Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-05 / 104. szám

008. MÁJUS 5., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG lem sokat ér már íz érettségi, ilőnyben vannak i szakmunkások lind inkább kiszorulnak az lapfokú végzettségű fiatal pá- -'akezdők a munkaerőpiacról - érül ki a Munkaerőpiaci Tükör- ől. Nem lélegezhetnek fel azon- an az érettségi bizonyítványt lo- ogtató munkavállalók sem, hí­jén a középfokú végzettségűek- i is egyre kisebb igény mutatko- ik. A középfokú végzettsé­gek körében a foglalkoztatási ita 70,4 százalék volt 2006-ban, i 4-5 százalékponttal marad el fejlett országok átlagától. A vállalati szférának kifejezet- :n szakmunkásokra van szük- ige. Már egy ideje ehhez a tény­ez idomulnak a szülők és az ok- itási intézmények is. így tovább ilytatódik a gimnáziumok leér- kelődése, és emelkedik a szak- mnkásképzők népszerűsége. A szakmunkások közül a gép- iari, a műszaki és az informati- li végzettségűek a legkereset- bbek. Jó eséllyel helyezkedhet­ek el a szakmunkások az építő- iarban, az egészségügyben és 5 élelmiszeriparban is. A jól épzett munkaerőt a fővárosban ; Nyugat-Magyarországon a cé- ek 180-200 ezer forintos bruttó ezdőbérrel jutalmazzák. A ke- ti országrészben azonban /akran csak minimálbér körii- kezdő fizetéssel kell beérniük szakmunkásoknak. ■ H. M. > politika a fő eszély Románia zámara mánia jelentős gazdasági fej­elést ért el az elmúlt tíz évben, ;onban így is több évtizedre in szüksége ahhoz, hogy elér- az Európai Unió fejlettségi intjét - áll az országok által Ivett hiteleket minősítő oody’s társaság legfrissebb je- atésében. Az elemzés szerint így veszély Romániára nézve aotikus befpolitikai környeze- ’, az ugyanis lelassítja a refor- okat. így például gyakorlatilag Ijesen leállt a privatizáció fo- imata, pedig a magánosítás ytatására nagy szükség lenne ovábblépéshez. Az idő viszont orsan múlik, és ha az ország m tud előrelépni, a távoli jövő- tolódik ki felzárkózása a fejlet- )b országokhoz. ■ Z. H. Az energia és az alapanyagok gyors drágulása jelentős költségnövekedést okozott a ruhaiparnak. A túléléshez a cégeknek árat kell emelniük. Drágábban öltözködhetünk alapanyaghiány A szakértő öt-tíz százalékos áremelkedést jósol Az élelmiszertermékek drágulása után elképzel­hető, hogy a ruházati cik­kek ára is az egekbe szö­kik. Ennek okát a szakér­tők az energiaárak robba­nása mellett a tengeren­túli gyapottermesztés visszaesésében látják. Hampl Márta A ruházkodási cikkek ára csaknem három százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt - derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb fel­méréséből. A férfiingek eseté­ben például csaknem három­száz forintos áremelkedés fi­gyelhető meg. Míg februárban átlagosan 5480 forintért lehe­tett férfiinget vásárolni, addig márciusban már átlagosan 5770 forintot kellett fizetni ezért a termékért. A drágulás­nak azonban nem csak az ilyenkor szokásos szezonális váltás az oka. „Az agrárárrobbanás mellett az energiaárak is az egekbe szöktek. Ez jelentősen megnö­veli a gyártók költségét, hiszen így a ruhaneműk előállításá­hoz szükséges áram is többe kerül. A következő egy-két év­ben emiatt további öt-tíz száza­lékos drágulással lehet számol­ni a hazai ruhaiparban” - állít­ja Lakatosné Győri Katalin, a Textilipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület ügyvezetője. Szerinte az áremelkedés min­den ruhaneműt érint. A szakér­tő kizártnak tartja azonban, hogy emiatt elözönlenék az ol­csó importtermékek a piacot. „Akik eddig is kínai termé­kekkel töltötték fel a ruhatáru­kat, azok ezután sem fognak minőségi termékek után nyúl­ni. Ugyanez fordítva is igaz: nem hiszem, hogy a minőségi termékek hívei a drágulás mi­att átpártolnak majd a távol-ke­leti árukhoz, vagy épp a hasz­náltruha-kereskedések kínála­tához” - mondta érdeklődé­sünkre a szakértő. Különösen nehéz helyzetben vannak a minőségi ruházati cik­Egyes ruházati termékek árváltozása az előző évhez képest (2008. március) Tennék Árváltozás (%) Férfi kabát +3,0 Férfinadrág +0,7 Férfizokni +2,6 Női kabát-1,6 Női szoknya-1,1 Női fehérnemű +2,4 Gyermekkabát-0,6 Gyermekfelső + 1,1 Gyermekfehérnemű +0,1 FORRÁS: KSH kék forgalmazói, hiszen hazánk­ban egyre kevesebb vásárló nyúl a drágább kategóriájú termékek után. „Az alacsony jövedelmek mi­att az emberek egyre kevesebb márkás terméket vásárolnak. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak az áremelést, hiszen azzal saját halálos ítéle­tünket írnánk alá” - mondja Győrfi Endre, egy sportruházat gyártásával és forgalmazásával foglalkozó magyar cég vezetője. A ruhaipar drágulásának az elemzők szerint tengerentúli okai is vannak. Az Egyesült Ál­lamokban ugyanis egyre több gyapottermesztő áll át a nagyobb hasznot ígérő kukorica termesz­tésére. Emellett jellemző az is, hogy a farmerek inkább azokra a növényekre váltanak, ame­lyeknek az ára jobban növeke­dett az utóbbi időben, mint a gyapoté. Ilyen a szójabab, vala­mint a búza is. Mivel az Egyesült Államok a világ harmadik leg­nagyobb gyapottermesztő orszá­ga, a visszaesés hatással van az egész világra, így a piacvezető Kínára és Indiára is. Egy nem­zetközi szervezet felmérése sze­rint a textilipar egyik legfonto­sabb nyersanyagát adó gyapot­termesztés amerikai csökkenése 15 százalékos lehet az idén, amit nem tud ellensúlyozni az egyéb országok termesztésének növe­kedése sem. Valamelyest segít­het a világpiacon, hogy a keres­let is mérséklődik, legalábbis az Economist Intelligence Unit azt jósolja, hogy az Európai Unió ru­házati piacán az idén tizenegy százalékkal csökken az igény. Továbbra is kockázatos ágazat a textilipar MINTEGY 25 SZÁZALÉKKAL nőtt hazánkban annak a valószí­nűsége az elmúlt egy évben, hogy a cégek fizetésképtelen­né válnak - derül ki a Coface Hungary felmérésé­ből. A legkockázatosabb terü­letek a kereskedelem mellett továbbra is az építő- és a tex­tilipar. Ezt igazolja, hogy az idén februárban a nagy múl­tú győri textilcég, a Csárda- text állította le végleg a ter­melését. Májusban pedig az ugyancsak győri székhelyű csipkefüggönygyár, a Gardé­nia Nyrt. veszi fontolóra a csődeljárás kezdeményezését. I többség számára még a belföldi út is túl drága jrizmus Tavaly összesen 322 milliárd forintot költött a lakosság utazási célokra magyar lakosság úgy költött 'aly összesen 322 milliárd fo­ltot belföldi utazásra, hogy zben hatvan százalékuk egy- alán nem utazott turisztikai lal, sem hétvégére, sem hosz- ibb időre - derül a Központi Sta- ztikai Hivatalnak lelfóldi idegenfor- mat vizsgáló, fris- í Ismertetett tanulmányából, az összeg a háztartások ösz- !S nemzeti fogyasztásának a '-2,6 százaléka, elentős különbség tapasztal­tó utazási hajlandóság terén dapest és vidék között. Míg a árosban az utazáson részt 'ők aránya 34 százalék volt A szegényebbek utazásra nem tudnak költeni. tavaly, addig vidéken ez a szám mindössze 18 és 23 százalék kö­zött mozgott. Hasonló differen­cia látható az egyedülállók és a családosok között. Míg előbbi­eknek csupán a 18 százaléka vállalkozott utazás­ra, utóbbiaknál 30- 31 százalék feletti aktivitást tapasztal­hatunk. Érdekes módon a gyermekes családok valamelyest kevesebbszer ra­gadtak vándorbotot, aktivitási arányuk egy százalékponttal el­marad a fiatal pároké mögött. A KSH tanulmányából az is egyértelműen kiderül, hogy a stabil anyagi helyzetűek jóval nagyobb arányban vesznek A Balaton volt a legnépszerűbb belföldi úti cél 2007-ben Is részt a turizmusban. A gazda­gabb családok 43 százaléka tett belföldön négynaposnál hosszabb utazást, a szűkös kö­rülmények között élők azon­ban nem szívesen költöttek tu- ristáskodásra: csupán 11 szá­zalékuk vállalkozott szabad­idős országjárásra. Mi több, a tavaly egyáltalán nem utazó csaknem negyven százalék is az anyagi korlátokat nevezte meg elsődleges akadályozó té­nyezőként. A legnépszerűbb belföldi cél­pont természetesen tavaly is a Balaton volt, az összes utazás 28 százalékának volt a célja az utób­bi években itthon is újra divatba jövő „magyar tenger”. ■ K. T. HÍRSÁV A GDP 12 százalékára nőtt a lakáshitel-állomány egy Év alatt 16 százalékkal nőtt a lakáshitel-állomány Magyarországon, ezen belül a devizaalapú kölcsönök 59 százalékkal bővültek. A Központi Statisztikai Hi­vatal felmérése szerint 2007 végén az állomány 3109 milliárd forint volt, ami elér­te a bruttó hazai összter­mék 12 százalékát. A köl­csönök 95 százaléka problé­mamentes volt, négy száza­lék külön figyelendő minő­sítésű, míg a hitelek egy százalékát ítélték kétesnek. Szerdán értékelik euróérettségiinket AZ EURÓ BEVEZETÉSÉHEZ ve­zető folyamat helyzetét érté­kelő jelentést tesz közzé az Európai Bizottság szerdán. A kétévenként megjelenő tanulmány tíz európai uniós tagállamról megállapítja, hogy egyedül Szlovákia áll készen a közös pénz átvéte­lére. Hazánk esetében vár­hatóan kimondják, hogy az infláció, az államháztartási hiány és a belső államadós­ság is meghaladja az aktuá­lis referenciaszintet. 15,5 milliárdos uniós pénz a mentőknek TIZENÖT ÉS FÉL MILLIÁRD fo­rint európai uniós pénzhez jut az Országos Mentőszol­gálat a következő években a nemzeti fejlesztési terv ré­vén. A pénzből Göndöcs Zsigmond szerint mentőál­lomások épülnek, megvaló­sulhat a gépkocsik cseréje, és fejlesztik az informatikai hálózatot. A főigazgató a szolgálat megalakulásának hatvanadik évfordulóján el­mondta, szeretnék kilenc­venszázalékosra javítani a tizenöt percen belüli hely­színre érkezés jelenleg 78 százalékos arányát. Göndöcs Zsigmond bizakodó Drágulhat a bölcsődei és óvodai étkezés JELENTŐSEN DRÁGULHAT a kollégiumi, bölcsődei és óvodai étkezés, ugyanis má­jus 1-jétől az addig adómen­tes közétkeztetést húszszá­zalékos áfa terheli ott, ahol az ételért külön kell fizetni. Az intézmények abban re­ménykednek, hogy a fenn­tartó önkormányzatok átvál­lalják az áfát. A törvény ki­mondja, hogy csak azok emelhetik majd az árakat, akik januárban - az áfa­mentesség miatt - csökken­tették az étkeztetés díját. Pannon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom