Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-05-04 / 18. szám

2008. MÁJUS 4., VASÁRNAP SZTORI 5 grűzia A Kaukázus havas csúcsai alatt egyelőre hiába keresi a boldogságot Grúzia, amelynek egyötödét elbitorolták a szakadárok. A NATO-ba igyekvő államban sokan sírják vissza Sztálin, a grúz születésű diktátor idejét, amikor Grúzia volt a Szovjetunió szőlőskertje. MEGSEBZETT ORSZÁG EURÓPA PEREMÉN Magyar békefenntartók is ügyelnek rá, nehogy megint fegyveres konflik­tusba bonyolódjon Grúzia és a beló'le kiszakadt két orosz bábállam. Újvári Miklós Kovács László, a 39 éves kőszegi őrnagy bevallja, maga sem tudta pontosan, hol is van Abházia, miért keli ott egyenruhában fenn­tartani a békét. Csak amikor az ENSZ-kéksisakosok közé jelent­kezett, kezdte el tanulmányozni a térképet, és összeszedni mindazt, ami Grúzia gyönyörű tengerpar­ti vidékéről, a szovjet pártelit egy­kori kedvenc nyaralóhelyéről megtudható. De azért ezt ő sem gondolta vol­na. Amikor három hónappal ez­előtt megérkezett ide, a szakadár Abháziét Grúziától elválasztó bé­kevonal mellé, hideg, áramszü­net, hitetlen szállás, szegénység és barátságtalan emberek fogad­ták. Gori városa, ahol szolgál, 15 kilométerre van az egykori ab- ház-grúz frontvonaltól, és egyál­talán nem biztos, hogy nem lesz újra harcmező az egyébként gyö­nyörű hegyvidék. Hét magyar dolgozik jelenleg Abháziában. Fegyverük nincs, feladatuk, hogy megfigyeljenek és jelentsenek minden eseményt, mozgást, hírt, amely a törékeny béke szempontjából fontos lehet. Grúzia ugyanis nehezen viseli, hogy orosz védernyő alatt kisza­kadt országukból ez a megye, párhuzamosan egy másik terü­lettel, Dél-Oszétiával. így az or­szág egyötöde nincs a kormány befolyása alatt. Gáli városában, ahol a magyarok egy csoportja dolgozik, úttalan utakon kell ró­ni a kilométereket naphosszat a páncélozott terepjáróval. Az élele­mért át kell menni a demarká­ciós vonalon Grúziába. A dollár­ban kapott ellátmányt előbb az Abháziában használatos rubelre, majd a Grúziában érvényes larira kell váltani, és mivel a dollár ár­folyama egyre csökken, a magyar katonák számítása sem válik be igazán. Aki egy évre kijött ide, úgy kalkulált, másfél milliót ösz- szeszedhet a békemisszióban. En­nek annyi, és a biztonsági helyzet Gori városában még él a Sztálin-kultusz. A főtéren, a hatalmas obeliszk tetején áll Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, azaz Sztálin hatalmas szobra. is egyre romlik. A nemrég Grúziá­ban járt Vadai Ágnes honvédelmi államtitkárnak ki is öntötték a szívüket a magyar katonák, és kaptak is ígéretet a körülmények javulására. Ugyanakkor éppen két hete Abházia felett lelőttek egy grúz pilóta nélküli kémrepü­lőgépet, grúz állítások szerint az orosz légierő egyik gépe volt. Oroszország ezután növelte a tér­ségben lévő „békefenntartó” had­erejének létszámát (egy nemzet­közi megállapodás értelmében mások mellett oroszok is felügye­lik a határzónát). „Az egyetlen jó pillanat, amikor szabad időnkben futunk a hegyek közt, és leszakí­tunk egy narancsot, amely átte­lelt a narancsfán” - mondja az őr­nagy, amikor Tbilisziben az életé­ről kérdezem. Három gyermek várja otthon, ahová kéthavonta utazhat egy-egy hétre. A grúz fővárost láthatóan meg­viseli a kedvezőtlen viszony Oroszországgal. A Szovjetunió egykori szőlőskertjének 1,7 mil­liós központja ma poros-koszos nagyváros, sok rossz Ladával és néhány luxusterepjáróval. Külföl­di beruházás gyakorlatilag nincs, A gazdaságpolitika Oroszországtól függ, az autonóm területek pedig az elszakadásért küzdenek GRÚZIA TERÜLETE: 69 700 km2 LAKOSSÁGA: 4,6 millió fővárosa: Tbiliszi fizetőeszköz: Lari elnök: Mihail Szaakasvili. Az Egyesült Államokban végzett jogász a rózsás forradalommal került hatalomra 2004-ben. Tavaly novemberben százezres tömeg követelte a lemondását, de idén januárban ismét elnök­ké választották. politika: Május 21-én parla­menti választást tartanak, ahol az ellenzék előre közölte, vá­lasztási csalásoktól tart. Fekete­tenger OROSZORSZÁG TÖRÖKORSZÁG EUROPRESS-GYŰJTÉS - EUROPRESS-GRAFIKA gazdaság: Grúzia gazdasági­lag Oroszországtól függ. A Gaz­prom 2006-ban megduplázta a Grúziának eladott gáz árát, majd egy év múlva megint két­szeresére emelte az árat. Azóta Grúzia Azerbajdzsántól is vásá­rol gázt. Oroszország egy időre letiltotta a grúz bor és ásvány­víz bevitelét is, de a szankció már nem él. belbiztonság: Abházia és Dél-Oszétia autonómiát har­colt ki orosz segítséggel. Cél­juk az Oroszországhoz csatla­kozás. nemzetközi márkákat még rek­lámtáblákon sem látni, a Coca Co­lán kívül nincsenek jelen az Eu­rópában megszokott termékek. Az egyre romló orosz viszony miatt kérdéses, hogy a grúz bor és ásványvíz, a két fő kiviteli ter­mék megtarthatja-e piacát. Grú­zia új vezetése, amely amerikai támogatással 2003-as rózsás forradalommal döntötte meg Eduárd Sevarnadze hatalmát, a NATO felé igyekszik, de hogy megváltást hoz-e az észak-atlanti szervezet Európa és Ázsia hatá­rán, az orosz medve árnyékában, erősen kérdéses. Mégis vannak, akik bíznak a felvirágzásban. Küpper Róbert minden valószínűség szerint az egyetlen magyar befektető Grú­ziában. Üzemét, amelyben járóla­pokat gyárt, egy szomorú, Tbili­szi külvárosában álló tízemeletes lakóépület alagsorában rendezte be. „Rendkívül olcsó itt a munka­erő, a fejlődésnek pedig előbb- utóbb el kell jönnie, látja, a belvá­rosban már rengeteg az építke­zés” - mondja a félig grúz, félig örmény, de Magyarországon fel­nőtt és Budapesten élő, gyakran Tbiliszibe utazó vállalkozó. Nem mindenki ilyen optimista, sokan inkább a régi nagyságot sírják vissza a Kaukázusban. Gori városában már szürreális szintet ér el a ragaszkodás a múlt­hoz. Itt született Joszif Visszario­novics Dzsugasvili, azaz Sztálin. Szülőháza, egy rozoga parasztvis­kó felett ma is márvány oszlop- csarnok áll, a város lakói pedig mint a nemzet legnagyobb fiára tekintenek a múlt század egyik legnagyobb tömeggyilkosára. A főtéren, hatalmas obeliszk tete­jén klasszikus Sztálin-szobor áll. A rózsás forradalom után a kor­mány múzeumba akarta vitetni az emlékművet, de a helyiek élőláccal akadályozták meg az ak­ciót. „Egy igazi zseni volt, egy nagy géniusz, aki megnyerte a vi­lágháborút” - mondja egy bácsi, de hozzáteszi, tudja, hogy sokan nem szeretik, mert „néhányakat” Szibériába száműzött. Grúzia legismertebb fia talán forog a sírjában, ha hallja, hogy hazája a NATO-hoz közeledik, és Oroszország ellenében keresi a boldogságot a világnak ezen a rit­kán boldog szegletén. Dél-Oszétia, a világ legelvarázsoltabb helye Moszkvától várja a megváltást - Grúzia 2004-ben már megpróbálta elfoglalni a területet, de újra készenlétben áll GRÚZIA SZÍVÉBEN AUTÓZUNK. amikor hirtelen orosz katona állja utunkat egy ellenőrző pontnál. A háborús övezet felé tartunk, fel északra, de mégis­csak furcsa, hogy a ßggetien Grúzia fő ellenfele itt igazoltat­hat mindenkit, az ország köze­pén. Oroszország békefenntar­tó katonákat állomásoztat ugyanis a Grúziából kiszakadt egyik tartomány, Észak-Oszétia határán. Hogy Moszk\'a csep­pet sem semleges fél, azt jelzi a leköszönő orosz elnök, Vlagyi­mir Putyin nyilatkozata is, aki szerint Dél-Oszétia ugyanúgy megérdemli a függetlenséget, mint Koszovó. DÉL-OSZÉTIA FELÉ HALADVA még három ellenőrző ponton kell átjutni, előbb grúz rendőrök, majd a magátßggetlennek te­kintő Dél-Oszétia „határőrsé­ge”, később pedig a helyi rend­őrség állja utunkat. Végül beju­tunk a világ egyik legelvará­zsoltabb helyére, annak is harmincezres „fővárosába", Chinvaliba. Kísérőnk, Belágyi László, a helyi EBESZ megfi­gyelő misszió biztonsági főnö­ke úgy ismeri a szakadár tarto­mányt, mint a tenyerét. belágyi László azt kéri, ne fo­tózzunk az autóból egyenruhá­sokat, de mivel csaknem min­denki valamilyen egyenruhát hord, ez nehéz feladat. Ahogy körbemegyünk a kisváros ut­cácskáin, álldogáló férficsopor­tok városszerte. Sok munka­hely, termelőüzem nincs Dél- Oszétiában, a legtöbben a nemzetközi szervezeteknél igye­Életkép Dél-Oszétiából. Az óriásplakáton felirat: „Putyin a mi elnökünk". vercsempészet is leállt a hatá­ron, vagy legalábbis nappal nem látható. A tartomány orosz támogatásból él. A nem titkolt cél, hogy Dél-Oszétia egyesüljön az Oroszországhoz tartozó ÉszakOszétiával, és így átzsilipeljen Moszkva fennha­tósága alá. „Putyin a mi elnö­künk” - hirdeti egy plakát Chinvali közepén. közben A terepjáróval elérke­zünk az orosz békefenntartók laktanyája elé. A tartomány­ban három orosz zászlóalj ál­lomásozik. Itt még a lakóháza­kat sem engedik fényképezni. Belágyi úr azt mondja, hogy az EBESZ megfigyelőire a helyiek úgy tekintenek, mintha Grúzia kémei lennének. 2004-ben a grúzok egyszer már megpróbál­ták elfoglalni a területet, de nyugati nyomásra megállítot­ták az akciót Akkor még lett volna esélyük, ma már aligha. PEDIG KÖNNYEN LEHET, hogy megint erre készülnek Dél- Oszétiát dél felé elhagyva meg látogatunk egy frissen felépült grúz laktanyát Az udvaron 14 hangárt számolok meg, az első kettő most készült el, és tolják be a nehézfegyvereket: ütegeket, páncélozott szállítójárműveket és két lánctalpas tankot is lát­ni. A körletek bejáratánál ott sorakoznak a Kalasnyikovok. Fenyegetés vagy valódi szándék, nem tudni, de a fegyverek látvá­nya nem jó ómen a Kaukázus hófödte csúcsainak lábánál. keznek állást találni. Amióta a viszony ismét megromlott Grú­ziával, a benzin-, drog- és fegy­

Next

/
Oldalképek
Tartalom