Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-15 / 112. szám
2008. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 7 Adócsalók országa vagyunk trükközés Egymillió ember nem fizet jövedelemadót hazánkban Aknába zárták a lakótelepi ház lakásainak vízóráit kellemetlen Olvasónk egy lakótelepi sorház lakója. A régi vízvezeték az utcán kilyukadt. A tulajdonosok megcsináltatták, de a vízórákat a szerelő a parkban lévő aknába rakta. A helyzet azért kellemetlen, mert a vízórákat a kilencvenes évek elején a lakók saját költségükön a lakásukban helyezték el. A sötét, mély és vízzel teli főmérőaknában azonban nem tudják őket leolvasni. Kértek segítséget az építésügyi hatóságtól, a jegyzőtől, a vízmű igazgatójától. Utóbbi azt javasolta, hogy a vízórákat a lakók kúszva- mászva, zseblámpával olvassák le. A legközelebbi lakás az aknától 30 méterre, a legtávolabbi 70 méterre van. A fogyasztóvédelem sajnos nem oldhatja meg a problémát, mert ez nem az ő hatásköre - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének osztályvezetője. A víz biztosítása önkormányzati feladat, a vízművel is az ön- kormányzat áll kapcsolatban. Amennyiben a polgár- mesteri hivatal vezetőjétől, azaz a jegyzőtől a lakók nem kaptak segítséget, forduljanak az önkormányzat felettes szervéhez, azaz az illetékes megyei közigazgatási hivatalhoz mint másodfokú építési hatósághoz. Amit a hölgy a levelében leír, az műszaki kérdés, tehát annak elbírálása valóban az építési hatóság feladata. Fontos, hogy a panaszt hivatalos levélben nyújtsák be, ne telefonon próbálják a dolgot elintézni. Utóbbi esetben ugyanis valószínűleg nem lesz foganatja. A levelet minden érintett írja alá, így látnivaló lesz, hogy sok embert érint a dolog. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu A kisvállalkozások és a lakosság körében is rendkívül elterjedt az adó- elkerülés. Jelzi ezt, hogy egymillióan egyáltalán nem fizetnek jövedelem- adót ma Magyarországon. Összeszedtük a leggyakrabban használt „kiadás- csökkentő” trükköket. Németh Márk Akár az adócsalók országának is lehetne becézni Magyar- országot, egymilliónál is többen ugyanis egyáltalán nem fizettek jövedelemadót a legfrissebb, vagyis a 2006. évre vonatkozó adatok szerint. Ennek a körnek a legális jövedelme - legalábbis papíron - nem érte el a személyenkénti és havi 63 ezer forintot, azt a határt, ameddig az adójóváírás adómentessé teszi a bért. A minimálbérre bejelentetteknek havonta ezer forint jövedelemadót kell fizetniük, ez utóbbi két kör a legnépesebb a jövedelemadózásban, a dolgozók 27 százaléka tartozik ide. A kisvállalkozások élenjárnak az adócsalásban a tanulmány szerint. A négy főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások 30 százaléka minimálbérre jelenti be a munkavállalóit, noha a becslések szerint jó, ha az alkalmazottak 18 százaléka keres valóban ennyit. Ez több mint460 ezer embernél személyenként és éves szinten 137 ezer forint eltitkolt jövedelmet, legkevesebb 90 milliárd forintos adókiesést jelent. Az egyéni vállalkozók adóelkerülése pedig a becslések szerint a GDP 3,7 százaléka lehet, ez ezer- milliárd forintot jelent. „Adóreform kellene, hogy mindenkit be lehessen vonni az adózók táborába” - mondta lapunknak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Véleménye szerint ennek egyik alapja a pontosabb nyilvántartás és a szigorúbb ellenőrzés lehetne. A szakértő segítségével összeszedtük a magyar adócsalók által leggyakrabban alkalmazott trükköket. 1. FEKETEMUNKA Az adócsalás leggyakoribb fajtája hazánkban a feketemunka, ami lényegében abból áll, hogy bejelentés nélkül dolgozik az ember, a fizetését pedig zsebbe kapja. Természetesen ezután semmilyen adót és járulékot nem fizet meg. 2. MINIMÁLBÉREI ÉS Nem hiába mondják, hogy Magyarország a minimálbéren élők hazája, ugyanis papíron az adóbevallók negyede keres ennyit vagy még kevesebbet. A béreltitkolás lényege, hogy a dolgozót a valódi bérénél jóval alacsonyabb minimálbérre jelenti be a munkáltató, a fizetése többi részét zsebbe kapja meg. A megoldás mindkét félnek megtakarítást jelent, a dolgozónak a minimálbéren felüli összeg után nem kell adóznia, és a munkáltatónak sem kell megfizetnie a bérterheket. 3. RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS A jövedelemelrejtés másik elterjedt formája a minimálbérezés mellett, ha a vállalkozások teljes munkát végző alkalmazottaikat részmunkaidőre jelentik be, természetesen kevesebb bérért. A fennmaradó összeg itt is a zsebben landol. Érdekesség, hogy amikor emelkedik a minimálbér szintje, akkor hirtelen megnő a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma. 4. AUTÓ CÉGKÖLTSÉGEN A kisebb cégek nemzeti sportja, hogy a tulajdonos a magán- fogyasztásait a vállalkozására terheli, azaz az elköltöttpénzt elszámolja költségként. így válik az újonnan vásárolt családi kocsi papíron céges autóvá. 5. ELTITKOLT BEVÉTELEK Szintén bevett szokás a vállalkozásoknál, hogy bevételeik egy részét nem vallják be, eltitkolják, hogy utána ne kelljen adót fizetni. Ennek legegyszerűbb módja, ha nem adnak számlát a vásárlás után, mert így nem marad nyoma a befolyt pénznek. 6. FIKTÍV SZÁMLÁZÁS Fiktívnek, azaz nem valós számlának minősül az a számla, amely valótlan adatokat tartalmaz az általa dokumentált gazdasági eseményekre és/vagy az abban részt vevő felekre vonatkozóan. A fiktív számlát általában abból a célból „vásárolják” az adózók, hogy csökkentsék áfafizetési kötelezettségüket vagy növeljék elszámolható költségeiket. Draskovics: gyorsabb igazságszolgáltatás JELENTŐSEN CSÖKKENHET egyes peres és nem peres eljárások időtartama, ha az Országgyűlés elfogadja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített törvényjavaslat-csomagot- közölte Draskovics Tibor. A tárcavezető elmondta: a módosítás célja, hogy gyors és a gazdasági verseny- képességet szolgáló igazságszolgáltatást alakítsanak ki. MosJ sem született alku a MÁV és a VDSZSZ közt az álláspontok ismét nem közeledtek, így sokadszorra is eredménytelenül zárult tegnap az egyeztetés a Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezete (VDSZSZ) és a MÁV-társaságok között a szakszervezeti sztrájkkövetelésről. Az egyeztetést május 22-én folytatják. A szak- szervezeti sztrájkfelhívás továbbra is érvényben van- jelezték a VDSZSZ vezetői a tárgyalás után. Jó befektetési célpont lehet még Bosznia is BOSZNIA-HERCEGOVINA jó célországa lehet a magyar vállalkozások befektetéseinek - mondta Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca szakállamtitkára egy budapesti bosnyák-magyar üzletember-találkozón. A szakállamtitkár hozzátette: a magyar gazdaság számára eljött az idő, hogy a tőkevonzás mellett a régióban számottevő működőtőke-kivitelből is kivegye részét. A délkeleteurópai országban az építőipar, a mezőgazdaság és a turizmus lehet elsősorban az az ágazat, ahol a magyar vállalkozások jeleskedhetnek. Garamhegyi: jó célpont Bosznia Történelmi okai vannak a jövedelemrejtegetésnek EGYES MAGYARÁZATOK SZERINT az adócsalásnak történelmi gyökerei vannak Magyarországon. Mivel az évszázadok során számos idegen megszálló (török, labanc, szovjet) töltött hosszabb-rövidebb időt hazánkban, a lakosságba beidegződött, hogy eldugja a vagyonát a hódítók elől. S bár már külföldi megszálló nincs az országban, a jövedelemrejtegetés szokása sokaknál megmaradt. Eurókat hamisító banda bukott le vádemelés Egy 81 éves férfi hozta át a határon a Bulgáriában készített pénzt A Fidesz tovább tekeri a postásbicikli-tendert Hamis kétszázeurós bankjegyeket értékesítő nemzetközi pénz- hamisító bűnszövetség ügyében emelt vádat a rendőrség - jelentette be tegnap a Nemzeti Nyomozó Iroda. A gyanúsítottak nagy mennyiségben hoztak be Magyarországra hamis kétszázeurós bankjegyeket, majd azokat különböző turisztikai területeken, főleg a forgalmasabb szállodákban próbálták meg értékesíteni. A nyomozást még 2007 elején rendelték el egy lakossági bejelentés után. A büntetőeljárást egy ukrán, három bolgár és négy magyar ellen indították meg, akik közül más-más személy felelt a hamis pénz beszerzéséért, behozataláért és terjesztéséért A szakértőket nem, de az átlagembereket megtévesztő hamisítványokat Bulgáriában készítették. Az egyik magyar gyanúsítottnak, egy 81 éves férfinak az volt a dolga, hogy áthozza a hamis pénzt a határon. A szállodai alkalmazottak nem voltak beépülve a bandába, azok jóhiszeműen váltották a pénzt, ezért őket csak mint tanúkat hallgatták meg a nyomozás során. A nyomozáskor látókörbe került egy német állampolgár is, aki harmincezer euró értékben vásárolt hamis kétszázeurós bankjegyeket a valódi kétszázeurósok értékének töredékéért. Vele szemben a német hatóságok folytatják le az eljárást. ■ Éber S. A nemzetközi bűnbanda útlevelei. Volt ukrán, bolgár és német tag is. „Felszólítjuk a Magyar Posta vezérigazgatóját, hogy a kerékpárbeszerzéssel kapcsolatban nyilvánosságra került szabálytalanságok miatt tegye meg a szükséges büntetőfeljelentést” - mondta tegnap Balsai István, a Fidesz ország- gyűlési képviselője. Ennek előzménye, hogy Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója kedden bejelentette: a társaság a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, hogy vizsgálja meg a kerékpár-beszerzési tender menetét, és a vizsgálat alatt függesz- sze fel a már megkötött szerződést. Alapos ugyanis a gyanú, hogy a tender közbeszerzési bizottságának elnöke jogtalanul juttatott információt a beszerzésről a későbbi győztes számára. Mint ismert: a Magyar Posta Zrt. nemzetközi közbeszerzési eljárás keretében 4800 kerékpárt, illetve öt évre szervizszolgáltatást vásárolt 1,1 milliárd forintért. A Fidesz szerint Szabó Pálnak, a Magyar Posta közelmúltban leköszönt vezérigazgatójának, a kisebbségi kormány új közlekedési miniszterének is tudnia kellett erről a jelentős összegű beszerzésről. Szabó Pál közleményében tegnap támogatta a kerékpár-beszerzési tender felülvizsgálatát. ■ V. M. ■ Szabó Pál is támogatja a vizsgálatot.
