Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-03 / 154. szám
Feltérképezik a szakmákat szakképzés Munkaerőtérkép készül Magyarországról IbBwBííMB* Tanulók szakmai gyakorlaton az autószerelő-műhelyben. Mára halaszthatatlanná vált az átfogó reform a magyar szakmunkásképzésben. Három kilométer kész a 4-es metróból mintegy húsz százalékát teljesítették már a 4-es metró- beruházásnak, hiszen három kilométernyi alagút készült el az Etele tér és a Móricz Zsigmond körtér között - jelentették be tegnap. A beruházás összesen ötezer embernek ad munkát. A 4-es metró építése - ha minden a tervek szerint halad - 2013-ban fejeződik be. Eltemették a lezuhant vadászgép pilótáját eltemették a Fehérgyarmatnál lezuhant kiképző repülőgép egyik pilótáját. Ignácz Zoltán főhadnagy, a Magyar Honvédség halottjának földi maradványait katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra. A katonai kiképzőgép június 20-án zuhant le Fehérgyarmatnál, mindkét pilótája meghalt. Teleki: törvény kell a cigányozás ellen A Fidesz az MSZP-vel együtt alkosson olyan törvényeket, amelyek megvédik a romákat az atrocitásoktól, az ellenzéki párt pedig határolódjon el a szélsőjobbtól - erre szólított fel a szocialista képviselő, Teleki László. A roma származású politikus szerint a szélsőjobb- oldal erősödését segítheti, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn megsemmisítette a gyűlöletbeszéd elleni törvénymódosításokat. Teleki megvédené a romákat A műszaki és az építőipari szakmákban a legnagyobb a szakképzett munkaerő hiánya: kevés a lakatos és a hegesztő. A hónap végére munkaerőtérkép készül Magyar- országról. Ambrus Vilmos A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segítségével július végére munkaerőtérkép készül, amely megmutatja, hogy az országban hol milyen szakmunkásokra van igény - mondta Bókay Endre MSZP-s képviselő. Magyarországon jelenleg mintegy 100-120 ezer olyan állást tartanak nyilván, amelyet a szakképzetlen munkaerő miatt nem tudnak betölteni a cégek. Bókay Endre szerint ez az oka annak, hogy a vállalatok kénytelenek Szlovákiából vagy Romániából verbuválni jelentkezőket, így fordulhat elő, hogy például Győrben és Esztergomban sok szlovákiai dolgozik. Hiányszakmák leginkább az építőiparban és a műszaki területen vannak. Weinper Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője lapunknak elmondta: főleg a fizikai munkakörökbe keresnek szakmunkásokat. lelentős regionális különbségek is vannak az országon belül: rossz a helyzet Észak- kelet-Magyarországon és a Dél- Dunántúlon, míg a fővárosban nincs akkora hiány szakképzett munkaerőből. Weinper Mária a hazai szakképzési helyzet egy másik problémáját is megemlítette: az iskolarendszerű képzés merev, kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. A felnőttoktatásban már kedvezőbb a kép. Az osztályvezető példája szerint a tanfolyamok jobban igazodnak az igényekhez: ha például kutyakozmetikusra van szükség, akkor azt képeznek. Nem mellékes az sem, hogy hiány vagy túlkínálat nemcsak a szakképzett munkaerő esetében van, a felsőfokú végzettségűek is ugyanúgy megszenvedik ezt a problémát. Weinper Mária azt mondta: a pedagógusok, a közgazdászok, a jogászok és a mérnökmenedzserek esetében telített a piac, míg tipikus hiányszakma a diplomásoknál a számvitel. A szakképzés és a munkaerőpiaci igények között a munka- vállalók szerint sincs összhang. A magyar szakképzési rendszer azzal sem tud mit kezdeni, ha egy osztrák cég előszerződést köt egy szakmunkástanulóval, hogy az iskola befejezése után náluk, és ne itthon helyezkedjen el - említett egy konkrét esetet Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A munkavállalók képviselője ehhez hozzátette: ilyen példákat leginkább Nyu- gat-Magyarországról lehet hozni. Ott előfordul, hogy egy szakács átmegy dolgozni Ausztriába, mert azzal 1200 eurót keres, és még abban is biztos lehet, hogy betartják az előírásokat, és nem 14-16 órát dolgoztatják. Borsik János szerint a szakképzés átalakítását jobban lehet tervezni, ha elkészül a munkaerőtérkép, amelynek segítségével a képzett szakmunkások hiányának gondját is orvosolni lehet. Fodor és Semjén három közös pontot is talált a találkozóján „Több területen is határozott esély van az együttműködésre, annak ellenére, hogy a két párt politikai értékvilága távol áll egymástól.” Ezt Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke mondta, miután szerdán Budapesten megbeszélést folytatott Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével. A liberális párt vezetője három olyan területet emelt ki, ahol közös pontokat találtak. Az egyik az SZDSZ számára stratégiailag fontos környezetvédelem, az emberi jogi kérdések - ezen belül a Tibetiéi szóló ország- gyűlési határozati javaslat - és a pártfinanszírozás. Hozzátette: utóbbit szeretnék újra napirendre tűzni az Országgyűlésben. Fodor Gábor szerint felelős ellenzékre és cselekvő kormányra, Semjén Zsolt szerint viszont előre hozott választásra van szükség. A KDNP elnöke ugyanakkor elfogadja az SZDSZ álláspontját, amely szerint a párt első körben cselekvési tervet vár a kormánytól, és ha nem tudja támogatni, akkor kell szakértői kormányon, végső esetben előre hozott választáson gondolkodni. ■ Tóth Z. Mikola nyitott az egészségügy magánosítasara? Mikola István szerint van helye az egészségügyben a magántőke bevonásának szakmai vállalkozásokon keresztül. „Továbbra is azt mondom, amit egészség- ügyi miniszterként 2001-ben, a kórháztörvény elfogadásakor képviseltem: helye van az egészségügyben a magántőke bevonásának szakmai vállalkozásokon keresztül, megfelelő korlátokkal. Ezt mi egzisztenciavállalkozások, szakmai vállalkozások formájában látjuk lehetségesnek” - jelentette ki Mikola a magánkézbe adott kiskunhalasi kórházban tartott Semmelweis- napi ünnepségen. ■ Z. M. Hiány és túlkínálat a szak- és középfokú képzésben HIÁNYSZAKMÁK A SZAKKÉPZÉSBEN: ács-állványozó, asztalos, gépi forgácsoló, hegesztő', lakatos, kőműves, műanyagfeldolgozó, műszerész, szerszámkészítő, villanyszerelő. HIÁNYSZAKMÁK A FELSŐFOKÚ képzésben: mérnök, számvitel. Túlképzés van a középfokú képzésben művészed, köz- művelődési és kommunikációs területen. A középfokú végzettséget igénylő szakmákban diplomásokat foglalkoztatnak, de technikus is dolgozik szakképzett munkást igénylő munkakörben. Bábuval rekonstruálták az olaszliszkai gyilkosságot lincselők Csak ketten tettek vallomást tegnap a per helyszíni bírósági tárgyalásán A Mercedes nagyon izgatja a magyarokat Helyszíni tárgyalást tartottak tegnap Olaszliszkán, hogy a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei településen ismerjék meg a 2006 októberében két gyermeke szeme láttára agyonvert Szögi Lajos tiszavasvári tanár meglincse- lésének körülményeit. A tárgyaláson, amelyet kommandósok és kutyás rendőrök biztosítottak, részt vett a nyolc vádlott, de csak ketten tettek vallomást. Arról beszéltek és azt mutatták meg: hol voltak és merre mozogtak a lin- cseléskor. Az érintett utcát teljesen lezárták: az ott lakók sem jöhettek ki házaikból. Volt, aki tiltakozott a meglincselt tanár út menti emlékhelye ellen, de akadtak romák, akik együttérzésüket fejezték ki az áldozat családjának. Megkísérelték rekonstruálni a történteket: gépkocsit vittek a helyszínre, a meggyilkolt tanár holttestének helyére pedig bábut fektettek az útra. Tettleges- ségről a vádlottak részéről nem esett szó, mindenki azt mondta: akkor ért a tanárhoz, amikor az már a földön feküdt. Figyelte a tárgyalást a Gój Motorosok Egyesületének mintegy másfél tucat tagja is. Egy telken sorakoztak fel a helyszínnel szemben, de atrocitás nem történt. A következő tárgyalást szeptember 22-én tartják, már bírósági tárgyalóteremben. ■ Vég M. Az olaszliszkai tárgyaláson bábut fektettek a gyilkosság helyszínére Európa elfeledett polgárai a romák? több millió roma származású európait sújt egyéni és intézményi szinten diszkrimináció, illetve széles körű társadalmi kirekesztés - olvasható az Európai Bizottság jelentésében. „Noha a romák az unió egyik legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják, gyakran mégis ők Európa elfeledett polgárai” - fogalmazott Vladimír Spidla esély- egyenlőségért felelős biztos. Szerinte ennek orvoslására megvannak az eszközök, amelyeket alkalmaznak is, de a végrehajtásban hiányosságok tapasztalhatók a tagállamokban. Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb fejleménye a magyarok szerint az volt, hogy a Mercedes Kecskemétre telepíti új autógyárát. A Medián felmérése szerint az emberek 81 százaléka hallott róla, 22 százalék „fejből" is megemlítette a legfontosabb események között. Ezzel egyébként - a futball-Eb (26 százalék) mögött - az olaj- és benzináremelésekkel, illetve a fuvarosok tiltakozásával holtversenyben a második helyre került a jelentős eseményeknél. Az időszak másik sikersztoriját, az Európai Unió kutatás- fejlesztési központjának Budapestre telepítését 4 százalék említette. ■ T. Z.
