Tolnai Népújság, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-25 / 147. szám

6 2008. JÚNIUS 25., SZERI GAZDASÁG A gazdaság gyorsulását várja idén az Ecostat idén 2,5-2,7, jövőre 3,2 szá­zalékkal nőhet a magyar gazdaság - tette közzé leg­frissebb prognózisát tegnap az Ecostat. A gazdaság- kutató intézet szerint a költ­ségvetés pozíciója is kedve­zően alakul, a hiány az idén a GDP 3,9, jövőre a 3,2 szá­zaléka lehet. Bokros: ha nincs reform, végleg leszakadhatunk mélyreható reformok nél­kül nincs esély tartós nö­vekedésre és az uniós át­laghoz való felzárkózásra - mondta Bokros Lajos egy konferencián. A volt pénzügyminiszter szerint a társadalom kettészakadt, mind szélesebb rétegek szorulnak ki az állami el­látásból. Körmöcbányán verik a szlovák eurót a középkori magyar pénz­verés fellegvárában, Kör­möcbányán verik a szlo­vák eurót. Az új pénzek ugyan csak jövő január­ban kerülnek forgalomba, ám a szlovák nemzeti pénzverde már gőzerővel készíti az érméket. A pa­pírpénzt az Európai Köz­ponti Bank bocsátja az ország rendelkezésére. 3 A BUX-index 2008. június 24-én 20700 Nyitóérték: 20 394 Változás: -0,42% 20600 20500 1 Záróérték: 20386 20400 ...........1 ....V 20300 20200 20100 Előző napi záróérték: 20472 15.30. ............1' aNew íoriH ? tőzsde nyitása /| 20000A peÄ> 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 200e.06.24. RÓovénv IM» ár (Ft) Váltós» Müóft i Áll. Nyomda 10 395 + 1,96 627 Egls 15350 +0,92 116 FHB 1140 +0,88 40 OTP 6301 +0,81 6443 Pannergy 1397 +0,21 64 VESZTESEK________ ____FORRÁS: BÉT Econ et 105-7,07 36 Fotex 600-3,22 126 MTelekom 716-2,45 1500 Meri 20200-0,98 2452 Richter 31900-0,31 1198 A BUX-index az elmúlt napokban 22400 22 000 21600 21200 20800 20 400 20 000 20323 06.16 06.17 06.18 06.19 06.20 06.23 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. június 24-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f 1 f 238,57 153,26 147,15 +0,39 Ft-0,18 Ft +0,06 Ft Össztűz alatt a bankok szigor Az egyoldalú szerződésmódosítások ellen a versenyhivatal Magyarország a szegények közé tartozik a közösségben Hivatalos hirdetményben teszik közzé a bankok a kondícióváltozásokat, néha bizony nem könnyű megtalálni a minket érintő részeket Törvényi szigort javasol a bankok egyoldalú szerző­désmódosítási gyakorlata ellen a versenyhivatal. Szakértők szerint ésszerű kompromisszumra van szükség a banki és a fo­gyasztói érdekek között. Molnár Sándor A mostaninál jóval szigorúbban kellene szabályozni a bankok szerződésmódosítási gyakorlatát - javasolja a Gazdasági Verseny- hivatal (GVH). A versenyhatóság megelégelte, hogy saját eszkö­zeivel évek óta nem képes gátat vetni a pénzintézeti szektorban széles körben elterjedt egyolda­lú szerződésváltoztatásoknak, ezért a Pénzügyminisztérium­hoz fordult a vonatkozó jogsza­bályok módosítása érdekében. Lapunk értesülései szerint a pénzügyi tárcához megérkezett a javaslat, amelyet a miniszté­rium szakértői már vizsgáinak. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint valóban elter­jedt gyakorlat, hogy a bankok utólag módosítják a szerződések feltételeit. Különösen jellemző ez a hitelszerződéseknél, ezen be­lül is a jelzálogfedezetű kölcsö­nöknél. A probléma súlyát jelzi, hogy a pénzügyi felügyelethez mind több ilyen jellegű panasz érkezik, a tavalyi év utolsó ne­gyedében már kereken húsz. Jelenleg azonban a hatóságok nem tehetnek semmit, a bankok ugyanis mindaddig legálisan módosíthatnak a feltételeken, ameddig az ügyfelek olyan szer­ződéseket írnak alá, amelyekben az egyoldalú változtatás joga - apróbetűsen ugyan, de egyértel­műen - benne foglaltatik. Hogy pontosan miként kellene a szabályozást szigorítani, persze vita tárgya. Az ambiciózusabb fo­gyasztóvédők szerint minden­Bankokkal kapcsolatos panaszok (2007. IV. negyedév) Panasz- Száma Aránya típus (db) (%) Megbízás nem teljesítése 203 27,6 Szóig, gyenge minősége 123 16,7 Tájékoztatási hiányosság 85 11,6 Túlzott díj, költség 69 9,4 Kamattal kapcs. gond 32 4,4 Adóslistával kapcs. gond 30 4,1 Nyilvántartási hiányosság 22 3 Egyoldalú szerződésmódosítás 20 2,7 FORRÁS: PSZÁF Ahol igencsak ajánlott az odafigyelés ELŐ- ÉS VÉGTÖRLESZTÉSI DÍJAK: két banknál is előfordult, hogy utólag emelték az elő és végtörlesztés tarifáját. A vál­toztatás jelentős volt, az egyik bank 50 ezer forintról 100 ezerre, a másik nulláról 35 ezer forintra növelte a díjat. EGYÉB DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK: a bankok rendszeresen változ­tatnak tarifáikon, például csökkentik a vállalati ügy­feleknek felszámított díjakat, cserébe emelik a lakosságia­kat. Ehhez joguk van, annyi csak a kikötés, hogy legalább 15 nappal a módosítás életbe lépése előtt tájékoztatást kell közzétenniük. hitelkamatok: a kamatot a bankok korlátozott időre rög zítik. Ez az úgynevezett ka­matperiódus, ezen belül tilos a kamatváltoztatás, ha vi­szont véget ért, a bank újra­árazhatja a hitelt. A változta­tásról tájékoztatni kell az ügy­felet legalább 90 nappal a ha­tályba lépése előtt. FELTÉTELHEZ KÖTÖTT KEDVEZ­MÉNYEK: előfordul, hogy a bankok feltételhez kötik az ál­taluk kínált kedvező kondíció­jú konstrukciók igénybe­vételét. Ez önmagában telje­sen legális, ám gyakran elő­fordul, hogy a feltételről elfe­lejtik az ügyfelet tájékoztatni. nemű egyoldalú változtatást meg kellene tiltani, szerintük tehát a pénzintézetek csak akkor módo­síthatnának a feltételeken, ha az­zal az ügyfél is egyetért A pénz­ügyi szektor ismerői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a felszámolt kamatok és díjak akár jelentős emelkedéséhez ve­zetne. A bankok ugyanis egy ke­véssé kiszámítható területen te­vékenykednek, ahol a költségeik bármikor megnőhetnek (igaz, csökkenhetnek is), és ha ezt nem érvényesíthetnék a szerződések megkötése után, akkor ezt a koc­kázatot előre „beáraznák” a ter­mékekbe. „Ésszerű kompromisszumra van szükség, ahol a bank is jól jár, hiszen nem jóléti intézmény, de az ügyfél sincs teljesen kiszol­gáltatva” - összegzett lapunknak egy a neve elhallgatását kérő banki szakértő. Ő egyébként úgy látja, hogy az egyoldalú szerző­désmódosítás nem ördögtől való, nem arról van ugyanis szó, hogy a kapzsi bankok megpróbálják az ügyfeleiket kiszipolyozni, ha­nem a pénzintézetek így próbál­ják meg emelkedő költségeiket érvényesíteni. Igaz, teszi hozzá, ezzel tulajdonképpen megté­vesztik az ügyfelet, aki a szerző­déskötéskor érvényes kondíciók és feltételek alapján döntött az adott termék, és nem egy másik mellett. Luxemburg a leggazdagabb, Bi gária pedig a legszegényebb ta állam az Európai Unióban (El - derül ki az uniós statisztik hivatal (Eurostat) legfrisset adataiból. A rangsort az orsz gok egy főre jutó GDP-jének tagállamok átlagához viszony tott értéke alapján állították ös sze. E szerint a leggazdagabb L xemburgot jellemző 276-os szá azt jelenti, hogy a kicsiny orsz< GDP-je majdnem a háromszor sa az uniós átlagnak. Persze a ról sem szabad megfeledkezr hogy az adat mögött milyen t nyezők állnak. Luxemburg es tében például nagyot dobott GDP-adaton, hogy rengeteg ve dégmunkás dolgozik a tagállar ban, azonban bejelentett la helyük más országban van, íf a gazdasági teljesítmény kev sebb fő között oszlik meg. A m sodik helyezett Írország GDP- mondható még a mezőnyből 1 magaslónak, az uniós átlag köz másfélszerese az ottani adat. A két első helyezettet kies lemaradva követi Hollandia < Ausztria, majd a skandináv áll mok. A hazánkkal együtt csati kozott országok közül Szlovén mutatója a legimponálóbb, 1 százalékpont híján eléri a h szűnhetek áüagát. Csehország közel van ehhez a szinthez. Ess ország és Szlovákia is megelő hazánkat a rangsorban, Magya országon az egy lakosra ju bruttó hazai össztermék alig h ladja meg az uniós átlag hatví százalékát. A lista alapján Rom nia és Bulgária a legszegényet az EU-n belül, a közösségen 1 vül pedig Európában Albánia < utolsó, GDP-je alig több, mint < EU-átlag ötödé. ■ N. í Egy főre jutó GDP (Az uniós átlag százaléka) Luxemburg 276 Ausztria 128 Egyesült Királyság 116 Németország 113 Olaszország 101 EU-27-átlag 100 Szlovénia 89 Csehország 82 Portugália 75 Szlovákia 69 Magyarország 63 Lengyelország 54 Románia 41 Bulgária 38 FORRÁS: EUROS1 Megdőlhet a héten az áramfogyasztási rekord csúcson Kánikula idején egyfokos melegedés 100 megawattal növeli az áramigényt „Akár a héten megdőlhet a ta­valy nyári áramfogyasztási re­kord, ha még pár napig folytató­dik a kánikula” - mondta la­punknak Kapás Mihály, a teljes magyar villamosenergia-hálóza- tot irányító Magyar Villamos- energia-ipari Átviteli Rendszer- irányító Zrt. (Mavir) diszpécser- szolgálatának vezetője. A péntek óta tartó rekkenő hőség így is j e- lentősen megdobta a magyaror­szági áramfogyasztást, szomba­ton 400, hétfőn pedig már 650 megawattal volt nagyobb a rend­szer terhelése, mint egy héttel korábban. A tapasztalatok sze­rint 26 fok felett minden egyes Celsius-foknyi emelkedés hozzá­vetőlegesen 100 megawatt több­letteljesítményt igényel. így ha még néhány fokkal tovább for­rósodik a levegő, akkor napokon belül megdőlhet a tavaly július­ban mért 6320 megawattos eddi­Jövedelmező a hálózatirányítás egy Év alatt 35 százalékkal nőtt a Mavir adózás előtti eredménye, és tavaly elérte a 10,3 milliárd forintot. A cég vezetői idén kilenc- milliárd forint adózás előtti nyereséggel számolnak. Be­ruházásokra 2008-ban 25 milliárd forintot költöttek. 1 c tu Egyelőre nincs gond: a hazai áramtermelés fedezi az igényt gi nyári rekord. Rekorddönti esetén sem kell azonban korlát zásoktól, üzemszünettől tartar Kapás Mihály elmondása sz rint ugyanis a jelenleginél 50 600 megawattal nagyobb igén is ki tudnának elégíteni külön sebb probléma nélkül. Tendencia egyébként az elmi években, hogy kiegyenlítődik téli és a nyári áramfogyasztá Ennek legfőbb oka az áramzabá légkondicionáló berendezést térnyerése, amelyekhez a for napokon a teljes magyarorszá áramigénynek a tíz százaiéi (600-700 megawatt) kapcsolódi Ez attól függően változik, hoj tűz-e a nap, vagy épp felhős az ég. ■ N. I «5 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom