Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-08-31 / 35. szám

8 2008. AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP UTAZÁS Kevesebb turista jött, de többet költöttek az első félévben valamivel kevesebb turista jött Ma­gyarországra, de 12 száza­lékkal többet - 449 milliárd forintot - költöttek el az egy évvel korábbinál. Eközben a külföldre látogató magya­rok 302 milliárd forintot költöttek - tette közzé a Központi Statisztikai Hiva­tal. Az év első hat hónapjá­ban a magyar lakosság 7,9 millió alkalommal utazott külföldre, s ez megfelel az egy évvel korábbi adatnak. Megnyitják a pekingi olimpia helyszíneit október elején megnyitják a turisták számára a pekin­gi olimpia versenyszín­helyeit, így többek között a Madárfészeknek nevezett nemzeti stadiont és a Vizes Kockát is. Utóbbi létesít­ményben az év végén „vizes” szórakoztató-köz­pontot alakítanak ki, a mé­diaközpontot és a vívó­csarnokot pedig konferen­cia- és kiállítóközponttá fogják átalakítani. Megnyitják a Madárfészket is Stabil ágazatnak tűnik az utazásszervezés IDÉN, AZ ELSŐ FÉLÉVBEN az 1707 utazásszervező cégből mindössze nyolcat számol­tak fel, ami az ágazatban dolgozó cégek kevesebb mint fél százaléka. Ez alap­ján a céginformációs fel­mérés készítői úgy vélik, az utazásszervezés az egyik legstabilabb szektor a ma­gyar gazdaságban. Az uta­zásszervező cégek száma stabilan, évről évre 4 száza­lék körüli mértékben emel­kedik. Az utazási ágazatban a rendesen, végelszámolás­sal megszűnő cégek száma sokkal nagyobb, mint a fel- számoltaké. Megéri a szlovákoknak magyar irodával utazni akár kétszáz eurót is meg­takaríthatnak azok a szlová­kok, akik nem odahaza, ha­nem valamelyik magyar- országi utazási irodánál ren­delik meg külföldi üdülésü­ket. A jelentős eltérések oka egyrészt az, hogy a magyar irodák olcsóbban juthatnak hozzá a repülőjegyekhez. A jelenség másik oka az ár­folyamban keresendő: az irodák legkésőbb idén ja­nuárban foglalták le az uta­kat euróbán, amihez képest időközben hiába erősödött a szlovák korona, a szlová­kiai irodák ahelyett, hogy az árakat csökkentenék, inkább zsebre teszik az így képződő nyereséget. Ciprus, az ezerarcú sziget sokszínűség Ízelítő a török kedvességből és a görögös ízekből —. A TV,-. y-; Minden korosztály megtalálja a magának való elfoglaltságot a homokos tengerparton és a kristálytiszta vízben, a mindig tűző ciprusi napsütésben Ciprus a Földközi-tenger szigete, három kontinens metszéspontjában fekszik. Ez meg is látszik rajta, igen érdekes élményeket tarto­gat a sokféle kultúra meg­lepő találkozása egy gya­nútlan turista számára. Takács Zoltán Aki Ciprusra utazik, nem árt, ha többet tud az országról annál, mint hogy ez a szerelem szigete. Azért is fontos egy kicsit bepillan­tani a többnyire idegen iga alatt szenvedő nép történelmébe, mert nem mindegy, hogy a déli, görög részre érkezünk vagy a csak Törökország által elismert Észak­ciprusi Török Köztársaságba. A sziget kényszerű kettéosz- tottsága miatt a 2000-es évekig csak a déli, szabad területek vol­tak hivatalosan látogathatók, az északi, megszállt területekre a szigeten belülről nem lehetett be­lépni. Sőt az északra a szigeten kívülről belépőket a Ciprusi Köz­társaság a mai napig illegális ha- táráüépőnek tekinti. A 2004 óta uniós déli országrészt és a töröklakta északi területeket el­választó „Zöld Vonal” ugyan he­lyenként átjárható, de aki nem ér vissza a reggel nyolc és este hat óra közé kijelölt idősávban, an­nak már nem nagyon kell vissza­mennie a szállodai szobájába az otthagyott holmiért. Mindenesetre a puhulás jegyé­ben egyre több átkelő nyílik meg a kettéosztott szigeten, legutóbb ép­pen idén a fővárosban, Nicosiában, a Ledra utcában. Érdekes látvány volt megfigyelni, hogy a török oldalra érkezőt egy olyan országtérkép fogadja, amelyen a demarkációs vonaltól délre fekvő területek látványa egy puszta si­vatagra emlékezteti a halandót. De más meglepetéssel is szolgál­tak a görög cipriótáknak, hiszen a legnagyobb fővárosi hegyoldal­ba egy kilométernyi török zászlót építettek kövekből. Csak hogy jól lássák a déliek. Amúgy a két népcsoport nem nagyon zavarja egymás köreit, a kopár, sziklás, poros vidék ha­sonló, ahogy a tengerpart is. Ta­lán a török részen nagyobb lehe­tőség van egy kis időutazásra, hi­szen a sziget belseje felé ázsiai szegénységet, szemetes síkságo­kat és félig kész lakóházakat lát­ni, ameddig a szem ellát. Igaz, a törökök a mai napig imádják a „rokon” magyarokat, nincs ez másként Cipruson sem. így so­kan esküsznek az északi tenger­partra, de délnek sincs ilyen te­kintetben szégyenkeznivalója. Itt Larnaca, a Ciprusi Köztársa­ság legnagyobb kikötője fogadja a turistákat, akik közül a múltra való tekintettel a legtöbb brit, de a tengerparti szállodánkban né­met és orosz szót is gyakran hal­lani. A turizmus csúcsidőszaka májustól októberig tart, de aki Ciprus számokban Szoba egy éjszakára 4000-12 000 forint (17-50 euró) Autóbérlés egy napra 12 000-13 500 forint (50-57 euró) Repülőjegy (Malév) 73 ezer forint (300 euró) Ásványvíz _______700 forint (3 euró) Ou zo 1200 forint (5 euró) Meze ételkülönlegesség 2800-3500 forint (12-15 euró) nyáron érkezik, annak fel kell készülnie a negyvenfokos hőség­re és a magas páratartalomra. Mindezt igazán csak a kristály- tiszta vizű tengerben vagy a ho­mokos tengerpart egyik éttermé­ben sörözgetve lehet kibírni. Ami a ciprusi gasztronómiát illeti, az ételek mediterrán jelle­gűek, különlegességüket azonban a közel-keleti konyha fűszereivel való keverés adja. Nem lehet ki­hagyni a mezét, amelyből kétféle létezik: a húsmeze és a halmeze. Ez egy ételkombináció, amelyben mintegy 10-15-féle étel szerepel: mártások, saláták, sajtok, húsok. A végtelenül lelassult, ámde kész­séges pincérek biztosan ajánlják még az édességek közül a karidakit, amely fiatal zöld dió fa­héjas, szegfűszeges szirupban. Ez utóbbi annyira édes, hogy jólesik utána egy kis mazsolabor vagy pár korsó jéghideg sör. Mielőtt a ten­gerparti diszkók egyike felé ven­nénk az irányt. Megunták már a német turisták is a horvátországi tengerpartot? Idén 4-5 százalékkal csökkent a turisták száma Horvátországban - tette közzé a legnagyobb tu­risztikai iroda, az internetes adriatica.net. Az iroda igazgató­ja, Marko Vojkovic szerint „félre kell verni a vészharangot a hor- vát turistaiparban”, mert a hor- vát tengerpartot már sokan meg­unták. „A horvát turizmus leg­fontosabb piaca Németország, és úgy tűnik, Horvátország nem tud olyan kínálatot nyújtani a németeknek, amely felkeltené az érdeklődést a horvát Adria iránt” - jegyezte meg. Hason­lóan vélekedett nemrégiben az egyik isztriai hotellánc igazgató­ja is, mert nem volt új foglalá­suk augusztusra sem a néme­tektől, sem az olaszoktól. A tapasztalatok is alátámasz­tani látszanak a borúlátó prog­nózist. Dél-Horvátországban nagy volt a kompforgalom Dub­rovnik és a dél-olaszországi Ba­ri kikötőváros között, a „ferra- gosto” idején mintegy hatezer olasz turista érkezett Dubrov- nikba, de mindössze fél napot töltöttek ott. A Slobodna Dalma­cija horvát napilap írása sze­rint a csökkenés 18 százalékos a tavaly augusztusi forgalom­hoz képest. Ugyanakkor Damir Bajs szak- miniszter cáfolta, hogy csökke­nőben van az ország turisztikai vonzereje. A miniszter növeke­désről és több mint 6 millió turis­táról beszél az első hét hónap adatainak fényében. A legtöbb vendég Németországból érke­zett, de azt elismerte, hogy a szá­muk nem nőtt a tavalyihoz ké­pest. Utánuk a szlovének, az ola­szok, az osztrákok és a csehek következnek. ■ D. T. A magyarok már tavaly elfordultak mi, magyarok már egy éve el­fordultunk a horvát Adriától, tavaly ugyanis 11 százalékkal kevesebb honfitársunk utazott oda. Ehhez képest az, hogy az idei esztendő első hét hónapjá­ban háromszázalékos vissza­esés volt tapasztalható a ma­gyarok részéről, még akár kedvező adatnak is nevezhető. 2007júliusában a korábbi év­nél 30 ezerrel volt kevesebb magyar vendég az Adriánál, idén pedig mindössze 6 ezerrel csökkent a létszámuk. A kikötőkben számos kis hajóra csábítják az utasokat. Lehet halat fogni, bulizni és napozni is a tengeri utakon. Városliget - Közlekedési Múzeum előtti parkoló területé ■ Kolompos ■ Alma zenekar • Csicsi - Pimpinkin ■ Hevesi Imi és a Zűrzavar zenekar ■ Ronald McDonald- Minimax, Zawada, Modell&Hobby és Ápisz Kvízjátékok ■ Arcfestés • Forma Vj autósuli ■ Minimax ugrálóvár • Western csúszda ■ 3D karika- „Kakasviadal“ ■ Kelly gokart • Tracking gokart jDODELL B HO WWW.KODIll MEDIA SERVICE ZAWADA www.minimax.hu Divat a háborús turizmus a délszláv államokban A délszláv államokba egyre több olyan turista érkezik, aki az egy­kori háborús helyeket keresi fel. A bosnyák fővárosban és a hor­vátországi Vukováron is külön utazási iroda várja a véres való­ságra áhítozó, leginkább gazdag nyugati turistákat. Szarajevóban Zijad Jusufovic vezeti körbe az utazókat. Megmu­tatja a még ma is látható lövés­nyomokat, a rengeteg sírt és az ál­dozatok számára készített emlék­műveket. Jusufovic a turistákat elviszi Srebrenicába is, ahol mint­egy 8000 muzulmán férfit és fiút mészároltak le a szerbek a béke- fenntartó katonák szeme láttára. A délszláv háborúban rommá lőtt Vukováron is várják a háborúra kíváncsi turistákat. Zrinka Sesto, aki maga is végigélte a borzalma­kat, azt mondja: megpróbálják el­mesélni, mi és miért történt itt a 90-es években. A szerb fővárosban a látogatók előszeretettel nézik meg az 1999- es NATO-bombázás máig látható nyomait: több minisztériumi épü­let a mai napig romos. Belgrád- ban egyébként a volt boszniai szerb elnök, Radovan Karadzsics elfogása után nem sokkal egy élelmes utazási iroda olyan vá­rosnézést kínált, amelynek során a háborús bűnös lakásának kör­nyékét, valamint elfogásának helyszínét lehet megnézni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom