Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-07-13 / 28. szám

2008. JÚLIUS 13., VASÁRNAP SZTORI 5 A Guinness-rekordok szigorú ellenőre különcségek Akaraterő, kitartás és humorérzék kell a furcsa világcsúcsok teljesítéséhez Európában a németek szeretnek legjobban rekordokat felállítani, de a magyar csúcstartók is ott vannak a nyomukban. Évente több mint száz új különc rekord születik Magyarországon. Itthon gasztronómiával kapcso­latos a legtöbb világcsúcs. Fábos Erika Ezen a hétvégén egy háromezer literes meggyleves kuktái, egy több száz lelkes palacsintát sütő csapat, nótaénekesek és az or­szág leghosszabb, 30 méteres tortájának elkészítői izgultak, hogy sikerül-e világcsúcskísér­letük. A magyar csúcsot min­denesetre hat helyszínen is fel­állították az országban ezekben a napokban. Az, hogy ezek vala­melyike Guinness-rekord lesz-e, hosszú procedúra után derül csak ki. Van olyan rekord, ami­ről két év várakozás után lesz egyértelmű, hogy nemcsak ma­gyar, de világcsúcs is. És csak a hitelesített kísérlet érvényes. Aki Magyarországon hitelesít: Se­bestyén István. A mérnök nyolc évvel ezelőtt látott hozzá az első hazai rekord ellenőrzésének. Véletlenül ala­kult, de azóta már ő maga is re­kordot állított fel. Feltehetően ő az a magyar ember, aki a legtöbb rekordkísérletet látta Magyar- országon. Jótékony céllal, egy polgárőr­egyesület javára Benke Laci bá­csi közreműködésével elkészí­tettük a világ legnagyobb bográ­csában a legnagyobb pörköltet - mondta Sebestyén István, a ma­gyar rekordok regisztrátora. - Amikor már javában benne vol­tunk, jött az öüet, hogy legyen ebből világcsúcs. Hozzáláttunk, és két év múlva kiderült, hogy valóban ez a legnagyobb pörkölt. Ez persze elég komoly nyilvá­nosságot kapott, és onnantól már nem volt megállás. Szinte napról napra érkeztek megkere­sések, hogy segítsek elkészíteni a dokumentációt, ami a Guinness- hez kell. Segítettem, és nem tud­tam abbahagyni.” A turizmussal foglalkozó Se­bestyén István így kapcsolta ösz- sze eredeti foglalkozását a pro­fesszionális hobbijával. A közle­SEBESTYEN ISTVÁN 1965-ben született Buda­pesten. végzettsége: közlekedés- mémök. Turisztikai szakemberként dolgozik. Jogásznak tanul, 2000 óta foglalkozik rekor­dokkal. Nős. hobbija: utazás, minden, ami közlekedés, és a csúcs- minőségű hifi. Sebestyén István a világ leghosszabb rablóhúsát hitelesíti Debrecenben. 10 méteres volt, 20 kiló pulykahúsból. kedésmérnök rekordkoordiná­tor ugyanis évek óta legalább ezer kilométert közlekedik hét- végente. Csúcskísérlettől csúcs­kísérletig. „Volt nap, amikor gyakorlati­lag az ország két legtávolabbi pontja között autóztam két re­kord miatt. Eleinte csak lelkese­désből. Most már teljesen profin, jogi szempontból is hivatalosan regisztrálok. Nem is egyedül. A feleségem először morgolódott a mániám miatt, de ma már ő is segít mindenben. Évente 60-100 rekordnál vagyunk ott.” Sebestyén István azt tapasz­talja: a rekorddöntés jó mulat­ság, és nagyon gyorsan képes a közösségépítésre. A legtöbb re­korder ugyanis nem áll meg egy csúcsnál, és a rekordban részt­vevő emberekből gyakran ala­kul olyan csapat, akik rendsze­resen találkoznak, és újabb és újabb szórakoztató programo­kon törik a fejüket. Magyaror­szág egyébként valóban gasztro- nemzet. Evéssel és ivással kap­csolatos rekordból van a legtöbb. A legnagyobb pörkölt, gulyás, sült hús és töltött káposzta is ma­gyar, ahogy a fröccs is. A koordi­nátor számára az volt a legfur­csább, amikor három órán ke­resztül píiföltek kalapáccsal egy traktorkereket, de regisztrált már 88 méter magasságban fut­ballmérkőzést, és ott volt a világ legkisebb artistájának marato­ni, 34 órás autóvezetési rekord­jánál is. Ez volt a kedvence. Több mint 110 millió példány a sörmester könyvéből A VILÁG LEGHÍRESEBB rekord- gyűjteménye, a Guinness-rekor­dok Könyve maga is rekorder: 1955-ös első kiadása óta 110 milliónál is több példányban, húsz nyelven kelt el. Ezzel pedig a világon a legnagyobb példányszámban eladott, jog­védelem alatt álló könyv. Meg­alkotásának gondolata Sir Hugh Beaverben, a Guinness Serfőzde üzletvezetőjében me­rült fel. A szenvedélyes vadász arra kereste a választ, hogy va­jon melyik lehet a leggyorsabb állatfajta a világon. Mivel azon­ban nem talált olyan könyvet, amely felvilágosította volna, el­kezdte a rekordok gyűjtését Magyar világrekordok AZ MÁR BIZONYOS, hogy magyar a világ eddigi legdur­vább inflációja: 1946 júniu­sában az 1931-ben kibocsá­tott aranypengőért 130 mil­lió-trillió papírpengőt