Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-08-31 / 35. szám

6 SZTORI 2008. AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP Leskelődő főnökök, megalázó eljárások munkahelyi jogsértés Voltak, akiket kamerával figyeltek, másokat hazugságvizsgálatnak vetettek alá vajon betekinthet-e a beosztot­tak számítógépén tárolt adatok­ba, utasíthatja-e a rendszergaz­dát, hogy térképezze fel egyes dolgozók internetezési szoká­sait, elektronikus levelezésének tartalmát. Nos, ebben az esetben sok függ az előzményektől - ál­lítja dr. Freidler Gábor, az Or­szággyűlési Biztos Hivatalának adatvédelmi főosztályvezetője. - Ha ugyanis a munkáltató előre kiköti, hogy az informatikai rendszer csak hivatali célokra használható, s fenntartja magá­nak az ellenőrzés jogát, akkor a későbbi kontroll jogszerűségét nem lehet megkérdőjelezni. Ám még ebben az esetben sem kor­látlanok a munkaadó jogosítvá­nyai: a vizsgálatról köteles érte­síteni a munkavállalót, az ellen­őrzés során tudomására jutott személyes adatokat pedig nem kezelheti, illetve nem használ­hatja fel. Jó tudni azt is, hogy ha egy főnök titokban kutakodik a dolgozók számítógépében, az már bűncselekmény. Ilyenre is akad példa: egy munkahelyi ve­zető kémprogram segítségével hozzájutott egyik beosztottja freemail postafiókjának jelsza­vához, és annak tartalmát az il­lető tudta nélkül napi rendsze­rességgel ellenőrizte. Ebben az esetben súlyosbító tényező volt, hogy a főnök egy teljesen privát használatú elektronikus posta­fiók tartalmában turkált, s ez a tevékenység kimerítette a Btk. 177/A. §-ában rögzített szemé­lyes adattal történő visszaélés vétségét. Persze nem kell mindig bo­nyolult technológia ahhoz, hogy egy főnök a munkatársak jogai­ba gázoljon. Nemrégiben történt, hogy egy cég vezetője vagyonvé­delmi indokkal átkutatta a dol­gozók öltözőszekrényét. Később ezt az eljárást azzal magyarázta, hogy az öltözőszekrény a vállalat tulajdona. Ez az érvelés azonban azért aggályos, mert az embere­ket a munkahelyükön is megille­ti a magánszféra védelméhez való jog. A munkavállaló ruháit, iratait, táskáit, öltözőszekrényét önhatalmúlag nem vizsgálhatják át, még vagyonvédelmi szem­pontok hangoztatásával sem. Ez az érvelés leginkább azért sántít, mert a munkahelyi értékek vé­delme más, a dolgozók magán­szférájának csekélyebb mértékű korlátozásával is megoldható. Tilos a munkahelyen szé­gyenfalon kritizálni az ott dolgozók teljesítmé­nyét - jelentette ki az adatvédelmi biztos, mi­után egy cégnél ironikus megállapításokat tettek közzé egyes beosztottak­ról. Egyikükről például azt írta a főnöke: „Te még rejtett értékünk vagy, de számítunk a munkádra!” Dián Tamás ellenére is, hogy a kamerák mű­ködtetését a dolgozók munka- szerződésében „visszavonhatat­lanul” rögzítették. A munkajogi szabályok értelmében ugyanis a munkaszerződést csak a felek egyező akaratával lehet módosí­tani, s ezt a hozzájárulást az érintett bármikor, szabadon visszavonhatja. Egyre gyakrabban felmerülő kérdés az is, hogy a munkaadó Gyanakvás tekintetében a boldo­gult szocializmus és a virágzó kapitalizmus között szinte sem­milyen különbség nincs. Csak amíg az előző rendszerben ideológiai megfontolásból figyel­ték meg az embereket, addig a mai Magyarországon sok cég a mindenható profit védelmében gázol bele dolgozói alapvető em­beri jogaiba. Ám bármennyire is szeretné sok főnök elhitetni, hogy - amint azt az ismert dal is mondja - a dolgozó „lelke a vál­lalatot illeti meg”, ez korántsem így van. A szégyentáblával kap­csolatban például maga Szabó Máté adatvédelmi biztos mond­ta ki, hogy a konkrét minősítés a személyes adat kategóriájába tartozik, amelynek közzététe­lére a munkáltatónak nincs sem­milyen felhatalmazása. Természetesen előfordulnak ennél „meredekebb” esetek is. Az utóbbi időben például egyre több cég igényelt hazugságvizs­gáló berendezést munkaügyi fel- használásra. Az ombudsmani hivatal állásfoglalása azonban leszögezi, hogy a poligráf sem­milyen körülmények között nem használható a munkavállalókkal szemben. „Az emberi méltóság mint alkotmányos jog egyik leg­lényegesebb eleme, hogy az egyén a gondolatait, érzéseit mással szabadon megoszthatja. A hazugságvizsgáló eszközök al­kalmazása ettől a jogától foszta­ná meg a munkavállalót - érvelt Szabó Máté ombudsman. - A ha­zugságvizsgáló, azaz a biológiai, neurofizikai reakcióvizsgáló eszközök alkalmazása az eljárás alanyából annak tárgyává fokoz­za le az érintetteket.” Hazánkban ugyan még csak lassan terjednek, de máris jelen­tős aggályokat keltenek az ujj­Sok cégvezető figyeli különféle módszerekkel a beosztottakat a munkahelyen lenyomat alapú beléptetőrend­szerek. Az adatvédelem jelenle­gi szabályai szerint ezeket csak ott lehet alkalmazni, ahol a ma­gánterületen őrzött vagyon vagy egyéb érdek azt valóban megkö­veteli. Pusztán azért nem lehet a technológiát bevezetni, mert ez kényelmesebb ellenőrzést tesz lehetővé. A rendszerrel kapcso­latos további követelmény, hogy tilos a munkavállalók ujjle­nyomatáról képzett számsorból adatbázist létrehozni. A kamerázás is a munkálta­tók egyik kedvelt eszköze. Egy virágüzletben állítólag statiszti­ka készítéséhez szereltek fel ilyen berendezéseket, de úgy, hogy még az üzlet raktárába is jutott belőlük - ahol egyébként az öltöző volt. A dolgozók tiltako­zásukra azt a választ kapták, hogy ha zavarja őket a kamera, ne öltözzenek többé ott. A beren­dezés működésének második napján aztán jött a telefon, hogy látják őket, tessék fokozni a munkatempót. Ebből a beosztot­tak arra következtettek, hogy a kamerák rá vannak kötve az internetre, s valódi rendelteté­sük a munka intenzitásának megfigyelése. Az adatvédelmi ombudsman ezt a gyakorlatot is jogellenesnek ítélte, még annak A táppénzeslista közszemlére tétele is törvénysértő nem csak az adatvédelmi biztosokhoz futnak be jelzé­sek a főnökök hatalmasko­dásairól: az Egyenlő Bánás­mód Hatósághoz azok szok­tak fordulni, akik a velük szemben alkalmazott munka­helyi eljárást hátrányosan megkülönböztetőnek érzik. Ilyesmi pedig sokféle formá­ban előfordulhat - állítja dr. Gyarmati Edit, a hatóság jogi főosztályának képviselő­je. Mint mondta, a leggyako­ribb diszkrimináció az, ami­kor egy álláshely betöltését életkorhoz, illetve egyéb, az adott munkával nem igazán összefüggésbe hozható szem­pontokhoz kötik. Az egyik kö­zelmúltbeli emlékezetes eset viszont egy listához kötődik. „Egy gépalkatrészeket gyártó cég közzétette azoknak a dol­gozóknak a nevét, akik a ta­valyi évben táppénzen voltak - idézte fel az ügyet a jogász­nő. - A cégen belül működő szakszervezet felszólította a munkahelyi vezetőt a lista el­távolítására, ám ezt a kérést elutasították. Az érdekkép­viselet ekkor fordult hozzánk. Az eljárás során megállapí­tották: a munkáltató döntése amellett, hogy megalázó, az egészségi állapottal össze­függésben zaklatást is jelent a dolgozókkal szemben. A munkáltatót eltiltották a jö­vőbeni jogsértéstől, ami a szankciók közül a legeny­hébb. A hatóság ugyanis 50 ezertől 6 millió forintig terje dő bírságot szabhat ki - az eddigi legborsosabb büntetési tétel 4,5 millió forint volt. Barack Obama már a washingtoni Fehér Ház kapujában szupersztár Portrékönyv jelent meg Magyarországon az amerikai demokraták elnökjelöltjéről- Könyvét pontosan időzítette: egy színes bőrű amerikai el­nyerte a két óriáspárt egyi­kének elnökjelöltségét. Tudta előre, hogy Barack Obama legyőzi a sokkal tapasztaltabb Hillary Clintont?- Nem tudtam, de néhány dolog már januárban, az iowai elővá­lasztás után világos volt. Például az, hogy Obamának nemcsak a bőre színes, hanem az egyénisé­ge is. Látni lehetett, hogy ez az ember a maga módján egy 47 esztendős csodagyerek: a politi­kai harc minden hagyományos és modern technikáját ismeri, az internettechnikája pedig min­denkit felülmúl. Tudtam, hogy híres jelszava, a „remény” és a „változás” mögött koncepció is van az iraki háborúról, az olaj­függőség megszüntetéséről és más sorskérdésekről. És egyér­telmű volt, hogy Obama képes megmozdítani egy olyan válasz­tói réteget, a harminc éven alulia­kat, akiket eddig mozdíthatatlan- nak tekintettek, pedig egy- magukban képesek eldönteni az elnökválasztást.- Ez azt jelenti, hogy nagy való­színűséggel ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke?- Obama kivételes tehetségű politikus, a denveri pártkonven­ción ismét megmutatta, hogy A szerző idősebb G. Bush irodájában van esélye a győzelemre. Fel­tűnése azonban a mostani kam­pánytól függetlenül is jelenség­értékű, és nemcsak Amerika, ha­nem a világ számára is; a kisebb­ségi kérdések kezelésére képte­len Magyarország számára kü­lönösen. Az amerikaiak rövid negyvenöt év alatt megteremtet­ték az erős fekete középosztályt, amely most egyenlő félként be­jelentette igényét a Fehér Házra. Megjegyzem, pillanatnyilag ez Obama legfőbb hátránya McCainnel szemben: munkás­berkekben túlságosan is úri­embernek számít. Még nem hi­szik el neki, hogy elegendő empá­tia van benne a szegényebb nép­rétegek bajainak orvoslásához.- Kinek írta Barack Obama szupersztár című könyvét?- Mindenkinek, akinek politi­kai ambíciói vannak, pártállásra való tekintet nélkül. Mindenki­nek, aki nyitott a világra. Az bizo­nyos ugyanis, hogy a politikai kar­rierépítés mostantól sehol a vilá­gon nem lesz ugyanaz, mint Ba­rack Obama előtt volt. ■ Csák E. A szerző tudósító volt az Egyesült Államokban bokor pal író, újságíró, a Barack Obama szupersztár című könyv szerzője Szovjet­unióról, Kínáról és az Egye sült Államokról szóló riport­könyveivel vált ismertté. Az MTI és az MTV moszkvai és washingtoni tudósítója volt, majd a Magyar Hírlap rovat­vezetőiéként, a lap Vasárnapi Magazinjának főszerkesztője ként dolgozott Az elmúlt tizen­öt évben figgetlen íróként, pub­licistaként, filmesként műke dött. Nyitottság, elfogulatlan­ság jellemzi eddigi életművét\

Next

/
Oldalképek
Tartalom