Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-05-11 / 19. szám

2008. MÁJUS 11, VASÁRNAP INTERJÚ 7 kutatás Egy kutató is érdemelne akkora figyelmet, mint egy dalverseny szereplői - véli Pálinkás József, az MTA új elnöke. A Fidesz korábbi politikusa jó viszonyra törekszik a kormányoldallal. „ESÉLYESEK VAGYUNK A NOBEL-DÚRA” Kedden, a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén kapott három évre bizalmat Pálinkás József. A debreceni fizikus nem adja fel katedráját. Mint mondja, ez köti össze a kutatással is. Névjegy született: 1952. szeptember 18-án Galvácson TUDOMÁNYOS PÁLYÁJA: 1977- ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett fizika szakon. Az MTA debre­ceni Atommagkutató Intéze­tének munkatársa, 1991 - 1996 között igazgatója volt 1994 óta tanít a Debreceni Egyetem kísérleti fizika tan­székén, 1995-ben tanszék- vezető lett, 2005-től a Fizikai Intézetigazgatója. 2007óta a Debreceni Egyetem Tudo­mányegyetemi Karok elnöke, rektorhelyettes. Az MTA-nak 1995 óta levelező, 2004-től rendes tagja POLITIKAI KARRIERJE: 1991- ben lépett be az MDF-be, az 1996-os pártszakadás után az MDNP tagja lett. 2000- ben lépett be a Fideszbe, 2003-ban a kulturális tago­zat elnökévé választották. 1998-tól az Orbán-kormány oktatási tárcájának politikai államtitkára, 2001 -2002 között minisztere volt elismerések: Akadémiai díj (1986), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997) család: nős, három felnőtt gyermek édesapja Ösztöndíjakkal csalogat­ná vissza Magyarország­ra a fiatal kutatókat Pá­linkás József. A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke szerint van mit javítani a kutatások tá­mogatási rendszerén, de az állami szerepvállalást nem lehet megúszni. Gyükeri Mercédesz - Takács Zoltán- Mi lesz a legelső teendője, ha beköltözik az új irodájába?- A hivatalos átadás kedden lesz, de az irodámat már elfoglal­tam a megválasztásom után.- Akkor mi volt az első teendő?- Megnéztem az íróasztalomat, és az elődöm, Vizi E. Szilveszter könyvét találtam rajta. Benne egy ajánlással: „vezesd új hidakra az akadémiát”.- Milyen a viszonya elődjével?- Évtizedek óta ismerjük egy­mást, nyugodtan nevezhetem a barátomnak Vizi E. Szilvesztert- Más tudós- vagy politikus- társaitól is hasonló baráti visszajelzéseket kapott keddi megválasztása után?- Sokan gratuláltak. Orbán Viktortól Jankovics Marcellen át Szörényi Leventéig többen, de a parlamenti képviselők közül is sokan felhívtak.- Kormánypártiak is voltak közöttük?- Hogyne, Hiller István kultu­rális miniszter például az elsők között gratulált.- Megválasztása után azonnal hátat fordított a politikának: le­mondott parlamenti képviselő­ségéről, a Fideszben viselt tisztségeiről. Az Orbán-kor- mányban vállalt szerepe okán, de azért is, mivel a frakció tag­jaként ön is kivonult Gyur- csány Ferenc parlamenti fel­szólalásairól, azt gondolhatjuk, nem lesz problémamentes a vi­szonya a miniszterelnökkel.- Nem hiszem, hogy az én tá- vólmaradásom lett volna az aka­dálya a kormány és az ellenzék együttműködésének. De úgy lá­tom, megfelelő lesz a kapcsola­tunk Gyurcsány Ferenccel. Már egyeztettünk időpontot, hogy az akadémia jövőjéről beszélges­sünk.- Mi is erre lennénk kíván­csiak. Az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény megújítását tekinti egyik fő feladatának. Mi­lyen változásokra van szükség?- Gyorsabb, hatékonyabb dön­téshozatalra, a vagyongazdálko­dás megújítására. Ráadásul ko­rábban nem létezett pontos fel­sorolás bizonyos feladatkörökről, például a tudományos élet kép­viseletével járó kötelezettségek­ről. Márpedig ez elengedhetetlen, hiszen közfinanszírozású intéz­ményről van szó.- Úgy is mint az Orbán-kor­mány oktatási minisztere, ho­gyan látja a tudomány, a kuta­tás-fejlesztés jelenlegi helyzetét?- 2003-2005 között súlyos visszaesés volt tapasztalható a fi­nanszírozásban, úgy tűnt, mint­ha nem lenne a kormánynak kon­cepciója ezzel a területtel kapcso­latban. A 2004 végén elfogadott innovációs törvény pozitív válto­zást hozott: az elmúlt két évben történt egy kis elmozdulás.- Mennyiben segíthet, hogy a kutatás-fejlesztéssel májustól tárca nélküli miniszter fog­lalkozik?- Ezt csak a gyakorlat mutatja majd meg.- Személy szerint milyen a viszonya Molnár Károllyal?- Kiegyensúlyozott, korrekt. Régóta ismerjük egymást, több helyen, a rektori konferenciában vagy az akkreditációs bizottság­ban is dolgoztunk együtt. számít, ennyivel már rá lehetne ven­ni valakit az itthon- maradásra.- Az akadémián kívül a Nem­zeti Kutatási és Technológiai Hivatal, az egyetemi kutatások terén az oktatási tárca, meg még a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is belép a pénz- elosztásba. Nem érzi úgy, hogy a frissen kinevezett miniszteri poszttal tovább töredezett a rendszer?- De igen. A vüág majd minden civilizált országában működik egy „research council" (kutatási tanács), valami hasonló létre­hozását szeretném kezdeményez­ni. Ez a testület egyesítené a szak­mát és a kormányzatot, ezáltal stabilabb, ciklusokon átnyúló ta­nácsként felügyelné a ren,dszert- Érdemes egyáltalán az álla­mot bevonni a finanszírozás­ba? Nem tenné meg a profit- orientált szféra?- A magánszféra kulcsfontos­ságú, ám tudni kell, hogy Ma­gyarországon a kutatás-fejlesz­tést igénylő nagy multicégek kö­zül jó néhány nem nálunk szerzi meg a szükséges tudást. Fontos lenne ezt a tevékenységet is ide­csábítani, de találni kellene olyan magyar kis- és középvállalkozá­sokat is, amelyek fejlesztéseik ré­vén a beszállítóik lehetnének. Az államra azonban szükség van. Közvetlen célunk az lehet, hogy a magyar GDP 2 százalékát költse az állam és a gazdaság együtt kutatás-fejlesztésre, amelyen be­lül tovább kellene növelni a vállal­kozási ráfordítások arányát.- Az EU-tagsággal megnyíló források sem segítenek?- Nagyon éles a verseny: ugyanolyan feltételekkel pályáz­hat a támogatásokra egy magyar kutatóintézet, mint egy francia vagy egy német. Ahhoz, hogy helytálljunk, fogadóképes intéz­ményrendszerre van szükség. Meg kell nézni, mely területeken vagyunk versenyképesek vagy mit tartunk fontosnak.- Milyen területeken vállalhat­ják a magyarok a versenyt?- A molekuláris biológia, a gyógyszerészet, az idegtudomány vagy az anyagtudomány terén is jelentős a szellemi potenciál. De vannak kutatások, amelyeket el kell végezni. Ilyen a környezet vagy az élelmiszer-biztonság.- Egy interjúban említette, hogy 30-40 Nobel-díjra esélyes kutató agy dolgozik ma Ma­gyarországon. Miért nem ismeri őket az átlagmagyar?- Az ő munkájuk nem jelenik meg olyan érdekességként, mint egy sportolóé. Igaz, ha az évi négy kutatói Nobel-díjhoz ha­sonlóan négy versenyt rendez­nének, a sportolókat se nagyon ismernénk. Sajnos a világ ilyen, pedig egy akadémiai díjas meg­érdemelne akkora figyelmet, mint egy közepes dalverseny szereplői. Nálunk csak a Bolyai- díjra vagy a Prima Primissimára figyelnek, de gyanítom, hogy eb­ben a jutalom ugyanakkora szerepet játszik, mint a díjazot­tak munkája.- Örülhetünk a közeljövőben egy magyarországi kutató Nobel-díjának?- Vannak olyan jelentős ered­mények, amelyek esélyesek le­hetnek. De tudomásul kell venni, hogy a Nobel-díj odaítélésében is rengeteg a szubjektív elem.- Egyelőre többet hallunk arról, hogy kutatók külföldre távoznak. Bele kell nyugod­nunk ebbe?- A jobb kutatási és anyagi kö­rülmények miatt tényleg sokan Magyarországon kívül kamatoz­tatják a tudásukat - a baj az, hogy belátható időn belül nem térnek vissza. Ezen mindenképpen vál­toztatnunk kell.- A csalogatáshoz főleg pénz kell. De milyen formában?- Állás, ösztöndíj, de ezért ki­emelkedő teljesítményt is fel kell mutatniuk. Nem látom akadályát annak, hogy öt, tíz vagy tizenöt kutató nagy összegű támogatást kapjon. Irigyeljék csak a kollé­gáik, de mutassák Is meg nekik, hogy érdemes itt dolgozni.- Mekkora lenne az apanázs?- Európában havi tízezer eurós kutatói fizetés jónak számít, ennyivel már rá lehetne valakit venni az itthonmaradásra. Ez já­rulékokkal együtt mintegy évi 50 millió forint; összességében leg­feljebb egymilliárd forintról be­szélünk. Nem sok pénz ahhoz ké­pest, hogy mire lehet jutni vele.- Megválasztásával lemondott a Debreceni Egyetemen be­töltött tisztségéről is, tanári katedráját azonban megtartja.- Nem szeretném feladni, ez köt össze a kutatással, a tanítás­sal. Heti másfél-két munkanapot töltök ezért Debrecenben.- A többit Budapesten, meg mindenfelé az országban. A családja ezt hogyan viseli majd?- Három felnőtt gyermekem van, ők már nem élnek velünk, így ez csak a feleségemet érinti.- A gyermekei is a fizikusi pályát választották?- Nem, legidősebb fiam, aki Bécsben él, közgazdász, a fiata­labb ikerpárból a fiam ügyész, a lányom pedig doktorandusz az orvosi karon Debrecenben.- Nem fél, hogy kevesebb ideje marad hobbijára, a teniszre?- Épp ellenkezőleg: több alkal­mam lesz rá, hiszen több tenisz­partneremhez leszek közelebb. Tudós és művész kollégáimmal szoktam játszani, például Glatz Ferenccel, Bőd Péter Ákossal vagy Halm Tamással. Nekik még az én gyenge tenisztudásom is élvezetes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom