Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-06 / 105. szám
2008. MÁJUS 6., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 Olyan új technológiát alakítanak ki Nakon, mely lehetővé teszi, hogy 2,7 kiló abrakból előállítsanak 1 kiló sertéshús-gyarapodást Sertésben van a reményük állattartás Előre menekülnek Nakon, bezárás helyett fejlesztenek Azok a bátor névtelenek az ember olvas, és nem akar hinni a szemének: a korábbi időszakhoz képest az elmúlt évben négyszer annyian Jelentették fel egymást - no nem a rendőrségen. Gyökeresen megváltozott világunkat - és szemléletünket - mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy immár nem a derék zsarukhoz futkosunk, ha valakit amúgy istenigazából ki szeretnénk készíteni. De úgy, hogy egy életre elmenjen a kedve a nevetéstől. Hanem az adóhivatalhoz. A SZÁMOK SZERINT - S hol van még a végkifejlet - szomszédok, üzlettársak, sőt rokonok egész hada irkálja bemószeroló leveleit az APEH-nek. Innen már csak pár lépés a Biblia apokaliptikus látomása, természetesen mutatis mutandis, azaz a behelyettesítendők behelyettesítésével: „Egyiptomit egyiptomira uszítok, hogy testvér testvér ellen, ember embertársa ellen, város város ellen, tartomány tartomány ellen harcoljon.” (Ézsaiás prófáta könyve). rendben, ilyenek vagyunk. Pontosabban - mert ne legyünk igazságtalanok - ilyenek vagyunk nem is olyan kevesen. Akik éjnek idején a dühtől álmatlanul forgolódva azon törik a fejüket, hogy miként lehetne végre jól betartani a menynek, vőnek, apósnak és anyósnak. Aztán végül fellélegezve összedörzsölik a tenyerüket: a „megoldás” a mai Magyarországon nem is lehet más, mint jellemzően az APEH. AHOVA egyébként, ugyancsak jellemzően, zömében név nélkül futnak be a feljelentések. A klasszikus névtelen levél ismét a reneszánszát éli, a hivatal pedig egy cseppet sem finnyáskodik: üzemszerűen iktat és vizsgál, ahogyan kell. Hiszen nem szépen hangzó, de elvont erkölcsi elvekre, hanem nagy pénzekre megy ki a játék. Korábban a ciklikusság jellemezte a sertéságazatot. A mélyrepülés azonban most már évek óta tart, és a naki gazdaságot is elérte. Ők előre menekülnek. Mauthner Ilona Nakon hónapok óta tart a bizonytalanság a sertéstelep jelenéről és jövőjéről. Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatója találkozásunk időpontját többször módosította. Várta azt az időpontot, amikor már nyu- godtabban tud beszélni a közelmúltról. A megyében futótűzként terjedt a hír, hogy az egyik nagy hagyományokkal rendelkező szövetkezet megszünteti a sertéstelepét. Ma már erről nincs szó.- Ha az okokat firtatjuk, érdemes 2001-ig visszamenni - kezdte Soltész Gyula. - Abban az évben százmillió forint eredményt ért el az ágazat, egy kiló élő sertésért 400 forintot adott a felvásárló. A két ágazat, a növénytermesztési és a sertés egyensúlyban volt. Tele voltak tervekkel, a növénytermesztésnél a szárító rekonstrukciójába, a sertéstartásnál pedig a környezetvédelmi előírások betartásának megvalósításába kezdtek bele. De mire a hígtrágya elhelyezésénél a jogerős építési engedélyt 2004-ben megkapták, olyan mélyponton volt az ágazat, hogy százmilliós veszteséget produkáltak. Nem indították el a beruházást, ehelyett átvilágították a sertéstartást. A ciklikusság egyértelmű volt, egy jó évet általában két gyenge követett. Úgy gondolták most is erről van szó. Folytatták a 125 millió forintos beruházást, amit 2006 októberében át is adtak. A kocalétszámot átmenetileg csökkentették. De csak nem jött az a jó év, amire vártak. évről évre egyre kevesebb azoknak a vállalkozásoknak, szövetkezeteknek a száma, melyek sertéstartásra szakosodtak. Ennek oka, hogy tartósan alacsony - jelenleg 290 forint - az élősertés kilónkénti felvásárlási ára, ugyanakkor az uniós előírásoknak meg kell felelni. A legtöbb sertéstelep nem rendelkezik ßldterü- Toltuk magunk előtt a problémát, előre menekültünk - mondta az igazgató. Közben kiírták az EMVA pályázatokat, mely egy hatékonyabb technológiát tett volna lehetővé. A nakiak pályáztak, de az elbírálási időszak nagyon elhúzódott. A múlt év végén már számolniuk kellett azzal, ha a támogatások nem jönnek, az ágazatot felszámolják. Hogy miért a támogatáson múlt mindez? Soltész Gyula elmondta, hatékonyságot növelő beruházás nélkül nincs értelme a piacon maradni. A költségeket csökkenteni kell, a termelést pedig növelni. Kevesebb pénzből lettel sem, melyen a takarmánynak való növényeket megtermelik. így vagy megveszik a kész kukoricát, búzát, szóját, vagy földterületet bérelnek. Nak környékén 60 ezer forint a föld bérleti díja hektáronként, Bátaszék és Szek- szárd környékén 30-35 ezer, Tamási környékén pedig 40 ezerforjnt. kell felnevelni a sertést, mint a dánok. Ehhez azonban korszerű gépek, új technológia kell. Most szárazdarás etetés zajlik Nakon, ennek egy részét megeszi a disznó, a másik felét kitúrja a vályúból. A kitúrt takarmány így elveszik, noha ez is pénzbe került. Az új technológiával maradéktalanul annyi takarmányhoz jut az állat, amennyit el is fogyaszt. Ez csak egy példa a sok közül, mellyel hatékonyabban lehetne gazdálkodni. A támogató határozattal Nakon ismét van remény arra, hogy marad a sertéstelep, és továbbra is hetven embernek ad munkát a részvénytársaság. A várakozás hetei azonban megviselték az igazgatót, aki ezt nem is tagadta. Többféle megoldást dolgozott ki arra, hogyan lehet átvészelni a nehéz időszakot, hogy megmaradjon az emberek munkahelye. A nakiak ma már kilencszázmillió forintos beruházásra készülnek, mely júliustól indul. Olyan új technológiát alakítanak ki, mely lehetővé teszi, hogy 2,7 kiló abrakból előállítsanak 1 kiló sertéshús-gyarapodást. Jelenleg 3,1 kiló abrakot használnak fel. Egyre kevesebb a sertéstelep a megyében ■ 70 embernek ad munkát a részvénytársaság. Kocsner Antal lett a bizottság új külsős tagja Hallatja hangját a siketek trénere tenyérbe írás Aki se nem lát, se nem hall, azzal is kommunikálnak szekszárd Megváltozott a megyei közgyűlés pénzügyi bizottságának összetétele. Wiszthaller Zoltán külsős tag megnövekedett munkahelyi elfoglaltságai miatt lemondott megbízatásáról lemond. Dr. Puskás Imre (Fidesz) közgyűlési elnök a legutóbbi közgyűlésen a megüresedő helyre azt a Kocsner Antalt javasolta, aki az ezt megelőző ciklusban tagja volt a megyei közgyűlés MSZP frakciójának, s a kisebbségi tanácsnoki tisztet töltötte be. A testület a javaslattal egyetértett Kocsner Antal lapunknak elmondta: az évek során felhalmozott pénzügyi-igazgatási tapasztalatait kívánja hasznosítani, különösen a költségvetésnél. ■ Sz. Á. szekszárd Simonná Váradi Zsuzsanna, a Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók Egyesületének elnöke most pályázati támogatással sérült emberek számára tananyag és oktatási koncepció kidolgozásában vesz részt szakértőként. Lévén maga is hallássérült, pontosan tudja, mire van szükségük a siketeknek. Mindenekelőtt: nagyobb társadalmi elfogadottságra. Ebben sokat segíthet a technika. Az egyesület igyekszik megismertetni tagjaival a modern hallókészülékeket, s minden fórumon harcol az info-kommunikációs akadálymentesítésért. Fontos, hogy a belsőépítészek olyan tereket alakítsanak ki - elsősorban a hivatalok ügyfélfogadóiban -, ahol úgynevezett indukciós hurkok könnyítik a siketek tájékozódását. Magyarországon a lakosság 10 százaléka hallássérült, tehát egymillió embert közvetlenül, családtagjaikat pedig közvetve érinti a dolog. Tolna megyében 390 tagja van a nagyothallók egyesületének, de ennél jóval több a hallásproblémákkal küszködő. Foglalkozik az egyesület a halmozottan sérültekkel is. Aki például vak és siket, azzal tenyérbe írással kommunikálnak. A siket szülő siket gyermekének korrepetálását az országban először Tolna megyében vezették be, idén februárban. ■ W. G. Várhatóan emelik az állami támogatást AZ ELNÖK a felnőtt korban hallássérültté vált személyek trénere. Azt mondja: nagyon fontos, hogy elfogadják magukat, megtanulják a jelnyelvet, a szájról olvasást és a korszerű hallássegítő eszközök használatát. A legelterjedtebb készülékekre jelenleg 50 százalékos állami támogatás van, de ez várhatóan 75 százalékra emelkedik. Probléma viszont, hogy az elemek nem dotáltak, ami havi két-háromezer forint kiadást jelent az általában leszázalékolt, kevés pénzből élő embereknek. HIRSAV A jövőről tárgyaltak a lakossági fórumon györköny Telt ház előtt rendeztek fórumot a falu jövőjéről. Interneten keresztül Németországból egy szakértő is szólt a kétnyelvű óvoda és iskola előnyeiről, megvalósíthatóságáról, a kooperatív, élményalalpú oktatás előnyeiről. A turizmus témakörében mind infrastruktúrafejlesztésről, mind programokat illetően hangzottak el ötletek, tervek, (vt) Közel félmillióba került a helyi népszavazás tolna-mözs A Mözs Tolnától való elválásáról rendezett népszavazás 481 ezer forintba került - derült ki a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. A mözsi település- rész 2010-ben történő leválásáig Tolna megelőlegezi ezt az összeget, amit később, a vagyonmegosztás során számítanak majd be. (sk) Módosítja a rendezési tervét az önkormányzat dunaszentgyörgy Egy feleslegessé vált utat szeretnének hivatalosan megszüntetni a temetőnél, illetve az Mó-os miatt is elengedhetetlen a dunaszentgyörgyi rendezési terv átdolgozása. Hencze Sándor polgármester elmondta, lesz egy autópálya-mérnökség és egy rendőrség. Az e célra kijelölt logisztikai területet a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. kérésére át kell helyezni, (vt) Hencze Sándor polgármester Szekszárdi alkotó tárlata nyílt a pécsi galériában Pécs Takács Béla 28 képet - grafikákat és olajfestményeket - állított ki a Café Zaccban. A szekszárdi alkotó tárlata június l-jéig tekinthető meg a pécsi galériában. A kiállítást vasárnap Palotás József Munkácsy-dí- jas szobrász nyitotta meg, aki a festővel együtt végzett a pécsi művészeti gimnáziumban 1965-ben. (wg) Megalakult a roma egyesület Simontornyán siMONTORNYA Tizenkét taggal alakult meg a közhasznú egyesület a simontornyai romák közös céljainak megvalósítása érdekében. Képviselik a roma kisebbség érdekeit, jogvédelmét, ápolják a cigányság kultúráját, hagyományait. Első nagy rendezvényüket július 12-re tervezik, ekkor tartják az I. Tolerancia napot, (vl) @ TOVÁBBI hírek: www.teol.hu Simonné Váradi Zsuzsanna
