Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-07-27 / 30. szám
13 2008. JÚLIUS 27., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ „író vagyok, nem csapatjátékos” a fehér király Dragomán György regénye meghódította az egész világot Dragomán Györgyöt ma már külföldön többen ismerik, mint idehaza, ő az egyik legkurrensebb irodalmi exportcikkünk. Mintegy 22 országban jelent meg második regénye, A fehér király. Július elején pedig ez a könyv vezette az osztrák közszolgálati rádió és televízió sikerlistáját. Mézes Gergely- Kevés magyar író műve jut el az Egyesült Államokba. Elég ehhez egy jó könyv, vagy kell hozzá valami több is?- Meg is kellett dolgozni érte, de azért a szerencse még fontosabb volt. A fehér király 2005- ben jelent meg a Magvetőnél, aztán a frankfurti könyvvásáron egy német könyvkiadó úgy döntött, kiadja. Ehhez aztán csatlakozott még néhány kiadó Szlovéniából, Szerbiából, Lengyelországból. Közben megismerkedtem Olchváry Pállal, aki egy Amerikában élő kiváló műfordító. Ő fordított le angolra részleteket a regényből. Kitaláltuk, megpróbálunk jelentkezni velük a fontosabb amerikai lapoknál. Még „beckettológus” koromból rémlett, hogy Samuel Beckett-től először a New York-i Paris Review közölt szöveget Kabalából elküldtük oda, pár hónap múlva jött a válasz, hogy közölnék a szöveget. Azóta megtudtam, hogy évente mintegy húszezer novellát kapnak, olyan sokat, hogy külsősök szortírozzák őket, mielőtt a szerkesztőkhöz kerülnek. Ha ezt tudtam volna, biztos nem küldöm oda. A novellára pedig felfigyelt egy amerikai kiadó.- Több mint 22 országban jelenik meg A fehér király. Megváltozott a sikertől az élete?- Nem, azóta is csak ülök a fotelben és írok.- Amikor ismerőseimnek elmondtam, hogy önnel megyek interjúzni, szinte mindenki visszakérdezett: kivel? Hogy lehet az, hogy lassan többen ismerik külföldön, mint Magyarországon?- Hát ez így van. Bekerülni az ismert nevek közé az bizony nagyon sokáig tart. Talán azért, Dragomán György több mint tíz éve ír, mégis azt mondja, minden mondatért meg kell küzdenie mert Magyarországon hierarchi- kusabb a rendszer, mint mondjuk Nyugat-Európában vagy Amerikában. Az USA-ban például ez éppen fordítva van: ott az a jó, ha valaki fiatal, ha elsőkönyves. Talán mert szeretnek csinnadrattát csapni, hogy találtak valakit, aki még ismeretlen.- Bántja, hogy épp a magyar olvasókat nehéz megszólítani?- Nem. És bár tudom, hogy a nevemet alig ismerik, ma már egyre többször látom a könyvet az utcán emberek kezében.- Túdja, mennyi példányban fogyott eddig A fehér király?- Egy újságírótól tudom, hogy tavaly karácsonykor 2000 példány körül jártunk.- A siker motiválja? Könnyebben ír, mint korábban?- Jó tudni, hogy az emberek szeretik a regényt. Azon azonban már túl vagyok, hogy író va- gyok-e vagy sem. Több mint tíz éve írok, mondhatom, nekem sosem ment könnyen. Minden mondatért meg kell küzdenem, ráadásul másnap kiderül, hogy ér-e valamit, amit előző nap alkottam. Nem gondolok az olvasókra írás közben. A képre koncentrálok, ami az írásom magja lesz.- Egy kép a kiindulópont? 1973-ban született Marosvásárhelyen. 1988-ban költözött szüleivel Magyarországra. Négy évig Szombathelyen élt, ott ismerte meg feleségét is, a nagyszerű költőt, Szabó T. Annát. Két fiuk van, Gábor és Pál Két regénye jelent meg: 2002-ben A pusztítás könyve, 2005-ben pedig A fehér király. díjai: Bródy-díj (2003), a Mozgó Világ nívódíj, Déry Tibor- jutalom (2005), Márai Sán- dor-díj (2006), József Attila-díj (2007) , Márciusi Ifjak Díj (2008) .- Igen. Egy kép, amiben látok valamit, ami köré fel lehet építeni egy világot. Ez a legnehezebb, ilyenkor órákig ülök a fotelben és gondolkodom. Mire kialakul a fejemben a történet, a képből egy komplett kisfilm lesz.- Ez azért is érdekes, mert régebben filmkritikusként dolgozott. Miért nem ír forgató- könyvet is?- Most egyáltalán nem szeretnék filmmel vagy színházzal foglalkozni. Ezekhez én túlságosan öntörvényű ember vagyok, nem szeretem, ha beleszólnak abba, amit csinálok. Az írásban nem vagyok csapatjátékos.- Gyerekei hogy viszonyulnak ahhoz, hogy apa ül a fotelben, és azt mondja, dolgozik, bár látszólag nem csinál semmit?- Megszokták, én is megtanultam kezelni a szituációt. Régebben csöndre volt szükségem, ha dolgozni akartam, ma már megtanultam koncentrálás közben játszani a gyerekekkel. Néha legózom, miközben a munkán gondolkodom.- Megváltoztatták a gyerekek az íráshoz való viszonyát?- Erős igényem van arra, hogy meséket írjak. Többet is írtam már egészen kicsiknek és nagyobbaknak is. A fiam persze megkérdezte, mikor írok már a közepeseknek.- Úgy tudom, A fehér király után a mostani regénye is egy gyerek nézőpontjából íródik.- Szerencsére nekem nagyon jó a memóriám, képes vagyok úgy látni a dolgokat, ahogy egykor gyerekként láttam. Sok mindenre emlékszem a gyerekkoromból. Nekem az a fokuszálás, az a fajta figyelem az érdekes, amire csak a gyerekek képesek.- Ezek után mindenki, aki most olvassa el a regényt, azt fogja hinni, önnek nagyon nyomasztó gyerekkora volt.- Igyekszem mindenhol elmondani, hogy nem önéletrajzi a könyvem. Személyesség csak a történeteket elindító képekben van. Mint ahogy nem törekedtem történelmi hitelességre sem. Mégis működik: ha beszélek olyanokkal, akik akkor és ott éltek, azt mondják, hogy nem üyen volt, de valahogy mégis igaz.- A diktatúra vüága, amit ábrázol, nagyon kegyetlen. Mit gondol a mai világról? Jobb lett a szabadság által?- Nevetni szoktam, amikor számon kérik, miért van ennyi agresszió a könyvemben. Úgy kérdezik, mintha nem ilyen lenne a világ. Amikor először megkérdezték tőlem, hogy miért ábrázolom ennyire kegyetlennek a gyerekeket, másnap jött a hír, hogy két diák halálra vert egy harmadikat. Itt és most. Szerintem a brutalitás és az agresszió ott van a felszín alatt. Mindig és mindenhol. Csak egy diktatúrában ez jobban látszik!- Úgy véli, a bennünk lévő agresszió konstans mennyiség ?- Igen. Nem változik. Csak bizonyos beszédmódok, szituációk jobban előhozzák. A gyerekek például mindig agresszívak, erőszakosak egymással. Csak tőlünk függ, át lehet fordítani ezt az agressziót kreativitásba. Magyar siker a grazi kórusolimpián több magyar énekkar kapott rangos elismerést Grazban, a nemzetközi kórusolimpián. A közönség 440 kórus 800 koncertjét hallgathatta végig. A magyar kórusok nyolc arany-, tíz ezüst- és három bronzéremmel térhettek haza. Magyar orgonista győzött a Bach-versenyen Lipcsében, a 16. alkalommal megrendezett Bach-versenyen az orgonisták között az 1979-ben született Karosi Bálint diadalmaskodott. A győztes versenyző 9000 euróval lett gazdagabb, és számos fellépési lehetőséget is biztosítanak neki. Világsztárok jönnek a 125 éves Operába jövőre 125 éves lesz a Magyar Állami Operaház. Az évadra 11 bemutatót terveznek olyan kuriózumokkal, mint Händel Xerxese, Beethoven Fide- liója. A Májusünnepen sztárok érkeznek, például Veci- lia Bartoli, Elena Mosuc, Sylvie Valayre és Marcello Giordani. Az isziámrészleggel bővül a Louvre Franciaország legismertebb múzeuma, a Louvre az iszlám világ kultúráját bemutató részleggel bővül. A Jacques Chirac által 2003-ban kezdeményezett beruházás 2010-re készül el, összköltsége 86 millió euróra rúg, amelyből 17 miihó eurót a szaúdi herceg a magánvagyonából bocsátott rendelkezésre. A részleg Chirac ötlete volt Kapolcs: minifesztivál zsíros kenyérért büvészeti napok Márta István magát is okolja a bizonytalan anyagi helyzetért A Kistehén Tánczenekar zárja az idén a Kultkikötöt „Kiszámíthataüanabb és otthonosabb” - így jellemezte lapunknak Márta István fesztiváligazgató a pénteken kezdődött Kapolcsi Bűvészed Napokat. Amit nemcsak megszervezni volt bűvészet, hanem a programokra bejutni is az lesz: limitált számú napijegy kapható, a helyszínekre pedig érkezési sorrendben lehet bemenni. Arra hogy miért nem sikerült húsz év alatt stabil anyagi hátteret teremteni a Művészetek Völgyének, a fesztiváligazgató csak annyit mondott: „Valószínűleg mert túl naivak voltunk és ügyetlenek." Mára azonban engedtek a szigorú elvekből. „Mostanáig nem engedtük, hogy reklámhordozóvá váljon a táj, azonban az Aki csak körülnézne a fesztiválon, válthat úgynevezett sétálójegyet is idén muszáj volt némi engedményt tennünk” - mondja Márta. Néhány molinó fel fog tűnni Ka- polcson - így állt össze a fesztivál hatvanmilliós költségvetése (ami tavaly 197 millió forint volt). Az idén fellépti díjat nem fizetnek: mindenld „zsíros kenyérért” vállalta a közreműködést. A fesztiváligazgató bizakodó: jövőre egy hónapig tart majd a völgy, akkor ünnepük meg a húszéves jubileumot. Azt mondja, egy év múlva biztosan sikerül, hiszen 2009 a kulturális turizmus, 2010 pedig a fesztiválok éve lesz. Az igazgató vállalta: szeptember végére kész programtervvel áh majd a miniszter elé. ■ M. G. A Balatonföldvári Szabadtéri Színház és Kulturális Kikötő július utolsó hétvégéjén búcsúztatja a 2008. nyári évadot A Cotton Club Singers Hotimánia koncert, Gubás Gabi Csigalétra című műsora Vári Éva Piaf című előadása volt a pénteki és szombati menü, míg ma este a Kistehén Tánczenekar örömkoncertjével ér véget a rendezvénysorozat. Nagy Viktor, a Kultkikötő vezetője elmondta: az már most biztos, hogy a tavalyi 15 ezres nézőszámot meghaladta az idei érdeklődők száma a földvári Kultki- kötőben. A színházi programok különösen sikeresek voltak, főként a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának Vonós négyes című nyári kabaréjára voltak sokan kíváncsiak. De sok nézőt vonzottak a kiállítások is, a Kultkikötő Octagonjában egy hónapon át láthatták a vendégek Horváth Roland, Kőrösy Attila, Krizsán Zoltán és Papageorgiu Andrea festményeit. Népszerű volt az Összpróba Alapítvány és az Európai Kulturális Társaság két korosztálynak megszervezett hagyományos összművészeti tábora. A fiatalok neves művésztanárok segítségével merülhettek el a színház, a tánc, a média vagy a film világában. ■ T. Z. ■ Tizenötezren vettek részt a programokon.