adtak. A szabadkézi juhnyírás re­kordját is mi tartjuk: 2003 áprilisában Hódmezővásár­helyen Marton János 8 óra alatt 50 birkát nyírt meg kéziollóval és szünet nélkül, de a Sziámi együttes is szere­pel a Rekordok könyvében: ők adták a világ leghosz- szabb, 48 órás koncertjét a fröccsrekordot Győrben döntötték meg. A több mint ezer litert az ország leg­nagyobb üvegpoharában készítették el 2007-ben. 1450 literes volt AZ EGÉSZ VILÁGON a leg nagyobbnak számít az a gril­lezett marhaszelet, amelyet a II. Velencei-tavi Nyári Játé­kok keretében készítettek eL Egy Hortobágyon levágott magyar szürkemarhából 1 méter* 0,5 méteres, körülbelül 3-5 cm vastagsá­gú grillsült készült, amely 19,2 kilogrammot nyomott. a sikeres szkandervilág- csúcsot 2006. november 11- én állították fel. Lakatos János szkander Európa- és világbajnok célja az volt, hogy legalább 1000 szkandermeccset játsszon és nyerjen meg váltott ellen­felekkel szemben. Sikerült. A világ legnagyobb bográ­csa is magyar. A főzőedény a maga 4251 literes űrtar­talmával már többször sze­repelt rekordkísérleteknél. A bogrács 2000 júliusában készült el. sebkötözésből is lehet re­kord. A Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrumban 470 ember kezeit és lábait látták el egyszerre fedőkötéssel. A rekord felállításában a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt fiatal „sebfelelősei” vettek részt. a világ legnagyobb, em­berek alkotta szívformája is magyar. A Szigeten állította fel 20 ezer piros pólós fiatal. Miért pont öt ága van a csillagnak, amely Strasbourg ért? önkényuralmi jelképek Trockij vörösre festette át az eszperentisták zöld szimbólumát, de ez sem biztos A horogkereszt tabu Európában Kitűzhető a vörös csillag, viselé­sének tiltása sérti a szabad véle­ménynyilvánítás jogát - döntött Strasbourgban az Emberi logok Európai Bírósága. A strasbourgi grémium viszont nem uniós szerv, így precedens értékű íté­lete elvileg nem kötelezi Magyar- országot arra, hogy megváltoz­tassa a Btk.-t. Egy 1993-as tör­vény az ötágú vörös csillagot a tiltott önkényuralmi jelképek közé sorolta a horogkereszttel, a nyilaskereszttel, a sarlóval, a kalapáccsal és az SS-jelvénnyel együtt. A szabályozás most érvényben marad. Az ötágú csillag a munkásmoz­galom számára eredetileg az öt lakott világrészt jelképezte, má­sok szerint a munkáskéz öt ujját. A proletárforradalomban részt vevő öt alapvető társadalmi cso­portot, a munkásokat, a paraszt­ságot, az értelmiséget, az ifjúsá­got és a katonákat is szimbolizál­ta. Egyesek a szabadkőművesek pentagrammájával, a Dávid-csil- laggal, sőt a betlehemi csillaggal is összefüggésbe hozták. Marx és Engels számára a csillag állítólag azért volt szimpatikus, mert a monoteista vallásokban azt is je­lentette, hogy a szentség az embe­riségben rejlik. Ők vörösre festet­ték, azt szimbolizálva, hogy min­den ember vére ugyanolyan. Egy verzió szerint Trockijnak az eszperantisták zöld csillaga tetszett meg, amely az öt konti­Ismeretterjesztő célra használható A strasbourgi döntés nem vonatkoztatható automati­kusan a horogkeresztre is, mivel Európában egyértel­műen önkényuralmi jelkép­nek számít, mögöttes jelen­tésrétegek nélkül. A szvasz­tika egyike a legősibb jel­képeknek, számtalan kul­túrkörben használták, Indiában a jó szerencse, Kínában a halhatatlanság jele volt. Észak-Amerikában az indiánok is ismerték, de megtalálták a trójai ása­tásokon is, használták a hettiták, a piktek és a kel­ták is. POLITIKAI ÉS ANTISZEMITA töltését a 20. század elején kapta. A korai német népi nacionalista mozgalmak szá­mára az árja eredet szimbó­lumává vált. Hitler tette meg a német nemzetiszocializmus jelvényévé. Nyugaton a ho­rogkereszt összeforrt a fasiz­mussal, a rasszizmussal, a nácikkal, a második világ­háborúval és a holokauszt- tal, amelynek mintegy hatmillió áldozata volt nenst jelképezte. A Vörös Had­sereg vezetője átfestette vörösre. Más legenda szerint a Moszkvá­ba vezényelt bolsevik katonák mázolták át a sapkán viselt fém­jelet A Szovjetunióban a vörös csillag a legfontosabb szimbó­lummá vált, amelyet az egész szo­cialista rendszer átvett Több for­radalmi, sőt muzulmán mozga­lom is felhasználta. Európában a rendszerváltás után az egykori szocialista országokban több he­lyen tiltott önkényuralmi jelkép­nek minősítették. Az itt élőket ugyanis arra a diktatúrára emlé­keztette, amely alatt mintegy 100 millióan haltak meg, milliókat hurcoltak el, lábbal tiporva az emberi jogokat. ■ Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom