Tolnai Népújság, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-06-15 / 24. szám
2 KOZELET 2008. JÚNIUS 15., VASÁRN HÍREK Három halottja van a japán földrengésnek lapzártánkig hárman haltak meg abban a földrengésben, amely szombaton rázta meg Japán északi részét. A Richter-skála szerinti 7,2- es erősségű földmozgásnak több száz sérültje van - többen egy összedőlt szálloda romjai alatt rekedtek. A rengés következtében radioaktív víz folyt ki egy atomlétesítményből, a szakértők szerint ez a lakosságot nem veszélyezteti. Önkormányzati zsebből kompenzálják a benzint A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK Szövetsége felháborítónak tartja, hogy a sajtóból értesült a kormány üzem- anyagár-emelkedés részbeni kompenzációs szándékáról. Ezt a gépjárműadó csökkentésével oldanák meg, ami - hívják fel a figyelmet - az önkormányzatok bevétele. A MOSZ szerint a kormánynak a növekedő energiaárból származó adótöbbletből kellene kompenzálni. Orbán Viktor is akar egy titkos beszédet orbán Viktor örülne, ha nyüvánosságra kerülne a filmművészeti egyetemen zárt körben elhangzott beszélgetés teljes anyaga, és ha van róla hangfelvétel, az felkerülne az internetre. A Fidesz elnöke erről a Hír TV Péntek 8 című műsorában beszélt, ahol azt is elmondta: már jó néhány éve tisztában van azzal, hogy „nagy valószínűséggel” lehallgatják a titkosszolgálatok. Lehallgatják a Fidesz elnökét? Adóreform: kinek az érdeke? vita Nem létezik egyetlen mindenki számára kedvező megoldás sem Radikális változtatásra van szükség az adórendszerben. Ennek a folyamatnak bizony lesznek vesztesei is. Molnár Sándor Valakinek fájni fog, a kérdés, hogy kinek. így írható le a dilemma, amely előtt a magyar politikai elit áll: ki legyen a nyertese, és ki a vesztese az adóreformnak. Radikális átalakításra van ugyanis szükség: a bérből és fizetésből élők agyonadóztatására épülő, az állam eltúlzott társadalmi szerepvállalása miatt túlterhelt magyar adórendszer nem működtethető tovább. Mutatja ezt a gazdaság gyengélkedése, a régiós versenytársak elhúzása, de ezt érzi az átlagpolgár is, amikor azt látja: az állam a jövedelme felét elszipkázza. Hogy miért? Először is a magyar állam túl sokat költ. Nem véletlen, hogy a gazdaság teljesítményéhez képest kimagaslóan sok adót szed be, az összes megtermelt jövedelem 40 százalékát Ilyen magas aránnyal csak a nyugat-európai jóléti társadalmakban találkozhatunk, térségünkben 30 százalék körüli ez az érték. A következmény: a magyar adózók próbálják a jövedelmüket eltitkolni. Az adóelkerülés eredménye, hogy az állam azoktól próbálja beszedni a pénzt, akik nem tudják a jövedelmüket eltitkolni. Tipikusan ide tartoznak a bérből és fizetésből élők, nem meglepő hát, hogy az élőmunka terhei ma Magyarországon világszinten is kimagaslóak. Jelzi ezt, hogy ma hazánkban ahhoz, hogy egy cég 100 forint nettó bért tudjon alkalmazottjának adni, átlagosan további 120 forintot kell az államnak befizetnie, ami a második legmagasabb arány a fejlett országok között. A következmény: a cégek nem szívesen vesznek fel új embert, a foglalkoztatás stagnál. Bajok vannak a személyi jövedelemadózás (szja) rendszerében is, a terhek egyenlőtlenül vannak elosztva. A 4,5 millió adózóból másfél millió gyakorlatilag nem fizet semmit, kétmillió fizeti az összes teher 20 százaié-. kát, egymillió pedig a maradék 80 százalékot. Az ok a magyar Hogyan érintenék az egyes társadalmi csoportokat az adóreform-elképzelések 6404:2,5;; ■B wm‘ fSH Szegények Egykulcsos szja © Kedvezmények megszüntetése © Családi adózás © Adójóváírás megszüntetése ©© Járulékcsökkentés © Áfakulcsemelés ©© Vagyoni adók növelése © Középosztály Egykulcsos szja ©© Kedvezmények megszüntetése ©© Családi adózás ©© Adójóváírás megszüntetése © Járulékcsökkentés ©© Áfakulcsemelés © Vagyoni adók növelése © © © Sokat nyer © Nyer © Semleges © Veszít © © Sokat veszít----------wm 1 Gazdagok Egykulcsos szja Kedvezmények megszüntetése © Családi adózás © Adójóváírás megszüntetése © Járulékcsökkentés © Áfakulcsemelés © Vagyoni adók növelése © FORRÁS: WWW.ADOZONA.HU - EUHOPRESSORAFIKA szja-rendszer két jellegzetességében keresendő, az egyik az adójóváírás, amely gyakorlatilag szja-mentessé teszi a minimálbért (járulékokat ugyanakkor kell fizetni), a másik az erős progresszivitás (minél többet keres valaki, annál nagyobb kulcs mellett adózik). A következmény: aki tehetné, hogy még több adót fizessen, az is inkább elcsalja. Hogy miként kellene az adórendszert módosítani, az élénk vita tárgya. Népszerű felvetés az egykulcsos jövedelemadózás. A parlamenti pártok közül az SZDSZ és az MDF pártolja, hoszszabb távon mindketten 18 százalékos kulcsot szeretnének. Tagadhatatlan, hogy az egykulcsos rendszer egyszerűbb és átláthatóbb, ezzel pozitív irányban mozdíthatja el az adómorált. Nem elhanyagolható azonban, hogy lábbal tiporja a társadalmi szolidaritást. Ugyanolyan kulcs mellett adózna ugyanis az is, aki évi egymilliót, és az is, aki évi tízmilliót keres. Nem véletlen, hogy sem az MSZP, sem a Fidesz nem állt ki mellette. Vita tárgya az adókedvezmények rendszere is. Jelenleg számos jogcímen (például tandíj, életbiztosítás) lehet szja-kedvezményt érvényesíteni; ezeket jelentősen szűkítenék vagy megszüntetnék. A vesztese ennek a középosztály lenne, amely elég adót fizet ahhoz, hogy tudja érvényesíteni a kedvezményt, és az jelentős tétel a számára. Vélhetően ezért pártolja a Fidesz a családi adózást, amely mintegy kiváltaná a többi kedvezményt. Szakértők körében szóba került az adójóváírás megszüntetése is, ezt azonban - mivel kedvezőtlenül érintené a szegényebbeket - egy párt sem merte felvállalni. A munkavállalói és a munkaadói járulék csökkentése az egyik olyan kérdés, amelyben mindenki egyetért. Ez ugyani: mérsékelné a vállalatok terheit és valamicske jutna belőle a: embereknek is. Viszonylag nag} egyetértés mutatkozik abban is hogy tovább kell növelni a fo gyasztási típusú adókat, mint ari áfát vagy a jövedéki adót. Ezek ugyanis „demokratikus” adóne mek, csak azok fizetik meg, akik valóban használói az adott terméknek. Tény ugyanakkor, hogy az áfa emelése nagyobb terhel róna a szegényekre. Emelnék ugyanakkor a vagyoni típusú (például az ingatlanokra vonatkozó) adókat, amely pedig a jó- módúakat sújtaná. Ahogy a szakember látja három lábon kell állnia az adóreformnak - állítja Joó Gabriella, a KPMG tanácsadó cég adómenedzsere. A szakértő szerint az első a tátottán bonyolult, már-már átláthatatlan adórendszer leegyszerűsítése. Része lenne ennek az adminisztrációs terhek csökkentése, a kedvezményrendszer szűkítése, akis adók megszüntetése, de ide tartozna az egy kulcs bevezetése is. A második láb az élőmunka terheinek radikális csökkentése. A harmadik láb pedig az állami kiadások lefaragása és szerkezeti átalakítása, ha ez nem történik meg az adóreform erőfeszítései kárba veszhetnek. Mennyi marad a dolgozónak, és mennyit fizet a munkaadó (forintban) Minimálbérnél rnél Az átlagbér Az átlagbér duplájánál triplájánál Foglalkoztatás költsége 94 065 263 610 525 270 786930 Munkaadói Járulékok -25065-67 610-133 270-198930 Bruttó bér 69 000 196 000 392 000 588 000 Szia-1080-41985-115 620 -186180 Munkavállalói Járulékok -11730-33 320-66 640-99 960 Nettó bér * KEDVEZMÉNYEK NÉLKÜL 56190 120695 209740 301$m FORRÁS: WWWJVDOZONA.HU Raiffeisen: adótanácsadás a kkv-knak Magyarországon egyedülálló kezdeményezéssel állt elő a Raiffeisen Bank vállalati üzletága, amelynek megújult, kkv-s szolgáltatásai Raiffeisen Üzlettárs néven érhetők el. A pénzintézet a bankok közül az elsők között biztosítja vállalati ügyfeleinek a partnerei által nyújtott szolgáltatásokat jelentős kedvezménnyel. A mostani együttműködés eredményeként a vállalati ügyfelek telefonos és írásos véleményt kérhetnek a Saldo Zrt. szakembereitől adózási, számviteli vagy éppen munkaügyi kérdések tekintetében. A bank vállalati ügyfelei a szolgáltatást évi nettó 115 000 forintért igényelhetik. ▲ Csapdába ejtették az írek az uniót népszavazás A szigetország elutasítását csak a cseh államfő üdvözli Az írországi népszavazás végeredménye szerint a szavazók 53,4 százaléka utasította el az Európai Unió lisszaboni szerződését. 752 ezren támogatták, 862 ezren ellenezték a szerződést, amelynek jövő januári hatályba lépése kútba esett. Pedig a reformszerződésnek is nevezett okmány eleve pótmegoldás lett volna. Eredeti verzióját, az európai alkotmányt három éve, egy sikertelen francia- országi és hollandiai népszavazás után vetették el, még mielőtt az írek szavazhattak volna róla. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte: a jövő heti EU-csúcson kell dönteni arról a tagországok vezetőinek, hogyan oldja meg a közösség a kialakult helyzetet. Barroso szerint van esély a megoldásra, ezért folytatni kell a lisszaboni szerződés ratifikálását a tagországokban. A 27 tagállamból 18 hagyta jóvá a szervezet intézményi reformját célzó szerződést A francia és a német sajtó súlyos csapásként értékelte az írek nemleges válaszát. A cseh államfő viszont kimondottan örült az írországi népszavazás eredményét, amely szerinte „a szabadság és az ész győzelme az elit mesterséges projektjei és az európai bürokrácia felett”. ■ H. M. Az elutasítók tábora üdvözölte az eredményt. Az EU megint válságban. Sólyom László: 1989-ben volt Nagy Imre napja Nagy Imre történelmi nagysága azon alapult, hogy nem mondta ki a Kádárt legitimáló mondatot, inkább meghalt - emlékezett az államfő a mártír miniszterelnökre és társaira, kivégzésük ötvenedik évfordulója alkalmából Budapesten. Sólyom László kiemelte: ma az ötvenedik évfordulóra emlékezünk, de nem emlékezhetnénk így, ha nem lett volna egy harmincegyedik évforduló is: 1989. június 16. Nagy Imre és társainak méltó eltemetése tette nyilvánvalóvá és nyilvánossá, hogy a Kádár-rendszer hazugságra épült, nem volt legitim, hogy 1956 forradalom volt és nem ellenforradalom - mondta az államfő. ■ ■ A szerződés is pótmegoldás.
