Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-18 / 193. szám
2008. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP A templomos lovagok hívták meg a bíborost az ünnepi misére Zenél a termés a kezétől érdekes hivatás Hangszert készíteni bármiből lehet, ami természetes tamási A legrégebbi, kétszázéves köztéri alkotás Tamásiban Szűz Mária szobra. A háborúban megsérült, és azt követően is sokat romlott az állaga, ezért most restaurálták. A plébános, Hegedűs János tájékoztatása szerint hamarosan visszakerül talapzatára, amit szintén felújítanak. Az ideiglenesen a templomban elhelyezett szobrot vasárnap, ünnepi mise keretében megáldotta Paskai László bíboros. A főpásztor a hazai katolikus egyház első számú vezetője, a Magyar Katolikus Püspöki konferencia elnöke volt 1990-ig. Nyugállományba vonulását követően is aktív igehirdető maradt, ápolja a kapcsolatokat a különböző katolikus közösségekkel, köztük a templomos lovagokkal. A lovagrend magyarországi vezetője, preceptora kilenc éven át - 2006-ig - a Tamásiban élő Lakatos Sándor volt. Jelenleg, hatvanévesen is aktív tagja az olaszországi központú egyházvédő közösségnek. Ő hívta meg Paskai Lászlót, s kérte fel a szoborszentelésre. ■ Az ember, földi útján a csillagokat fürkészi, olyan embereket figyel, akiket érdemes követni. Az esemény Mária mennybemenetelének ünnepéhez, Nagyboldogasszony napjához - augusztus 15. - kapcsolódott. Ez a tamási templom búcsúnapja. Az ünnepi misén megjelent többek között Hirt Ferenc országgyűlési képviselő és a város polgármestere Ribányi József is. Paskai László szentbeszédében arról szólt, hogyan segíti Mária a hozzá fohászkodókat a mindennapokban. Idézte XVI. Benedek pápát, aki szerint az emberi élet útonlétet jelent. Az utazó a csillagokat fürkészi, olyan embereket figyel, akiket érdemes követni, mert helyesen tudnak élni. Jézus Krisztus maga a fény, a remény csillaga pedig Mária. Kitért arra is a bíboros, hogy az egyik legismertebb Mária- kegyhelyen, a franciaországi Lourdes-ban idén ünnepük a jelenések 150. évfordulóját. A forrásnál sok csodás gyógyulás történt az elmúlt másfél évszázad során. Szeptember 12-én a pápa is odalátogat hálaadó misét tartani. ■ Wessely G. Legyen az fű, fa, ág vagy termés, a medinai Kőszegi István egészen biztos, hogy tud belőle hangszert készíteni. Venter Marianna Diósíp, madárodú síp, mindenféle csörgő-zörgő, zümmögő ritmus- és dallamhangszer. Ezeket hiába is keresnék az üzletekben, mindegyik egyedi darab, kézzel készül Kőszegi István műhelyében. Vele beszélgettünk.- Hogyan lesz valakiből népi hangszer készítő?- Sokfelé dolgoztam, sokféle szakmát kitanultam. Amikor megszűnt az utolsó munkahelyem, az akkori szomszédom, az Erdélyből áttelepült Ferencz János ajánlotta, hogy próbálkozzam meg a népi hangszer készítéssel. Tőle tanultam meg az alapokat, forgattam a szakirodalmat, és jöttek a saját ötletek.- Miből lehet hangszert készíteni?- Gyakorlatilag mindenből. Természetes alapanyagokat, növényeket, magvakat, terméseket használok fel. A legtöbbet magam termesztem, például a nádat, a tököt, a bodzát. A terményeket, magvakat is magam gyűjtöm, a bambusz Indonéziából érkezik. A növényeken kívül cseréptárgyak, kő, papír, ragasztó, olykor egy kevés drót alkotja a hangszerek alapanyagát. A hozzájuk való szerszámok egy részét is saját magamnak kell elkészítenem, ilyesmit nem árulnak a boltban. Van egy saját készítésű csiszológépem, eddig három készült belőle, mindhárom tökéletesen működik egy évtizede.- Honnan jönnek a minták, az ötletek?- Tanulmányozom a szakirodalmat, ami nem is olyan egyszerű, mert ebben a témában jó, ha egy-két könyv megjelenik évente. Szeretem azokat a hangszereket, amelyeket már 200- 300 éve nem fejlesztettek, és megpróbálok valami újat belevinni.- Mekkora a legnagyobb és a legkisebb hangszer, amit készített?- A legkisebb a cseresznyemag síp, talán egycentis. A legNevjegy Kőszegi Istvánnak állandó kiállítása van a medinai Kézműves Házban nagyobb, szintén fúvós hangszer, ami fából készült, három méteres.- Ki is próbálja a hangszereket?- Kipróbálom, persze, de nem én használom őket, elvégre a versenyautókat sem az autóversenyzők készítik.- Meg lehet élni ebből?- Tipikus kérdés. Én azt csinálom, amit szeretek, eddig még nem haltam éhen. Alkalmazkodni kell ahhoz, ami van, csak egy példát mondanék: minden ruhaneműm “Turkesztánból” való.- Előfordul, hogy különcnek tartják?- Ó, nem ritkán. Ez a külső és ez a hivatás sokak számára különleges. Néha persze furcsa dolgok is előfordulnak. Például egyszer két hónapig vártam az útlevelemre. Beadtam a kérelmet 2001 augusztus végén, és csak nem jött az útlevél. Már egy csomó pénzt eltelefonálgattam, aztán egyszer csak érkezett egy levél a polgármesteri hivatalba a Belügyminisztériumból, hogy én valóban létezem-e, és beszélek-e arabul. Nagy nehezen kibogoztam a dolog értelmét. 2001 szeptemberében megtörtént a terrortámadás, erre érkezik egy útlevélkérő lap, amin egy erősen szokatlan külsejű ember fényképe van, akinek szülőhelye Medina... kőszegi istván 1952-ben született Medinán. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd szőlész-borász szakon érettségizett a szekszárdi Rózsa Ferenc (ma I. Béla) szakközépiskolában. Házas, három felnőtt gyermeke van. Vállalkozóként dolgozik. NÉPI hangszer KÉSZÍTŐ népművészként tagja a Kaptár egyesületnek. Munkáit láthatta már a közönség Szek- szárdon, Kaposvárott, Pécsett, Kecskeméten, Rómában, Krakkóban és Berlinben. Állandó kiállítása van a medinai Kézműves Házban. Legközelebb Rácalmáson mutatkozik be ezév októberében. Munkásságát a Népművészeti Egyesületek Szövetsége 2005-ben az igen rangos Király Zsiga-díjjal ismerte el, amelyet népi iparművész pályafutása alatt csak egy alkalommal kaphat meg. PAKS, 6-os út, ipari park SZEKSZÁRD, selyem u. 3. Tel.: 75/511-300, 20/961-3099 Tel: 74/015-611,20/212-3762 *A forint«feddésének köszönhetően. Az ajánlat július 2?-tői ér yényes, minden öj Suzuki típusú gépjármű vásárlása esetén, teajártat nem teljesíteni, észtetekért érdeklődjön márkateiesfcedésönkfcen. COj kibocsátás (kombinált): 129-142 g/km. Otemanyag-íogyasztás (kombinált): 4,5-$,91/100 km. Törlesztése 10ST akár 10-15 ezer forinttal CSÖKKENHETI llj kutat fúrnak, és megemelik a glóbuszt gerjen Gyakorlatilag nem kerül pénzébe a községnek a tervezett új kút fúrása. Mint azt Máté Dénes polgármestertől megtudtuk, a 13 miUió forintos beruházás munkálataira a vízszolgáltatást végző Dunaág Kft kölcsönt vesz fel. A pénz visszafizetését az eszközhasználati díjból ületve a fel nem használt eszközfejlesztési összegből oldják meg, így a falunak nem keü külön fizetnie a fejlesztésért Az új kút fúrásán kívül egyéb fejlesztéseket is tervez a kft Például a hid- roglóbusz megemelését amelynek révén nagyobb lesz a nyomás és hatékonyabb a vízeüátás, valamint tovább folytatják a vízbekötések korszerűsítését is. ■ V. M. Két térfigyelő kamera működik a sárközi faluban báta Beüzemelte azt a két kamerát a hátai önkormányzat, melyeket a település a Leader programban nyert Sziebert György polgár- mester elmondta, a szerkezetekre szükség is van, a sárközi faluban ugyanis rendszeresek voltak a rongálások: a virágágyásokból kitépték a növényeket kisebb fákat törtek el, és a szemetet is gyakran kihajigálták a kukákból. A kamerák rögzítette felvételeket vissza is lehet nézni. A két kamera a település legforgalmasabb részeire került, az egyik a falu bejáratához, a négyes kereszteződésbe, a másik a központba. Utóbbival a takarék- szövetkezet, az iskola, a bolt és az italbolt környékét figyelik. ■ B. K. Megismerkedtek a hulladéktároló működésével szálka Megtudták, hogy mi történik a közvetlen környezetükben. Az elmúlt héten hatvannyolc tanuló táborozott Szálkán, a Radioaktív Hulladékkezelő Kft és a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társaság támogatásával. Az atomerőmű és a hulladéktároló működésével ismerkedtek meg, ellátogattak Paksra és Bátaapátiba. Kulturális programokon is részt vettek, a Sárköz néprajzáról Bognár Cecil tartott nekik előadást. A cikói, fekedi, mőcsényi, mó- rágyi, véméndi, bátaszéki és bátaapáti fiatalok a szálkai tábor zárónapján játékos vetélkedőn, a tábortűz mellett adtak számot a szerzett ismeretekről. ■ W. G. Uniós forrásból folytatódhat a feltárás és a fejlesztés paks-dunakömlőd Több mint húsz éve zajlik a Pécsi Tudomány Egyetem munkatársa, dr. Visy Zsolt irányításával, a paksi önkormányzat támogatásával a római katonai település, Lussonium romjainak feltárása. A professzor évek óta dolgozik már azon, hogy Lussonium a korabeli római határvonal, a Limes részeként a világörökség része lehessen. Mindezt egy nemzetközi pályázat segítheti, amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal koordinálása mellett osztrák, szlovák és két magyar part■ Az egyetem és az önkormányzat úgy tudja, meg fogják kapni a támogatást. ner, a Pécsi Tudományegyetem és Paks Város Önkormányzata részvételével nyújtottak be. Az egyetem a további kutatások folytatására és a tervek elkészítésére kért mintegy 90 millió forintnyi összeget. Paks Város Ön- kormányzata a lussoniumi rekonstrukció következő lépcsőjének finanszírozására pályázott ugyanekkora értékben, melyből a városnak 15 százalék önerőt kellett vállalnia. Siker esetén folytatódik Lussonium falainak rekonsrukciója, valamint védő- és kiszolgáló épület is kerül a jelenlegi torony közelébe. Már látogathatók az erőd falainak maradványai valamint a rekonstruált bejárati torony. Az egyetem és az önkormányzat úgy értesült, hogy a bizottság sikeresnek ítélte a pályázatokat. ■ V. T. 5 Megérkezett Neumann szobra Szekszárdra szekszárd Neumann János bronzból készült mellszobrát ajánlotta fel a városnak Kovács Győző, a megyeszékhely díszpolgára. Szathmáry Gyöngyi alkotását csütörtökön zsűrizték Szekszárdon. A helyszín kiválasztásában részt vett a szobrász és az adományozó is. Mint Haag Éva alpolgármester elmondta, az adományt köszönettel fogadta a város. Á posztamens költsége 800 ezer és egymillió forint között várható. Ez az összeg azonban nem szerepel az idei költségvetésben. Az alkotás elhelyezéséről a közgyűlés dönt. Ha közterületre kerül, úgy a Babits művelődési ház és a Művészetek Háza közti területen állítják fel. ■ 1.1. Neumann János portréja