Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-02 / 102. szám

•• •• EGYHÁZI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. MÁJUS 2., PÉNTEK Általános gond a paphiány hitélet A kapcsolatok kialakítására nem mindig jut elég idő A ' m Mayer Mihály megyés püspök: A megoldás nem egyszerű, s nem csak az egyház kezében van 10 HIRSAV Fiatal tagokkal bővül a református gyülekezet madocsa Nagy János refor­mátus lelkész számolt be arról, hogy május harmadi­kén, szombaton tizenhat gyermek tesz konfirmációi vizsgát a helyi gyülekezet­ben. A hetedikes ifjak szá­mot adnak arról, hogy meg­ismerték a református egy­ház hitelveit, hitvallását. Másnap fogadalmat tesznek arról, hogy a református ke­resztény egyház önálló tag­jai lesznek. Ezzel felhatal­mazást kapnak az úrvacso­ra vételére. Erre nem is kell sokat várniuk, hiszen az el­ső úrvacsorát május tizen­egyedikén, pünkösdkor ve­szik magukhoz, (kp) Pünkösdi koncert lesz a bonyhádi templomban bonyhád Pünkösdi koncer­tet tartanak a bonyhádi evangélikus templomban május 12-én, 18 órakor. A koncerten összegyűlő adományokat a Visszatérés Alapítvány részére, a pécsi gyermekklinika sebészeti osztályának műszerfejlesz­tésére ajánlják fel. (gy) Gőzerővel folyik a munka a paksi templom körül PAKS Nagy munkában van­nak a paksiak: kívülről tel­jesen felújítják a református templomot. A lábazatot újra­vakolták, megkezdődött a tetőhéjazat- és a sisakcsere is. A gyülekezetbe május 6 és 9 között Marco De Leeuw Van Weenen holland misz- szionárius érkezik igét hir­detni a pünkösd előtti evan­gelizációs héten, (kp) Marco De Leeuw Van Weenen @ TOVÁBBI HÍREK: www.teol.hu Volt idő, amikor hat pap volt Dunaföldváron, ma egy van. Ez csupán kira­gadott példa, nem helyi sajátosság a paphiány, és nem csak Tolna megyére, Magyarországra jellemző. Vida Tünde A paphiány gondja a katolikus egyház pécsi megyés püspöke szerint abból eredeztethető, hogy a mai kor embere csak ha­láláig tervez, nem számol az örök élettel, így nem kötelezi el magát ilyen szolgálat mellett.- A mai ember szekularizált kor­ban szekularizált módon gondol­kodik, azaz csak a halálig, és az érdekli, mi az, amit elnyerhet, megélhet. Nem gondol azzal, hogy a halál után van-e örök élet. Mayer Mihály úgy gondolja, az iskolákban is egyre inkább ez a szellemiség uralkodik, s a sza­badság helyett a szabadosság terjed, a gyerekek nem hivatást, hanem foglalkozást választanak. Szerinte ez nem csak a papi, ha­nem a pedagógusi és orvosi hi­vatásokra is igaz. Nagyon soka­kat nem az elkötelezettség, ha­nem a pénz motivál. A papság esetében még az is közrejátszik, hogy itt nem csak szavakkal kell bizonyságot tennie a plébános­nak, hanem egész életével. - Fáj- | dalom és szomorúság - jellemzi f Mayer Mihály a két-három évti- 8 zede kialakult, s egyre erőtelje­sebbé váló problémát. Nem első eset ez Magyarországon, a török időkben is nagyon kevés volt a pap, akkor egyes civilek licenci­át, azaz engedélyt kaptak a kato­likus egyháztól, hogy bizonyos feladatokat elvégezzenek. Most nem licenciátusok, hanem plé­bániaigazgatók helyettesítik a felszentelt papokat, de nem min­denben. Engedéllyel temethet­nek, de nem keresztelhetnek, gyóntathatnak és eskethetnek, nem tarthatnak misét, csak ige istentiszteletet. Ezek továbbra is a papok kiváltságai. A plébánia­igazgatóknak is kell teológiai fő­iskolát végezniük, de nem szen­telik fel őket, és nem várják el tő­lük, hogy a közös szeminárium­ban éljenek. Mayer Mihály elmondta, je­lenleg a pécsi teológiai főiskolán a civilek körülbelül százhúszan vannak, de a hat évfolyamon összesen heten készülnek pap­nak. A közeljövőben velük szá­molhatnak Tolna és Baranya me­gyében. A szám a püspök sze­rint egyenesen elkeserítő, ha fi­gyelembe vesszük, hogy évente 2-3 pap hal meg, s a még élők kö­zött is sok az idős. A legnagyobb gond, hogy a hí­vekre nem jut elég idő, nincs köz­vetlen kapcsolat, nehéz megfele­lő, bizalmas viszonyt kialakíta­ni, napi problémákat orvosolni, véli a püspök. Ezzel Bagi Sándor esperes is egyet ért. Ő a faddi plé­bániával együtt hat plébánián látja el feladatait. Hogy ez hány települést jelent, szinte maga sem tudja. Tengelincen plébánia­igazgató segíti tevékenységét, de így sem egyszerű a dolga, misét forgószínpadszerűen tart, egy­szer esketni, másszor temetni megy valamelyik településre. A megoldás persze nem egy­szerű, s nem csak az egyház ke­zében van. Egyrészt folyamato­san fogy a népesség, kevesebb a gyerek, így arányában is keve­sebb „jut” papnak. A falvakban nem csak pap nincs, iskola sem mindenhol, így nem egyszerű megteremteni a hátteret, azaz a megfelelő vallásoktatást. A me­gyés püspök rámutatott, az em­lítetteken túl fontos a család sze­repe, hiszen ahol a férj, feleség nem keresztény, ott a gyerek sem lesz az, és nem látja, miként kell vallási értékekben élni. Elkészült az új templomtorony Bonyhádvarasdon, búcsúkor szentelik bonyhádvarasd Hétfőn délelőtt kerül a helyére a templom új tor­nya - mondta el lapunknak Ju­hász Ferencné polgármester. Hozzátette, a püspükséggel már felvette a kapcsolatot, hogy az új torony szentelésében közben­járjon. Az avató ünnepség július közepén, búcsúkor lesz. Mint azt korábban megírtuk, gyűjtést rendezett a falu lakossága a templomtorony felújítására. Csa­ba Józsefné, a helyi Vöröskereszt elnöke lapunknak elmondta, a 480 fős település viszonylag rö­vid idő alatt 1 millió 192 ezer fo­rintot gyűjtött össze. Ez az ösz- szeg valószínűleg jól jön majd ahhoz a 3,5 millió forinthoz, amit a felújításra nyert az önkor­mányzat egy pályázaton. A mun­kát a múlt év végén kezdték, ak­kor állványozták be a templo­mot. A faluban nem ez az első példa az összefogásra, tavaly nyáron egy asszony házáról dőlt le a tető, az új tetőre több mint 300 ezer forintot adtak össze a falu lakói. ■ R.T. Egyelőre várnak a kápolna belső felújításával tolna Több ok miatt sem kezdő­dött meg a tolnai főutcán levő ka­tolikus kápolna belső felújítása - tudtuk meg Kóbor Miklóstól, a Pécsi Egyházmegye főépítészétől. Mint azt megírtuk, a 18. század­ban épült, műemlék jellegű épü­let külső felújítása tavaly befeje­ződött. A főépítész elmondása szerint a belső tatarozás megkez­désének egyik legfőbb akadálya, hogy a kápolna belső falain ere­deti festékrészleteket találtak, amelyeket szakértőnek kell meg­vizsgálnia. A főépítész emellett közölte azt is: a tolnai önkor­mányzat vállalta a kápolna előtti lépcső és a támfal felújítását. Ha megépül az új támfal, a kápolná­ra statikai megerősítés is vár. Amíg viszont ez nem készül el, a belső felújításhoz sem célszerű hozzákezdeni. A támfal és a lép­cső felújításáról egyébként a múlt héten tárgyalt a tolnai kép­viselő-testület. Felmerült többek között a lépcső esetleges áthe­lyezése is, természetesen az egy­házzal egyeztetve. ■ S. K. Akár hat-hét települést is el kell látnia egy-egy papnak a katolikus egyház pécsi egy­házmegyéjéhez tartozó Tolna megyében négy esperesi körzet mm a szekszárdi, a paksi, a ta­mási és a dombóvári Mind­egyikben paphiány van. EGY ÉSZAK-TOLNAI PÉLDA: Ireg- szemcsén valamikor volt plé­bános, káplán és még a kán­tor is egy jezsuita volt. A környező településeken, Nagyszokolyban, Magyarkor sziben, Felsőnyéken és a többi- eken önálló plébánia műkö­dött saját pappal. Ma csak egy van, Iregszemcsén. A PAKSI ESPERESI KÖRZET hason­ló képet mutat többek között nincs pap Kajdacson, Kölesden, Bikácson, Györkönyben, Pálfán, Madocsán. A sort még hossza­san lehetne folytatni MISÉK,ISTENTISZTELETEK KATOLIKUS MISÉK: bátaszéken vasárnap fél 9 és este 18 órakor, bonyhádon szombaton este 6 órakor, vasár­nap reggel fél 8,9 órakor, dom­bóváron vasárnap 8 órakor, 10 órakor, 11 és 19 órakor, dunaföldváron, a külvárosi templomban: vasárnaponként 7.30- kor és 11 órakor, a belváro­si templomban szombat este 18.30- kor, vasárnap 9 órakor. kajdacson 9.30-kor, pakson a belvárosi templomban: szomba­ton este 6 órakor, vasárnapon­ként 9 órakor, 18 órakor. A Szentlélek-templomban szom­bat este 7 órakor, vasárnap reg­gel 7.30-kor. szekszárdon, a Bé­la téri belvárosi templomban: szombaton este 18, vasárnapon­ként háromnegyed 9,11 órakor és 18 órakor. Az újvárosi temp­lomban: szombaton 17 órakor, vasárnap délelőtt 7.30-kor és 10 órakor, tamásiban szombaton este 17.30-kor (nyáron 18.30), vasárnap pedig délelőtt 9.30-kor van szentmise. Nyáridőben va­sárnap este is van mise 18.30- kor a Rozália-kápolnában. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET: zombán vasárnap 8.30-tól, szekszárdon a hónap első va­sárnapján 10 órától kezdődik az istentisztelet úrvacsorával. A hónap második vasárnapján 9.30-tól német áhítat van. A következő településeken is­tentisztelet csak a hónap 1. va­sárnapján van: 13.30-tól felsőnánán, 14.30-tól kétyen, 16 órától DECSEN. A REFORMÁTUS ISTENTISZTELET szekszárdon vasárnaponként 10 órakor, gerjenben, az ima­házban 10 órakor, kajdacson 11 órakor kezdődik. Szüleik még nem tanultak erkölcstant lelkigyakorlat Készültek a keresztelésre, elsőáldozásra, bérmálásra bogyiszlő Négy éve kezdett ta­nítani a szekszárdi Kolping is­kolában, s miután - tavaly - ki­nevezték tolnai plébánosnak, az ottani katolikus iskolában is irá­nyítja az erkölcsi nevelést Ke­resztes Andor. Mint mondja, mindenütt nagy segítségére van­nak a helyi hitoktatók, de egyéb lelkipásztori elfoglaltságai mel­lett igyekszik minél több időt szentelni az ifjúságnak. Fontos, hogy a gyerekek bizalommal le­gyenek iránta, barátjuknak te­kintsék. Otthonról - Keresztes Andor szerint - a legtöbbjük ke­vés erkölcsi alappal érkezik; er­re kell építkezni. Szüleik tan­anyagából kimaradt az erkölcs­tan. Ezért is tart advent és nagy­Keresztes Andor a kolpingosokkal a bogyiszlói plébánián böjt idején, karácsonyra és hús- vétra felkészítő lelkigyakorlatot a tanulóknak a plébános. Most harminc kolpingost a bo­gyiszlói plébánián készített fel a keresztelésre, elsőáldozásra, bérmálásra. A kétnapos lelki programba belefért egy kis lazítás, foci és szalonnasütés is. Keresztes An­dor pedagógiai alapelve: le kell menni a gyermekek értelmi, gondolati szintjére, de véletlenül sem szabad ott maradni. Fel kell emelni őket, hogy mire elvégzik az iskolát, szilárd erkölcsi ma­gaslatról tekinthessenek a világ­ra, s másoknak példaképül szol­gálhassanak. ■ Wessely Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom