Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-01 / 179. szám
6 2008. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK GAZDASÁG HÍRSÁV Száz magyar lakosra már 115 mobil-előfizetés jut júniusban 78 ezerrel nőtt a mobil-előfizetések száma az előző hónaphoz képest, így a hónap végén a három szolgáltató ügyfeleinek száma összesen 11,54 millió volt, és száz lakosra 114,9 előfizetés Jutott - közölte a távközlési hatóság. A három szolgáltató piaci részesedése: T-Mobile 44,03, Pannon 35,22, Vodafone 20,75 százalék. Nem megy a gazdaság a lakosság szerint A NÉGY VISEGRÁDI Ország közül hazánkban a legelégedetlenebb a lakosság a gazdaság állapotával - derül ki egy felmérésből, amelyet Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában végeztek el. A magyar gazdaság helyzetét a lakosság három százaléka minősítette jónak, míg 73 százalék rossznak. Rászálltak az OTP-re a fogyasztóvédők KÖZÉRDEKŰ KERESETET indít az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület az OTP ellen. Az egyesület szerint a bank alapos ok nélkül, pusztán üzletpolitikai szempontok alapján teszi saját maga számára lehetővé a szerződések egyoldalú módosítását. A BUX-index 2008. július 31-én 22600 Nyitóérték: Változás:-1,34% I 22 444 r 22400 Záróérték: 22209 22300 22200 .....I...V. 1 1 / Előző napi ................rí 22 000 záróérték: 15.30,» Hew Vork-« 0-..... 219 0022 511 tőzsde nyitása } pont./ 09.00 11.00 xóra 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK _________2008.07.31. jR feÜV Hűmet_______62 +5,08 239 Ém ász 20965 +3,81 13 Richter 34295 +1,16 1195 ÉHB 1203 +0,25 29 Áll. Nyomda 995 -*-0,20 1 VESZTESEK____FORRÁS: BÉT fi ésaény Utolséáfim Változásai M»fl Orco 5890 -4,92 91 OTP_ 7025 -3,56 9337 Eg ls 15120 -1,17 125 Mól 20695 -0,98 1357 JVITelekom 827 -0,60 555 A BUX-index az elmúlt napokban 21 200---------------------------------po nj> 07.23 07.24 07.25 07.28 07.29 07.30 ' I* i íiimí .K. rít MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. július 31-én. €/Ft ▲ $/Ft ▲ CHF/Ft ▲ t T T 231,9 148,07 141,45 +0,80 Ft +0,37 Ft +0,14 Ft A szolgáltatók azt szeretnék, ha a sárga csekkek helyett elektronikus átutalással vagy beszedési megbízással egyenlítenék ki számláikat a fogyasztók Vége a papírkorszaknak? sárga csekk Az átutalásos fizetést szorgalmazzák a szolgáltatók Mind több cég tenné fizetőssé a hagyományos sárga csekkes befizetést. Céljuk, hogy az ügyfelek a postán való sorban állás helyett inkább elektronikus úton egyenlítsék ki számlájukat. A virtuális fizetéssel valóban sok idő spórolható meg, az átutalás költségét azonban a feladónak kell állnia. Hampl Márta Sorra verik ki a biztosítékot a fogyasztóknál a különböző szolgáltató cégek azzal, hogy fizetőssé teszik a hagyományos sárga csekket. A múlt hónapban a UPC Magyarország számolt fel 96 forintos felárat azoknak az ügyfeleknek, akik sárga csekken, és nem elektronikus úton egyenlítették ki a számlájukat. A UPC megkülönböztető magánakciója hatalmas felháborodást keltett, pedig a cég bevallása szerint csak azon a tényen akartak, változtatni, hogy a magyar állampolgárok többsége még mindig inkább a postán áll sorba, semmint interneten, bankautomatán vagy terminálon keresztül rendezné a számláit. A fogyasztóvédelmi törvény szerint azonban a számla kiállítása a szolgáltatás velejárója, éppen ezért nem lehet érte többlet- költséget felszámítani. így a UPC újító kezdeményezését a fogyasztóvédelmi hatóság közbenjárásával még szinte csírájában el is fojtották. Mindeközben hasonló lépésre szánta el magát egy másik szolgáltató, a Pannon is. A mobilcég augusztus 21-től módosítja az általános szerződési feltételeit, az új szabályozás értelmében a postai úton és a Pannon értékesítési pontjain történő telefonszámla-befizetésekért bruttó 120 forintos csekkfeldolgozási adminisztrációs díjat számolnak majd fel a lakossági számlás és kártyás előfizetőknek. Döntésüket azzal indokolták, hogy hazánkban is szeretnék meghonosítani a nyugat-európai mintát, hiszen ott a lakosság többsége már régóta elektronikus úton intézi a számlaügyeit. Bár valóban rengeteg időt lehet megspórolni a virtuális egyenlegrendezéssel, nem árt azonban odafigyelni a részletekre. így például arra, hogy a hagyományos sárga csekkes befizetésnél a szolgáltató állja a tranzakciós költségeket, átutalásnál viszont az ügyfélnek kell kifizetnie azokat - hívja fel a figyelmet Horváth Géza pénzügyi szakértő. Ha valaki a banki átutalás mellett dönt, mindenképpen oda kell figyelnie arra is, hogy a csekken szereplő adatok mindig a megfelelő rubrikába kerüljenek. A kedvezményezett neve, székhelye mezőben a postacsekken található cég nevét kell megadni, a kedvezményezett számlaszáma mezőbe pedig a cég által feltüntetett bankszámlaszámot kell beírni. Ennél összetettebb a közlemény sor kitöltése, hiszen itt a postai csekken található befizetőazonosító számot, vagy a cégnél lévő ügyfélszámot kell megadni. Fontos tudnivaló azonban, hogy a befizetőazonosító száma havonta változhat, így azt mindig ellenőrizzük le, mielőtt jóváhagynánk az átutalást. Ez azért is fontos, mert a csekkes befizetések és az átutalt pénzek is a szolgáltatónál egyetlen gyűjtőszámra érkeznek, így az átutaláson a közlemény marad az egyetlen egyedi jellemző, amelyből a csekk kiállítója be tudja azonosítani az átutalással érkezett befizetést. Beazonosít- hatatlanság esetén hosszadalmas ügyintézés vár ránk. Egy másik számlakiegyenlítési lehetőség a csoportos beszedési megbízás. Ennek lényege, hogy a szolgáltató céget felhatalmazza az ügyfél arra, hogy meghatározott időpontban leemelje a számlájáról a befizetésre váró összeget. így nemhogy sorba nem kell állni, de még csak a bankig sem kell elmennie az ügyfélnek. APEH-szégyenlista: majd 700 millió a két legnagyobb adós tartozása Főként kereskedelmi és számítástechnikai cégek találhatóak az adóhivatal legfrissebb „szégyentábláján”, de jócskán akad a „bűnös” vállalatok között hulladékhasznosító, illetve vagyonvédelmi társaság is. Az APEH tegnap tette közzé azoknak a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek a listáját, amelyek, illetve akik száz-, illetve tízmillió forintnál nagyobb adóhátralékot halmoztak fel. A listából kiderül, hogy magánszemélyek is össze tudnak hozni irdatlan összegű, akár több száz milliós adótartozást. A cégek „rangsorát” egy pirtói (Bács-Kiskun megye) társaság vezeti, tartozása meghaladja az 1,7 milliárd forintot. Erre ráadásul további 1,3 milliárd forintnyi bírság és késedelmi kamat rakódik, a vállalat össztartozása így meghaladja a hárommilliárd forintot. Kérdés azonban, hogy ebből a pénzből lát-e valaha is akár egy fillért is az állam, a cég ugyanis felszámolás alatt áll. Ismert vállalatot nemigen találni a listán, egyedül a Rynart Transport Hungary Kft. neve ugorhat be azoknak, akiknek esetleg volt már dolguk a szállítmányozási ágazattal. A budaörsi székhelyű, holland tulajdonú cég egykoron Magyarország egyik legnagyobb fuvarozója volt, az anyavállalat csődje miatt azonban ma már felszámolás alatt áll. Adótartozása mintegy háromszázmillió forint. Toronymagasan csúcstartó a magánszemélyek között Gazsi István és Gazsi Attila, az egy - Budapest XVII. kerületi - címre bejegyzett, vélhetően egymással rokoni kapcsolatban álló páros 690 millió forinttal tartozik az államnak. Kispályás mellettük a harmadik helyezett, a dabasi Pádár Csaba Sándor, akinek valamivel több mint 190 millió forintos tartozása áll fent az APEH irányába. ■ M. S. APEH-szégyenlista* Cégek Vektor Term Nova Kft. 3038 M2 Data Hungary Kft. 2 512 Gate-Comp Kft. 2272 Magánszemélyek Gazsi István 350 Gazsi Attila 341 Pádár Csaba Sándor 192 * ÖSSZTARTOZÁS (MILLIÓ FT) Nem használjuk ki a technika csodáit a KSH adatai szerint tavaly a magyar internetezőknek csupán a negyede használta a világhálót banki ügyek intézésére. A világhálón vásárlók aránya azonban még ennél is kisebb volt: tíz emberből mindössze kettő használta ki ezt a lehetőséget. A KSH statisztikái szerint a háztartások 53 százaléka anyagi okok miatt nem netezik: sokallják a világháló használatának költségeit. Nincs tér lazításra a jövő évi költségvetésben kiigazítás Az adócsökkentés fedezete csak az adóemelés lehet, a kérdés, kinek ad az állam Az elemzői várakozásokkal ellentétben nincs lehetőség minimális lazításra sem a jövő évi büdzsében. A vártnál magasabb inflációból, valamint a gazdaság fehéredéséből fakadó költségvetési többletbevételeket ugyanis az utolsó fillérig elviszik a többlet- kiadások. Sajtóhírek szerint erre a megállapításra jutott a pénzügyi tárca, amely már a jövő évi büdzsé keretszámait tervezi. A számítások szerint a vártnál nagyobb inflációs ráta nagyjából 70 milliárd forintos bevételi többletet eredményez. Az összefüggés könnyen megérthető: a várakozásokat meghaladó pénzromlás a tervezettnél nagyobb bér- kiáramlást eredményez (hiszen a A száguldó árak jelentős többletbevételt hoznak áfából az államnak munkavállalók a magasabb árak miatt nagyobb béremelést kérnek, és gyakran kapnak is), ami az állam adó- és járulékbevételeit is emeli. Hasonló az összefüggés a forgalmi adó esetében, a magasabb árak nagyobb áfabevételt hoznak. Szintén a járulék- és adóbevételeket növeli a gazdaság fehéredése; ennek mértékét a pénzügyi tárca mintegy 7 5 mil- liárdra becsüli. Igen ám, de ezt a majd 150 milliárd forintot elviszi a kiadások várakozáson felüli növekedése. A kiegészítő nyugdíjemelés 60 milliárdot, az államadósság után fizetendő kamatok nem várt növekedése pedig 54 milliárdot vesz ki az állam zsebéből. Látható tehát, hogy nincs tér lazításra, így a szakértők által várva várt átfogó adórendszerátalakításra jövőre már biztosan nem kerül sor. Némi adóátrendezés ugyanakkor elképzelhető, így eltörölnék a vállalkozásokat és a jól keresőket terhelő négy- százalékos különadót. A többség számára az alapvető élelmiszerek és a távhő áfájának a mérséklése jelentene némi könnyebbséget Ám mivel a büdzsé játéktere a nullával egyenlő, mindennek a fedezete az általános áfakulcs emelése, illetve a minisztériumok büdzséjének a megnyirbálása lenne (utóbbit Veres János pénzügyminiszter tegnap cáfolta). ■ M. S. V
