Tolnai Népújság, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-06 / 131. szám

I NYUGDÍJASOK TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JÚNIUS 6., PÉNTE Lámpás legyen a pedagógus óvónő A kultúra zenét, táncot, de ugyanakkor életmódot is jelent HÍRSÁV Tízéves ismeretséget ünnepelt két egyesület pincehely Pécsen jártak a Vörösmarty Mihály Nyugdí­jasklub tagjai, a Virágcso­kor Nyugdíjasklub meghívá­sának tettek eleget. A két közösség tízéves ismeretsé­gének alkaimából rendezték meg a találkozót, ebéd után zenés klubdélutánt tartot­tak - tudtuk meg Németh Józsefné klubvezetőtől. Szombaton férfinapot tarta­nak a klubban, mint min­den évben, ezúttal is kö­szöntik a férfitagokat, (kp) Ötven éve ballagtak el a györkönyi diákok györköny Ötvenéves osz­tálytalálkozót rendeztek az elmúlt hétvégén az 1958- ban a györkönyi általános iskolában végzett öregdiá­kok. A hajdani huszonöt fős osztályból mindössze ketten maradtak a faluban, a többi­ek Nyíregyházától Nagyatá­dig szétszóródtak az ország­ban, de van, aki Németor­szágban él. A találkozón részt vett a még mindig fitt Koszorús József osztályfő­nök is. Az iskolában tartott osztályfőnöki óra után a gyönyörű pincefalutian foly­tatódott a program, (sk) Vegyes pörköltet főztek anyák napjára Bográcsban főzték a pörköltet dombóvár Százan ettek, énekeltek és táncoltak Dom­bóváron a volt Láng Gép­gyár éttermében. A Nyugdí­jasok Érdekvédelmi Egyesü­lete május utolsó szombat­ján tartotta anyák napi ün­nepségét. A rendezvényen Galambos István főzte a bográcsos vegyes pörköltet. Az ebéd után a finom házi borok is előkerültek, (kk) Világítani ott kell, ahol szükség van a fényre. Szoboszlai Máténé közok­tatási szakértő szerint egyre több az ilyen hely. Budavári Kata szekszárd Szoboszlai Máténé szerint a pedagógus ma nincs könnyű helyzetben. A világ meg­változott, a családok összetartó ereje, nyugalma már a múlté, fel­nőttet, gyereket egyaránt emészthetetlen mennyiségű in­ger ér. Erzsi néni, merthogy Szoboszlai Máténét sokan így is­merik, közoktatási szakértőként dolgozik, nap mint nap találko­zik a pedagógusok, elsősorban az óvónők problémáival. A me­gye határán túlról is kikérik a véleményét, tanácsát, de leg­gyakrabban Tamási környékén tevékenykedik, nyugdíjasként. Munkájára már csak pedagógiai intézet híján is szükség van, se­gítségével a kistérség szakembe­rei tapasztalatot cserélnek, könnyebben áramlik közöttük az információ. A hírek, történé­sek ismerete nélkül Erzsi néni szerint nehéz létezni, csakhogy nagyon nem mindegy, hogy egy ■ A beszélgetés nagyon hasznos, segít össze­tartani a családot. beszélő doboz irányítja az éle­tünket vagy beszélgetünk. - Amíg a fiam gyerek volt, min­den este leültünk, és megbeszél­tük, hogy kivel mi történt azon a napon. És bár a fiam ma már felnőtt és a fővárosban él, ha ha­zajön, ugyanúgy igényeljük eze­ket a beszélgetéseket - állítja az édesanya. A fiatalok elvándorlá­sa amellett, hogy a kistelepülé­sek elnéptelenedéséhez vezet­het, már csak azért is baj a szak­értő szerint, mert nő a szakadék a nagyvárosban élő fiatalok és az otthon maradt idősebb kor­osztály között. Ma már nem jel­lemzőek a nagy családi esemé­nyek, a névnapi, születésnapi köszöntők. Kivételes családok persze vannak, mint ahogy kivé­teles programok is. Szoboszlai Máténé szakterülete elsősorban a nemzetiségi nevelés. - A ci­gány és német kultúra azonban nemcsak zenét és táncot, de élet­módot is jelent. Az egyik legfon­tosabb feladatom óvónőként és intézményvezetőként is az volt, hogy a szülőket is meggyőzzem, ne szégyelljék származásukat, és adják tovább a gyerekeknek az általuk értékesnek tartott dol­gokat. Ez szinte mindig sikerült is, mert a szülővel láttattuk a célt. Mostanában elképedve hal­lom, hogy sok, tőlünk távol eső településen gond a gyerekek beóvodázása. Nálunk ez évtize­dekkel ezelőtt sem Udvariban, sem Gyönkön és általában a me­gyében nem jelentett problémát - mesélte a pedagógus. „Gondolj Rájuk, percre állj meg, segítségül hívnak, lásd meg, akik nyújtják kezüket. Tán Rád is így lelek, nyújtsd hát két kezed!” Ez Szoboszlai Máténé hitvallása, aki jobban szeret óvó­nőként gondolni magára, mint szakértőként. Állítása szerint mindig is tyúkanyó típus volt, aki maga köré szervezte társait - Ezt otthonról hoztam, édes­apám, aki ugyan egyszerű em­ber volt, szerette a zenét, a társa­ságot. Ezt testvéreim, én is és a fiam is örököltük tőle, mint ahogy azt is, hogy nem panasz­kodni kell, hanem a gondokra megoldandó feladatként tekinte­ni - mondta Erzsi néni. És mind­ehhez még hozzátette azt is, épp ezért fontos, hogy csak az lépjen pedagógusi pályára, aki elég sze­retetek türelmet érez magában gyerekhez, felnőtthöz egyaránt. Mert az óvónőnek, tanítónak és tanárnak bizony lámpásnak kell lennie, akinek leginkább ott kell világítania, ahol szükség van a fényre. Névjegy SZOBOSZLAI MÁTÉNÉ SteitZ Erzsébet Gyönkön született 1948-ban. Itt töltötte gyer­mekkorát, majd a Leőwey gimnáziumba került Pécsre. Alsópélpusztán még képesí­tés nélküli óvónőként dolgo­zott, majd Udvariba került, ahol élete talán legszebb hat évét töltötte. Ez idő alatt férj­hez ment, diplomát szerzett. gyönkön vezető óvónőként nyolc település tizenegy cso­portjának szakmai irányítá­sa volt a feladata, de dolgo­zott nemzetiségi óvónőként, majd közoktatási szakért& ként is. így került német nemzetiségi gyakorlatvezető­ként Szekszárdra, a gyakorló óvodába, illetve a megyei pe­dagógiai intézethez kisebbsé­gi referensnek. MA SZAKÉRTŐKÉNT dolgozik elsősorban Tamási környé­kén, de Somogy megyében is. Szoboszlai Máténé szerint meg kell tanulni mások véleményének elfogadását Remekül sikerült a nyugdíjasok Kajdacson tartott dalos találkozója kajdacs Késő éjszakába nyú mulatozással ért véget az első m gyei nyugdíjas dalos találkozó, kajdacsi klub kiváló házigazd nak bizonyult, remekül érez magát a több mint kétszáz ve: dég. A Kajdacsi Nyugdíjas-dalki csupán egy éve tagja az Életet < éveknek Nyugdíjasszövetségne így az összejövetel az ismerkedé re is lehetőséget nyújtott. Az ö kormányzat és a falu lakói sok segítettek, főként anyagi téren, megye tizenkét településéről többek között Szekszárdn Gyünkről, Tamásiból, Dunaszer györgyről - érkezett kórusok m tatkoztak be a kultúrházban, s tf mészetesen a házigazdák is íze tőt adtak repertoárjukból citeral sérettel. A kórusok számos m fajt felvonultattak az operettől népdalokig. A több mint háíoi órás műsort közös vacsora köv< te, majd bál, ami olyan jól síi rült, hogy éjfélig is eltartott. Föl tatás a szervezők ígérete szeri lesz, ha sikerül megteremteni anyagi hátteret ■ V. Már Kalaznón is van egyesületük a nyugdíjasoknak kalaznö Megalakult az Elek Dénes Hagyományőrző Nyugi jas Egyesület. Az alakítási szá dék ez év januárjában fogalma; dott meg. A falu lakossága elöl gedett, a jelenlegi közel 2i kalaznói lakos közül minden hí madik nyugdíjas, Sokat szem dett emberekről van szó, akik ’ gigjárták a hadak útját a bukó nai Istensegítstől Kalaznóig. 5 káig csak a Bukovinából véli együtt vándorolt Elekes Dén plébános tartotta a hitet az ' maradottakban. Őt 102 éves ko ban kérésére itt temették el kalaznói temetőben. Az egyesü hivatalosan ma, június 6-án a kul meg. A Népújság által köz egyházi események is - az ev; gélikus templomban tartott isti tiszteletek - az egyesület szer zésében történtek meg. Az eg sülét fő célkitűzései közül mi említem a kalaznói temetővel ■ ló foglalkozást, amelyet most p bálunk megóvni az országban harapózott rongálásoktól. ■ Nagy Loránd, Kalaz Több generáció van együtt a dunakömlődi faluházban klubélet A nyugdíjasklub tagjai igyekeznek átörökíteni a közösség iránti elkötelezettséget a falu fiataljaira dunakömlőd Nagy volt a sür­gés-forgás az elmúlt napokban a dunakömlődi faluház klubszo­bájában. A nyugdíjasok festet- tek-mázoltak, majd takarítot­tak. - Ráfért már nagyon - in­dokolta Tóth Zoltán, a klub elnö­ke. Ő Korbely Béla és Szurovecz István társaságában fúrt-fara- gott, forgatta az ecsetet és pemz- lit, a hölgyek képviseletében ez­úttal Szuroveczné Kati, Ulbert- né Irma, Polányiné Ági és Vinczéné Irénke vett részt a munkában. Ez az összefogás tel­jesen hétköznapi dolog a nyug­díjasoknál. Ráadásul nem csak klubon belül példás a közös munka, hanem a faluház kol­lektívájával és az ifjúsági klub­bal is. - Szerencsés, hogy ilyen gazdasszonyunk van - utal Bodó Katalinra, a közösség mo­torjára Tóth Zoltán. A faluház vezetője viszont a nyugdíjaso­kat dicséri, akikkel azon igyekeznek, hogy átörökítsék a közösség iránti el­kötelezettséget a fi­atalokra. Ők pedig nyitottak rá, így számos remekül sikerült közös program van már a hátuk mö­gött. Itt van mindjárt a múlt hét­végi családi nap, ahol még köte­let is húztak. Á közelgő faluna­pon közös focicsapatot állíta­nak. - Mi leszünk a cserejátéko­sok - mondják vidáman. Elárul­ják, kölcsönösen tanulnak egy­mástól, ők például számítógép­használatot és internetezést. - Szeretjük a közösséget és a fia­talokat - mondják a receptet. A legjobbak a kirán­dulások - évente hat alkalommal mennek melegvi­zes fürdőbe - és a közös rendezvé­nyek. Az idei nő­napon például 170-en voltak. A klubnak egyébként 120 tagja van, közülük húsz igen aktív. Többnyire ők azok, akik a falu- házbeli rendezvények szervezé­séből is kiveszik részüket. Ilyenből számos van a már em­lítetteken túl is. Nagy hagyomá­■ A húsz aktív tag a faluház rendezvényeinek szervezésében is sokat segít. nya van a szüreti napnak és a borversenynek, de akadnak újabbak is, mint a télűző vagy éppen a falunap. Ilyenkor - mint egy nagy családban, ahol generációk élnek együtt - min­denki megtalálja a maga re­szortját, tennivalóját. Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjasok a sütés-főzést vállalják. Advent idején mézeskalácssütésben je­leskednek az asszonyok, a tél­űzőn fánkból készítettek any- nyit, hogy mindenki degeszre ehette magát, április elsején, a gombócnapon pedig teljesen természetes, hogy a nyugdíjas­klub tagjai által készített gom­bócok evésében versengenek a gyerekek. ■ Vida Tünde Festettek, mázoltak, takarítottak a klubszobában a nyugdíjasok * 1 * 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom