a biz­tonságérzet miatt is fontos a jelenlétük. A semmiből kezd­tek építkezni, mára a legszükségesebb fel­szereltségük megvan. A megyei polgárőr-szövetségtől és az önkor­mányzattól is kaptak támogatást, a községben működő varroda pe­dig téli dzsekikkel járult hozzá a munkájukhoz. A többi öltözetet Kovács György egy kiskunfélegy­házi kapcsolatból intézte. Min­denkinek saját lámpája van, ami az éjszakai járőrözéshez nélkü­lözhetetlen. A fő problémát a há­zalók jelentik, rájuk nagyon kell figyelni, hiszen sok az idős em­ber. A trükkös lopásokat is meg­előzendő őket azonnal elküldik, ha nem megy szép szóval, értesítik a kölesdi körzeti megbí­zottat. Rajtuk kívül a bokrokat kurtító tolva­jok okoznak gondot, akik feltehe­tően koszorúkhoz használják fel a zsákmányt Kovács György el­mondta, szeretné már átadni a helyét a fiataloknak, hiszen egy­re több mindenre kell odafigyel­ni a papírmunkáknál. ■ A házalókat elküldik a polgárőrök a településről. Bhi Lázár Sándor vésővel dolgozik a felújításra szoruló ravatalozó falán. A közmunkaprogram sokat segített a településnek Kevés pénz és lehetőség kistelepülés A mindenkori politikának lépnie kell a jövőért Az óvodát sikerült a te­lepülésen tartani, még Kölesdró'l is járnak át gyerekek. A faluban a munkahely hiánya a fő probléma, a fiatalok el­költöznek, öregszik a te­lepülés. Kurz Patrik Kistormás igazi evangélikus te­lepülés volt, melyet németek népesítettek be. A szomszédos Kölesddel a hatvanas évek de­rekán szorosabbra fűzték a kapcsolatokat, 1967-től egy köz- igazgatásban működtek. 1990 Csapó László polgár­mester óta saját lábukon próbáltak megállni a kistormásiak, majd a 2002-es országgyűlési válasz­tások alkalmával ügydöntő népszavazás volt, melyet 2005- ben egy újabb követett. Ekkor eldőlt, hogy továbbra is önálló­an akarnak boldogulni, és bé­kében élnek egymás mellett.- Kistelepülés­ként nehéz hely­zetben vagyunk, fejlesztésekre nem is igazán tudunk gondolni - fogalmazott Csapó László polgármester, aki 2002 óta igazgatja a községet. Per­sze így is futotta a legalapve­tőbb beruházásokra. így való­sulhatott meg az elmúlt évek­ben a faluház felújítása, rendbe tették a vízelvezető árkok egy részét, sportpálya készült, és mozgó könyvtár is van a tele­pülésen. 2004-ben vis maior pályázatot is be kellett adniuk, a heves esőzések komoly káro­kat okoztak. A közmunka so­rán viszont rendszeresen ügyelnek arra, hogy az árkok­ban le tudjon folyni a sok csa­padékvíz. 2003-ban saját erőből felújí­tották az óvodát. Jelenleg tizen­nyolc gyermek jár ide, velük két részmunkaidős óvónő és egy dada foglalkozik. A gyerekek egy csoportban van­nak, reggel hét órától fél ötig tud­nak vigyázni a kicsikre. Az álta­lános iskolások többsége - 22 diák - Gyönkre jár, küencen vannak Kölesden, heten pedig a megyeszékhelyen tanulnak. Mintegy negyven középiskolás is utazgat nap mint nap. A Gyerekek van­nak, mégis öregszik a falu. Az önrészek fizetése gondot jelenthet nehéz A helyzet, a pályáza­tok nagy részén kistelepü­lésként nem is lehet indul­ni, hiszen az önrészek fi­zetése is gondot okoz. Ezért csak a legszüksége­sebb beruházásokhoz pró­bálnak pályázati úton pénzt szerezni. Ahogyan a polgármester fogalmazott, a politikusoknak - pártho­vatartozástól ßggetlenül - el kell dönteni, hogy mit szeretné­nek Az ő kezükben van ugyan­is a kistelepülések sorsa. A tár­sulások nem biztos, hogy hosz- szú távon kiutat jelentenek majd a jelenlegi szűkös anyagi helyzetből Ha pedig így folyta­tódik a tendencia, az nem sok jóval kecsegtet az alacsony lé­lekszámú községnek Kölesden tanulókat önkormány­zati fenntartású iskolabusszal hozzák-viszik az intézménybe. Gyerekek ugyan vannak a te­lepülésen, de mégis öregszik a falu. A lakosságnak nagy része nyugdíjas, a saját életre vágyó fiatalok pedig elhagyják a köz­séget. Nincs munkahely, amió­ta megszűnt a termelőszövet­kezet, úgy jöttek a munkahely­problémák. Egyedül a Beanett Bt. tud foglalkoztatni negyven­ötven főt. A helyi boltban és a sörözőben három helybelit is foglalkoztat az üzemeltető. Raj­tuk kívül próbált még gyökeret verni egy vállalkozás, ahol a rokkantnyugdíj mellé próbál­tak kiegészítő keresetet biztosí­tani, nem sikerült azonban hosszú távon megmaradniuk. Néth Gyula falugondnok is kiveszi a részét a munkából, Kölesdró'l ugyanis hat óvodás jár ide, a szállításuk az ő fel­adata. Emellett orvoshoz viszi a betegeket, gyógyszerért megy, szükség esetén a szek­szárdi szakrendelésre is utaz­hatnak vele az idősek. A kölesdi konyháról hoz ebédet az óvodába, de házhoz is szál­lít. Az idős, beteg lakosokra jel­zőrendszeres házigondozással ügyelnek, kilenc falubelinél van felszerelve a nyakba akaszthatós jeladó, amely a gyönki módszertani központ­ba küldi a jelet. Kis József már tizenkét éves kora óta táncol a varsádi hagyomány- őrző néptánccsoportban. A hu­szonnyolc éves fiatalember saját településén is beindította a tánc­oktatást. Hat párral dolgoznak, a soraikban egy kölesdi is táncol. Az iskolaidőre való tekintettel péntekenként szoktak összejönni a kistormási faluházban, itt dél­után hattól nyolc óráig tanulják a lépéseket Sárközi, szatmári, bu­kovinai és rábaközi táncot egy­aránt járnak. Kis József elmond­ta, igazán lelkes, fiatal tánccso­port működik a településen. Tavaly sikerült varratni ma­guknak fellépőruhát Erre a pénzt mindenki maga teremtette elő, ta­karékoskodtak, a fiatalok még va­sat is gyűjtöttek, hogy igazi ma­gyar ruhában hódolhassanak színpadi szenvedélyüknek. Nem­csak a kistormási rendezvénye­ken lépnek fel, hanem a környék­beli településeken a szüreti fesz­tiválokon, falunapokon is részt vesznek, de táncoltak már jóté­konysági rendezvényen is. Háborús áldozatok emlékére áll a kopjafa a faluban A polgármesteri hivatal mellett található a Törő György szek­szárdi fafaragóművész által ké­szített kopjafa. Ezt 1996-ban ál­lították az első és második világ­háború áldozatainak emlékére. Itt szokták tartani az október 23-i megemlékezést is. Ezen kí­vül van még a faluban Petőfi-em- lékoszlop, emléktábla a kitelepí- tettekért és a háborúban eleset­tekért, és Grósz János evangéli­kus lelkésznek is van egy em­lékplakettje. Törő György alkotta a falu díszét A tűz sem jelent akadályt munkaruha A keleti árunál sokkal jobbat készítenek zsef saját varrodájaként üzemel­tette tovább, a céget pedig Beáta lányáról nevezte el. Pakson és Györkönyben is működik varro­da, Kistormáson negyvenöt em­bernek ad munkát. Munka- és védőruhákat gyártanak, a skála igen széles, többek között sav-, hő-, és lángálló öltözékeket is ké­szítenek. Ahogyan a tulajdonos fogalmazott, a távol-keleti ru­hagyártók ebben a termékcso­portban még nem jelentenek konkurenciát, hiszen nem tö­megcikkről van szó, így fenn tudnak maradni. A termékeket az ország különböző részeire szállítják. Feil József a varrodák mellett még lovakkal és horgász­tatással is foglalkozik. A paksi Feil József Beanett Bt.-je már húsz éve üzemelteti varro­dáját Kistormáson. Annak ide­jén a községbe járt varrógépeket javítani egy bedolgozó-hálózat­hoz, ekkor kezdődött az ismeret­ség a településsel, amely azóta igen jól alakult. Az akkori tsz- elnök megkeresésére aztán nyél­be ütötték az üzletet, és Feil Jó­A szorgos kezek alatt jó minőségű munkaruha készül, többféle védelemmel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom