Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-05-18 / 20. szám

2008. MÁJUS 18., VASARNAP MŰVÉSZBEJARO 13 Itt a képregények reneszánsza fesztivál A rajzolók szerint a műfaj nem ellenfele a könyvnek és az olvasásnak A képregényt ünnepelték a hétvégén a fővárosban. A szakma képviselői sze­rint a műfaj a reneszán­szát éli, és a mostani fel­lendülés csak a kezdet. Hegedűs V. Rita „Mi mutatná jobban a magyar képregények sikerét, mint hogy ma már megéri hamisítani őket” - mondta lapunknak Kozma Pé­ter, az egyetlen hazai képregé­nyekkel foglalkozó galéria, a kArton vezetője. A galériát 2001- ben alapította, akkor azt mond­ta: ha már egyetlen jó képregény létrejön miatta, már megérte. Azóta a műfaj megdöbbentő re­neszánszát éli, amit számokkal is alá tud támasztani. A 67 mil­liárd forint összforgalmú hazai könyvpiac 30 milliós szeletét a képregények adják. „Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de az év­tized elejéhez képest óriási a nö­vekedés” - tette hozzá nevetve. A sikeren felbuzdulva rendez­ték meg a ma záró '4. Magyar Képregényfesztivált a budapesti Gödör Klubban. Szombaton ad­ták át az Alfabéta-díjakat az elő­ző év legjobb új magyar képregé­nyeinek, négy kategóriában. A Kép-regény szekció díjazottja, A Gemini-jelentés alkotója, Fa­zekas Attila azt mondja, 1972 óta készít képregényeket, de soha ennyit nem kellett dolgozni ah­hoz, hogy a képregényrajzolás­ból meg lehessen élni, annyira alacsonyak a honorá­riumok. Olyan munkák fűződ­nek a nevéhez, mint a Csillagok háborúja vagy a Ben Húr. „Nyu­gaton minden munkafázisra kü­lön ember van: kihúzó, színező, keretező, szövegíró. Itthon más a helyzet, mindent én csinálok, még a kereteket is én vonalazom meg.” Abban minden szakmabeli egyetért, hogy a jelenlegi fellen­dülés csak a kezdet. Ha akkora sikerre nem is számítanak, mint nyolcvanas években a Csillagok háborúja volt - hétszázezer pél­dányban kelt el -, az jó jel, hogy az idén már megérte a könyv- fesztiválon saját standot építeni. Bayer Antal, a Magyar Képre­génykiadók Szövetségének elnö­ke példaképp Franciaországot említette, ahol volt olyan év, amikor a francia könyvkiadás volumenét meghaladta a képre­génykiadás. „Itthon csak a Rejtő Jenő-újrakiadások piacképesek. A szakma felparcellázódott, kis kiadók működnek egy szűk pia­con” - tette hozzá. Az elnök szerint a műfajnak sokat ártott az a vélekedés is, hogy a gyerekek a könyv helyett olvasnak képregényt. „Ez egy sa­ját eszközrendszerű, önálló mű­vészeti ág. Nem igaz, hogy az analfabétáknak szól” - mondta Bayer. Erre utal a szakma elis­merésének, az Alfabéta-díjnak az elnevezése is. Az elsimerést idén Fazekas Attila mellett Gás­pár Tamás, Szabó Jenő (Parla­menti túlóra), Kovács Péter (Az ötödik napon) és Haragos Péter (Strip) vehette át. A ö/ER/MEKKORODBAN MAGAORÓL ALKOTOTT FELNŐTT FIGURA /MEG­FELELTETHETŐ AZZAL, AKIVÉ VÁLTÁL? „/MOST AKKOR LÚZER VÁGTOK /MERT NE/M LETTE/M GK/W ALKER? Tarol a manga A műfaj egyik legnépszerűbb ága a manga, azaz a japán, többnyire fekete-fehér képre­gény, amit a laikusok főleg a nagy szemű figurákkal azono­sítanak Bayer Antal szerint a mangánok köszönhetően az utóbbi években egyre több női rajongója lett a műfajnak Vágvölgyi B. András író több művet is megjelentetett már a témáról Eredetéről elmondta: „A kultúrák találkozásának nagy szerepe van a képregény­kultúrában is. 1945 után a Ja­pánt megszálló amerikai kato­nák Batman-, Superman-, Flash Gordon-képregényeket vittek az országba, és ennek hatására született meg ez a műfaj. A karaktereknek erő­sen felnagyított szemük van, ami a japán kollektív tudatta­lan problémája. Nem tekintik magukat ázsiaiaknak - ezt túlzásokkal ellensúlyozzák innen a nagy szem. ” HIRSAV Rekordáron kelt el Freud festménye körülbelül harmincnégy- millió dollárért (öt és fél milliárd forint) kelt el Lucian Freud német szár­mazású brit festőművész alkotása New Yorkban. Ez a legnagyobb összeg, ame­lyet élő művész alkotásáért valaha fizettek. Megjelent Palya Bea francia lemeze adieu les complex címmel, a francia Naive kiadásában megjelent Palya Bea éne­kesnő új albuma. A lemez kilenc magyar és két angol nyelvű dalt tartalmaz. Az al­bum közreműködői: Palya Bea zenekarának tagjai, va­lamint Vincent Le Quang (szaxofon), Theodossii Spassov (kaval) és Lantos Zoltán (hegedű). Palya Bea új lemezt készített Harcsa Veronika lemeze listavezető Japánban harcsa veronika új lemeze is listavezető lett Japánban. A magyar dzsesszénekesnő kvartettjének saját számo­kat tartalmazó You Don’t Know It’s You című albuma áprilisban jelent meg a szi­getországban, ahol a vokális dzsessz eladási listájának élére ugrott. Utoljára látható az ’56-os darab Kaposvárott utoljára tűzi műsorra két sikerdarabját a kaposvári Csiky Gergely Színház. Má­jus 25-én és 26-án az 56 06/ őrült lélek, vert hadak, míg május 31-én a POSZT-díjas Csak egy szög kerül színre. Az előadásokat ezúttal ka­merák is rögzítik. Két magyar film is versenyben van a fesztiválok fesztiválján Cannes-1 fesztivál Tóth Orsi, a Delta főszereplője izgul a ceremónia miatt, végig kell vonulnia a vörös szőnyegen Tóth Orsi, a Delta című film női főszereplője kész ruhakölte­ményben érkezik. Ezt is attól a cégtől kapta, amelyik majd a cannes-i filmfesztiválon öltözte­ti. Mundruczó Kornél filmje a fődíjért, az Aranypálmáért ver­senyez.- Végigvonulhat a vörös sző­nyegen a fesztiválok fesztivál­ján. Várja?- Inkább nagyon izgulok, szo­rongok a ceremónia miatt. Pró­bálok nem gondolni rá.- A ruhát kiválasztotta már?- Egyelőre nem tudom, mit fo­gok viselni, mivel a Valencia ad­ja a ruhát a vetítésre, egy hazai divattervező cég, a Use pedig a többi eseményre. Nagyon tetsze­nek a kreációik, visszafogottak, mégis izgalmasak.- Nem először megy Cannes- ba. Anno a Johannát is elkí­sérte.- Bevallom, azt nem igazán él­veztem. Cannes-ban nincs idő semmire: egymást érik az inter­júk, a sajtótájékoztatók, a proto- kollesemények. Egyik rendez­vény sem arról szól, hogy jól érezzük magunkat.- Lajkó Félix hegedűművész volt a Deltában a partnere. Az, hogy ő amatőr színész, befolyásolta az ön játékát? Tóth Orslra Izgalmas napok várnak Magyarok Cannes-ban A MÁJUS 25-IG tartó 61. cannes-i versenyprogramban Mundruczó Kornél Delta cí­mű nagyjátékfilmje mellett 22 alkotás versenyez, a többi között Clint Eastwood, Wim Wenders és Steven Soder­bergh mozija. Erdélyi Dániel 411-Z című alkotását 2233 rövidfilm közül választották, és a legjobb rövidfilmnek já­ró Aranypálmáért száll ver­senybe. Vetítik továbbá M. Tóth Géza Ergo című ani­mációját, a filmvásáron pe­dig 11 magyar játékfilmet kí­nálnak a forgalmazóknak.- Nem teljesen tapasztalaüan, hiszen Jancsó Miklósék csinál­tak róla portréfilmet, és itt-ott fel­tűnt már a filmvásznon. Semmi gondot nem okozott, hogy Félix nem profi, a színészet amúgy sem azon múlik, van-e papírod róla. Mundruczó Kornél sokszor dolgozik amatőrökkel. Ez az én feladatomra csak annyiban volt hatással, hogy nem hagyatkoz­hattam a rutinra. Figyelni kellett, hiszen csak egymásból építkez­hettünk. Néha azt érzem, köny- nyebb amatőrökkel dolgozni.- Ön hogy élte meg, hogy a fő­szereplő, Bertók Lajos várat­lan halála miatt kétszer kellett felvenni a filmet?- Ez így nem igaz. Bertók La­jos halálával az a forgatás véget ért. Ez egy másik film. Csak a cím azonos, a forgatókönyv és a sztori is új.- A Szép napok óta szinte minden Mundruczó-filmben szerepelt. Mennyiben találja sorsszerűnek a találkozást?- Nem szoktam ilyeneken, gondolkodni. Egyszerűen csak örömmel tölt el, hogy Kornéllal dolgozhatok. Mindig új kihívást vagy új elvárást támaszt velem szemben. Mintha elém rakna egy lépcsőt, amelyre ha van bá­torságom, felléphetek. És mond­hatom, néha szükség is van a bá­torságra. ■ M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom