Tolnai Népújság, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-06-22 / 25. szám

2008. JÚNIUS 22., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Róla beszéltek az asztaloknál dumaszínház Szabolcs sikeresen mutatkozott be, s jó humorista szeretne lenni Előbb verseket, krimiket írt, majd a világot jelentő deszká­kon is kipróbálta magát. A pusztahencsei Németh Szabolcsot tegnap éppen lócsi­szárként láthatta a közönség. Vida Tünde Németh Szabolcs újabban kiáll a szín­padra egyedül, egy szál mikrofonnal és csak beszél, csak beszél. A stand up comedy műfajában próbálgatja szárnya­it Úgy tűnik, eredményesen, bemutat­kozott már Budapesten, a Godot Duma­színházban, sőt újabb lehetőséget is ka­pott, és van már néhány egyéb meghívás is a tarsolyában.- Aztán jól kinevessenek ám! - en­gedte útjára szombaton délután Némethné egy szem fiát, Szabolcsot a pusztahencsei főutcán lévő házuk előtt állva. Szabolcs pedig útnak indult utazó­táskájával, amiben apja főként kertész­kedéskor használatos gumicsizmája volt, amin jellemzése szerint a fény biz­tosan nem csillan meg. A huszonegy esztendős fiú fellépésre indult, a drámá- sokkal - Pro Artis művészeti iskola - a Dunakömlődi Falunapokon mutatkoztak be. Szabolcs önálló műsorszámmal is szerepelt stand up comedy műfajban. Nem ez volt az első bemutatkozása, Pak­son is fellépett már, illetve Budapesten, a Godot Dumaszínházban. A dolog nem azzal kezdődött, hogy minden helybeli rendezvényen verset mondott, amikor még a pusztahencsei iskolába járt. Annak - mint mondta - nem sok köze van ahhoz, amit most csi­nál. Középiskolás korában előbb verseket írt, majd krimiket. Az utóbbit nagyon él­vezte, mert azt nagyon sokféleképpen meg lehetett írni, meghökkentően, meg- rázóan, tanulságosan, humorosan, lehe­tett belecsempészni társadalomkritikát. A krimi nem azért jött, mert a fiatalem­ber megszállott bűnügyitörténet-olvasó volt, krimit csak azután vett a kezébe, hogy felhagyott az írással. - Nem akar­tam, hogy azt mondják, miután elolvas­ták, hogy jé, ez éppen olyan, mint... - in­dokolta. Azóta már van kedvenc is, még­pedig Hugh Laurie A balek című könyve, amit Szabolcs másodszor olvas. A Pro Artis művészeti iskolára egyéb­ként nem ő figyelt fel, egy osztálytársa mondta, hogy szerinte ott a helye. Sza­bolcs elment, akkor még abban nem volt biztos, hogy neki ott a helye, de abban igen, hogy az a hely olyan, ahol ő szíve­sen maradna. Azóta sok közös élményen vannak túl a Heftier Erika drámapeda­gógus vezette kis csapattal. Szabolcs elő­Németh Szabolcsnál mindig van toll meg papír arra az esetre, ha jön egy jó poén, egy jó ihlet Névjegy Németh SZABOLCS 1987. szeptember 15-én született, Pusztahencsén 3 él, ott járt általános iskolába, majd Pakson az Energetikai Szakkö­zépiskolában érettségizett és szerzett pénzügyi-számviteli ügyintéző technikus képesítést. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karán moderátor képzésen vesz részt, tervei szerint szep­tembertől kommunikációt is hallgat. A Pro Artis Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény dráma tagozatának növendéke, Hefner Erika tanítványa. Sikerrel mutatkozott be Budapesten a Dumaszínházban. szőr mint előadó vette ki részét a mun­kából, aztán egy saját darabbal hívta fel magára a figyelmet. Egy humoros törté­netet írt, amiben egy öregedő férfi udva­rol virágnyelven, versben. Tanára ösz­tönzésére Szabolcs nevezett vele a Hu­morpercek produkcióba, ahol Maksa Zoltán dicsérő szavait zsebelhette be. Pünkösdkor lehetővé vált - Heftier Eri­ka jótékony közreműködésének köszön­Németh Szabolcs vagyok, dalszöveg- író, zeneszerző, szí­nész, drámapedagó­gus, énekes és hu­morista ismerősöm egyaránt van. hetően hogy a neves humorista, Beliczai Balázs előtt lépjen fel. - Megkér­tem, hogy nézzen meg, és mondja el a vé­leményét - idézi fel Szabolcs. A pozitív kritika újabb lépésre ösztönözte, jelent­kezett a Godot Dumaszínházba. Ez egy olyan hely Budapesten, a Deák tér köze­lében, ahol hétvégenként stand up comedy esteket tartanak. Itt, a Fiatal Fél­őrültek Fesztiválján mutatkozott be Né­meth Szabolcs. Fellépése átütő sikert aratott. A közönség vastapssal jutalmaz­ta, a „kollégák” elismerő szavait is bezse­belte, s néhány meghívást is hozott ne­ki az est. - Hatalmas élmény volt - mondta lelkesen. Megállították, gratu­láltak neki. Az asztalok mellett elsétál­va hallotta, hogy róla beszélnek. - A leg­jobb poénjaimat vittem, nem akartam kockáztatni - árulta el. Szabolcs most ismét a Dumaszínház­ba készül. Az arcán a borosta nem a fá­radtságtól van, használni akarja. Olyan a mikrofon, mint egy szakállvágó, bele­szövi a következő előadásba. Egyébként is mindig van nála egy notesz és toll, hogy gyorsan papírra vethesse, ha jön egy poén. A műsor összeállításánál na­gyon körültekintő, vallási témát nem fe­szeget, kisebbségeket, nyomorékokat nem figuráz ki. Alkalmaz olyan adukat, amiket - mint a neves humoristáktól tudja -, nem lehet kihagyni, mert örök­zöldek, így a politikusok, Úri Geller, Ki­szel Tünde, vagy éppen Fekete Pákó. Szabolcs terve, hogy hivatásos humo­rista lesz, de úgy gondolja, hogy ebből nem lehet megélni, ezért olyan foglalko­zást szeretne, ahol kamatoztathatja effé­le tehetségét A televíziózás és rádiózás vonzó számára, ezért jelentkezett az Ily- lyés Gyula Főiskola kommunikáció sza­kára, ahol egyébként moderátor képzés­re jár. Addig is szeretne minél több helyen bemutatkozni. Ebben sok segítséget kap a már említett tanárától, Hefner Erikától, illetve szüleitől, akik megszületése óta erejükön felül segítik mindenben őt. JEGYZET IHÁROSI IBOLYA A talált pénz meg a szükség dohognak a kis községek lakói. A polgármesterek meg magyarázkodnak. Nem arra pályáznak ugyanis a települések, amire szüksé­gük lenne, hanem amire le­het. Legutóbb azonban már elszakadt a cérna, mesélte egy szép kis falu polgár- mestere. Nem pályáztak a falunap megrendezésére. A kiírás szerint ugyanis a pénzt fel lehet használni például műsorközlő, vagy hostessek javadalmazására. namámost egy falunapon egyáltalán nincs szükség műsorközlőre, mert minden fellépő óvodást, iskolást is­mer minden jelenlévő. A szomszéd falu asszonykó­rusát sem először hallják. Átjárnak egymás ünnepeire fellépni. így aztán hostess- nek ott van az asszonykó­rus, meg a nyugdíjasklub tagjai. Nemhogy nem kér­nek tiszteletdíjat, hanem még sütnek-főznek is egy­másnak. azt mondta az egyik kis község polgármestere, ha öt­millióval több lenne a költ­ségvetés bevétele, nem len­ne semmi gondja. Ki-ki gon­dolja át saját környezetében, hogy mennyi önkormányza­ti, állami pénzt költenek el olyasmire, ami nélkül nem­csak elvolnának a helybéli­ek, mint a befőtt, hanem sokkal okosabban el tudnák költeni azt a pénzt. nem sorolok megyei példá­kat. Nem azért, hogy meg ne sértődjenek az érintet­tek, hiszen nem tehetnek róla. Ők is arra pályáztak, amire lehetett. S bár min­dent megtettek a megyei és a városi vezetők, sajna most sem lesz pénz például me­gyei könyvtárra. Pedig úgy kellene, mint egy falat ke­nyér. Ennek okán azonban dőreség lenne visszautasíta­ni azt, amire meg van. Minden hazai és uniós tá­mogatás ugyanis talált pénz a helybéliek számára. Bélyeges téglakiállítást rendeztek a Lakótoronyban A múzeumok éjszakáját 2003- ban rendezték meg először Ma­gyarországon. A Simontornyai Vármúzeum már negyedik al­kalommal csatlakozott a prog­ramhoz. A tegnap este leglátvá­nyosabb eseménye a Szegedi Pavanne Zászlóforgatók pro­dukciója volt. Bonyhádon a Völgységi Múzeumban, a Tűz­oltómúzeumban és a zeneiskolá­ban tartottak tárlatvezetést. Ez utóbbi helyen a barokk orgona­építés volt a fő téma. Szekszárdon a megyei múze­umban és a Vármegyeházán vár­ták a közönséget, tárlatvezeté­sekkel, reneszánsz és 19. száza­di programokkal. Babits Mihály születésének 125. évfordulójáról is megemlékeztek. Dombóváron is színes volt a kínálat. Hét múzeumba invitál­ták az érdeklődőket. Most avat­ták az új helyre költözött vasút- történeti gyűjteményt. Ugyanott állították ki a vasútmodellezők terepasztalát. Megnézhették ezenkívül a látogatók a Konda- völgy növény- és állatvilágát be­mutató tárlatot, és a szigeterdei Lakótornyot is. Az Árpád-kori to­ronyban Őri Nándor bélyeges téglagyűjteménye és egy hely- történeti kiállítás kapott helyet. Más helyszíneken más prog­ramok várták a dombóváriakat: Szent Iván-éji varázslások, ke­nyérsütés, nosztalgiavacsora és viaszpecsét-lenyomatkészítés. A közlekedést kerekes kisvonat se­gítette a városban. ■ K. K. - W. G. Ezt a frigyet sohasem felejtik el Tevelen székely lakodalom Illés Tamara és Asztalos Zoltán örök hűséget fogadott egymásnak tevel Reggeltől késő estig szólt a lakodalmas zene, mulatott a nép, ünnepelt a falu. Szombaton Tevelen tartották a XI. Bukovi­nai Székely Találkozót és Lako­dalmat.'Illés Tamara és Asztalos Zoltán szíve a szokottnál is heve­sebben dobogott. Az ifjú pár őse­ik hagyományait ápolva a talál­kozó keretében mondta ki egy­másnak a boldogító igent. Hatalmas bográcsokban To­tyogott az étel, ínycsiklandozó illatok lepték be az iskola udva­rát. Az óriási sátorban százan fogyasztották az ünnepi menüt, jutott az asztalra finom marha­húsleves, galuska, sült bősége­sen. Aki nem volt tagja a nász­népnek, az vegyespörkölttel enyhítette étvágyát. Illés Tamara és Asztalos Zoltán, azaz a menyasszony és a vőlegény A tikkasztó hőség sem vette el a mulatozók kedvét, egymást váltották a néptánccsoportok az alkalmi színpadon. Csibi Krisztinától, a rendezvény szer­vezőjétől pontos adatokat is megtudtunk: ezerötvenen vet­ték fel a bukovinai székelyek hagyományos öltözetét. A Bukovinai Székelyek Or­szágos Szövetségéből harminc­öt tagegyesület képviselte ma­gát, de negyvenen érkeztek Er­délyből, és az Al-Duna területé­ről is több mint ötven vendég tette tiszteletét. Andrásfalvy Bertalan beszédében arra buz­dította a jelenlévőket, hogy ösz- szefogással erősítsék tovább e kiváló, országhatáron is átnyú­ló kapcsolatokat. ■ K. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom