Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-02 / 205. szám

3 2008. SZEPTEMBER 2., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Rejtélyes az ókori épület római tégla Ezernyolcszáz éve őrzi az agyag a gyermek lábnyomát Szabó Domán büszkén mutatta azt a téglatöredéket, mely megőrizte a gyermek lábnyomát Értékek és érdekek szegény iskolát állandóan reformálják. Hol volt, hol nem volt kötelező kerettan- terv. Aztán jöttek a plusz normatívák, meg a pályáza­tok. így aztán az iskolák egy része a hátrányos helyzetű, meg a részképesség-csökke­nésben szenvedőkre fóku­szált. Lassan már minden második gyereknek lett va­lami baja, mint annak ide­jén a sorozáson. Pedig csak megúszni akarták a fiatalok a katonaságot. Az iskolák meg a túléléshez némi plusz pénzt. Többlettámogatást le­het kapni a nemzetiségi ok­tatásra, majd nagy pénzeket lehetett pályázni a kompe­tencia alapú tanításra. Utób­bi módszer bizonnyal kiváló, hiszen az iskola feladata mégiscsak a képességek ki- fejlesztése. Nem ártana, ha minden általános iskolát végzett biztonsággal tudna írni-olvasni, számolni. a valóság meg az, hogy ez már a felsőoktatásba beke­rültek esetében sem száz százalékig igaz. Szent- Györgyi Albert szerint gon­dolkodni, és nem az adato­kat kell megtanulni az isko­lában, mert utóbbiak fellel­hetők a könyvekben. Manap­ság az interneten. De azért arról sem kellene elfeledkez­ni, hogy gondolkodni csak valamiről lehet. Egy-egy té­mában való jártasság nélkül aligha támadnak a tárgyról korszakalkotó gondolataink. KÉNYSZER, hogy általános is­kolák keresztbe-kasba in­tegrálódnak a túlélés érde­kében. Félő azonban, hogy nem ugyanazok az érdekei a városi központi iskolának, mint a falusi tagiskolának. semmi sem új a nap alatt és a reformálásban. Egyszer már kipróbálták az iskolai körze­tesítést. Volt, ahol bevált, volt, ahol nem. Éppúgy, mint a kistérségi társulás, lánykori nevén a járás. Akkor is vol­tak viták az eltérő érdekek miatt éppúgy, mint most az iskolafelújítási pályázaton. Egy 2-3. században élt, két- hároméves gyermek láb­nyomát őrizte meg az a téglatöredék, melyet egy Bátaszék melletti ása­táson találtak a régészek. Ezen a területen az átla­gosnál több a lelet. Budavári Kata bátaszék Még a svéd Nicklas Larsson és Szabó Domán, a fia­tal, ám nem keveset látott ré­gész, illetve technikus is kissé meghatódva nézte azt a téglada­rabot, mely ezernyolcszáz éven át őrizte egy két-hároméves ró­mai gyermek lábnyomát. Ami­kor megtalálták a Bátaszékhez közeli ásatáson, az ott dolgozó nagymama korú asszonyok igye­keztek megsaccolni a gyermek korát. Tény, hogy a körülbelül hat centiméter vastag téglába az apró sarok jócskán belenyomó­dott, ám nem szakította át azt A Bátaszékhez tartozó Lajvér közelében ottjártunkkor úgy harmincán dolgoztak. A régé­szeknek, technikusoknak és se­gédmunkásoknak sietniük kell, hiszen az M6-os építése miatt a Lajvér-patak medrét áthelyezik, a lelőhely pedig, ahol az átlagos­nál jóval több leletet találtak, a majdani meder része. Az össze­szokott társaság, melynek mag­ját két régész és négy technikus alkotja, és amelyet Majerik Vera vezet lelkesen, és elszántan dol­gozik. Leghamarabb szeptember közepén derül ki, hogy a patak tényleg elborítja-e ezt a terüle­tet, ezzel együtt a római kori épület maradványait. Hogy ez az épület egyébként mi volt, egye­lőre nem lehet tudni, mint ahogy azt sem, kik használták. A köze­li domb lábánál hadi és kereske­delmi út futott, de hogy egy vagy több épület állt mellette ezen a Lajvérhoz közeli területen, nem derült ki. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársai a Wosinsky Mór Megyei Múzeum légifelvételei alapján kezdték el a munkát, de Nicklas Larssontól megtudtuk, hogy felszínen he­verő kerámia­darabokat az ásatás elkezdé­se előtt is talál­tak már. Szabó Do-mán több érdekes­ségre is felhívta a figyelmet. így például arra a hypo-caustumra, azaz ókori fűtőberendezésre, melyet különösen az északi pro­vinciákban építettek előszeretet­tel a rómaiak a.padlószint alá. Az egyelőre rejtélyes épületben, melynek méretét illetően is egy­előre csak találgatni mertek a szakemberek, két játéktáblát is találtak, melyeken egy, a malom­hoz hasonló játékot űztek hasz­nálói. A régészek és munkatár­saik emellett kerámiákat és ér­méket találtak a kibontott három­száz négyzetméte­ren. - Ez szintén egy tégla, melyben a készítő ujjnyomata zárvány­ként maradt meg - mutatta a technikus. - Ezen pedig - vette elő a következő darabot - egy kecske és egy kisebb kutya fu­tott keresztül. Nicklas Larsson az épület főfa­lának helyére mutatva elmond­ta, hogy a középkorban több ró­mai épület tégláit, cserepeit el­hordták az építkezésekhez, Bátaszéken is így tettek kibá­nyászható kő híján. A római kori ásatástól egy ki­lométerre Bátaszék felé néhány napja szintén régészek dolgoz­nak. Gelencsér Ákos régész el­mondta, a feltárás nagyon az ele­jén tart, de találtak már őskori kerámiát, illetve egy tűzra- kóhelyet is. Nicklas Larsson pe­dig arról tájékoztatott, hogy a Tolna megyei kisváros közelé­ben talált leletek Pécsre kerül­nek, ahol restaurálják őket, ez­után pedig valószínűleg Szek- szárdon, a Wosinsky Mór Me­gyei Múzeumban heíyezik el. Új rendezési terve van a decsi önkormányzatnak decs Elfogadta a decsi kép­viselő-testület a község tele­pülés szerkezeti tervét. Az eddig érvényben lévő még a nyolcvanas években készült. A középtávra, azaz tizenöt-húsz évre szóló új tervben építési telkek helyét és iparterületet is kijelöltek a képviselők - tá­jékoztatott dr. Palkó László jegyző, (bk) Két sziréna néma maradt a próbán tolna megye Szedresen és Felsnőnánán nem szólalt meg a sziréna a tegnapi próbán - tudtuk meg a me­gyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletén. Tolna megyében a paksi atomerőmű harminc kilo­méteres körzetében össze­sen 146 sziréna riaszt eset­leges vészhelyzetre. A ka­tasztrófavédelem minden hónap első hétfőjén tart szi­rénapróbát. (tfl Fákat kellett kivágni a kerékpárút miatt szekszárd Eltávolítottak két fát az épülő kerékpárút nyomvonalából, amely a bel­városból Keselyűsig vezet majd. A tervezők, ahol tud­ták, kímélték a zöldfelülete­ket, de a könyvtárral szem­ben nem lehetett kikerülni a két fát, olyan szűk volt a hely. Katz Zoltánná városi kertész ígéretet tett arra, hogy ha nem is ugyanott, de az útvonal más szaka­szain kőrisfélékkel pótolják a növényzetet, (wg) Széchenyi utca: kevés a hely @ TOVÁBBI hírek: WWW.TEOL.HO Azt sem tudják, fiú-e vagy lány fekszik a sírban A 2-3. századi, rámái épület vagy épületegyüttes mellett luhá dó, valamikori árok helye is lát­ható, itt a többUől eltérő színű, sárgás a talaj. Közvetlen közelé­ben pedig egy ókori római alusz- sza örök álmát, egyelőre a nemé sem tudni A sír érdekessége, hogy ebben a testet úgy helyezték el, hogy a fej kelet felé néz, holott általában pont fordítva szokták a holttesteket tájolni Nicklas Larsson és a kelet­nyugatira tájolt csontváz ■ Játéktáblát is ta­láltak, amely a malomhoz hasonlít. Katolikus szellemben tanítanak tanévnyitó A szülő joga megválasztani az oktatást - mondta a püspök Tolna megyei milliárdok: mérleget vont az MSZP Mayer Mihály szekszárd Ünnepi szentmisé­vel kezdődött a Szent József Ka­tolikus Iskola tanévnyitója teg­nap a Béla király téri templom­ban. A misét Mayer Mihály me­gyés püspök celebrálta abból az alkalomból, hogy a tanévet már abban a Garay téri épületben kezdik meg, amelyet a püspök­ség vásárolt meg a várostól 300 millió forintért. Az iskola udva­rán a püspök áldásában többek között azért könyörgött, hogy költözzék az iskolába boldogság, isteni áldás, derűs öröm, termé­keny szeretet és tartós egészség. Mayer Mihály beszédében ki­emelte: kicsit úgy vannak az épülettel, mint a fiatal házasok, eladósodtak, de van saját ottho­nuk. Horváth István polgármes­ter egyebek mellett azt hangsú­lyozta, hogy a következő száz év­re visszaadták az épületnek ere­deti funkcióját, hisz ismét gyere­keket nevelnek falai között. Hoz­zátette, hogy sok olyan iskolára ■ A keresztény szülők jogai érvényesülnek az új iskolával. van még szükség, amely tovább­viszi a kereszténység értékeit. Ezt követően az elsősök adtak műsort. A tanévnyitót követő sajtótájé­koztatón Mayer Mihály megyés püspök kifejtette, az elidegenít­hetetlen emberi jogok közé tar­tozik a vallásszabadság is. En­nek szellemében a szülő joga Magyarországon is, hogy meg­válassza az értékrendjének megfelelő oktatást és nevelést a gyermeke számára A püspök­ség azért vette meg az épületet, hogy a keresztény szülők jogait Szekszárdon is érvényesíteni le­hessen.- Ugyanannyi joga van egy val­lásos embernek a mai magyar társadalomban, mint annak, aki hátat fordít az Istennek. Ezzel még mindig mi tettünk óriási gesztust az államnak, hiszen épp­úgy neki kellene biztosítani az épületet, mint a kisebbségi okta­tás feltételeit - fogalmazott a pé­csi megyés püspök. ■ Ihárosi I. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatain Szekszárdon negyven, míg Tolna megyében összesen 133 önkormányzat, vállalkozás valamint civil szer­vezet jutott összesen 1 milliárd 629 millió, illetve 5 milliárd 242 millió forint fejlesztési forráshoz - összegezte tegnapi sajtótájé­koztatóján a program eddigi eredményeit Halmai Gáborné szocialista országgyűlési képvi­selő. Mint mondta, az eddigi fej­lesztésekre büszkék lehetünk, és van még lehetőség pályázni. Ezek között a pályázatok között szerepelnek ugyanúgy a techno­lógiafejlesztési, humánerőfor­rás-fejlesztési, mint az ipari park fejlesztésére és a környezetkímé­lő technológiák fejlesztésére ki­írt pályázatok. - Most van az a fordulópont, amikor indul a má­sodik kétéves akciótervek felül­vizsgálata és véglegesítése or­szágos, régiós, kistérségi és he­lyi szinten. Le lehet vonni az elő ző időszak tanulságait arról, hogy az első időszakban milyen arányúak voltak a fejlesztések, illetve mely területekre érdemes még forrásokat átcsoportosítani, így lesz ez igaz az integrált kö­zösségi szolgáltató terekre is, az az elképzelésünk, hogy 2013 vé­gére az 1000 fő alatti települé­sek között ne legyen olyan, ahol az információszerzéshez szük­séges infrastruktúra nem épül ki - mondta a képviselő. ■ R. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom