Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-30 / 101. szám

Rézkábelt loptak a sínek mellől bátaszék Kilenc méter réz­kábelt loptak el ismeretle­nek a vasútállomás és a tég­lagyár között húzódó sínpár mellől. A lopás nyomán egy közeli fény- és félsorompó is működésképtelenné vált. Szerencsére a szakaszon naponta csak egy-két vonat közlekedik, illetve az átjáró nem közúton található, el­lenkező esetben akár tragé­diához is vezethetett volna a fémtolvajok akciója, (sv) A társasági adóbevallás volt a fórum témája bonyhád Most már bevall­hatják az iparosok. Az adó­zással, elsősorban a május végén esedékes társasági adóbevallással kapcsolatos előadást tartott Lőrinczné Molnár Ildikó, a Tolna me­gyei APEH osztályvezetője tegnap a Völgységi Ipartes­tület tanácstermében. A fó­rum nyitott volt, nem csak ipartestületi tagok vehettek részt rajta. Évente több ha­sonló előadást szervez Vastagné Metz Mónika ipartestületi titkár, (wg) A paksiak nyerték meg a váraljai versenyt váralja Általános iskolás kategóriában a paksi Bezerédj István Általános Iskola, középiskolában a szintén paksi Vak Bottyán Általános és Szakképző Iskola, Gimnázium csapata nyerte az ifjúsági katasztró­favédelmi verseny megyei döntőjét. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság területi selejtezőiről négy általános és négy kö­zépiskolás csapat jutott a tegnap délelőtti, Váralján megrendezett döntőbe. A fiataloknak elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk a Park­erdőben. (rt) Gyakorlat a mentőszolgálattal Erősítenék a roma érdekképviseletet TOLNA-Mözs Megalakult a Mözsi Roma Egyesület - tudtuk meg Szabó Imre mözsi alpolgármestertől. A civil szervezetnek tizenöt alapító tagja van, elnöke Farkas János „Dónár”. Az egyesület legfontosabb céljai között van a mözsi ro­ma polgárok érdekképvise­letének erősítése, a fiatalok felzárkóztatása, esélyeinek javítása, (sk) @ további hírek: www.teol.hu MEGYEI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. ÁPRILIS 30., SZERDA Belényesy Károly, az örökségvédelmi szakszolgálat régészeti igazgatója, Egry Ildikó ásatásvezető és Hargitai András régész a középkori település feltárásán Egy fazéknyi dénárra leltek ásatás Késő középkori mezővárost tárnak fel az Mó-os nyomvonalán Egy középkorból szárma­zó kincses zsákra buk­kantak az Mó-os nyomvo­nalán kutató régészek Paksnál. Már maga az itt lelt városka, szokásosnál nagyobb templomával sem mindennapi. Vida Tünde Paks Április elsején kezdődött és novemberig tart a feltárás a Paks melletti Cseresznyésnél az Mó- os leendő nyomvonalán. Az elő­zetes terepbejáráson talált pénz és kerámiadarabok jelezték, itt egy középkori település lehetett, ezért kezdték meg a feltárást. Vi­rágos Gábor, a Kulturális Örök­ségvédelmi Szakszolgálat főigaz­gatója elmondta, egy késő közép­kori mezővárost találtak, temp­lomot a körülötte lévő sírhelyek­kel, házakkal. A település nagy­ságára utal, tette hozzá, hogy a templom nem az ebben a korban kistelepüléseken szokásos 8x5 méteres, hanem jóval nagyobb, 8x20 méteres. Ez már önmagá­ban is figyelemre méltó, de teg­napelőtt még különlegesebb le­letre bukkantak, egy agyag­edényt találtak, benne temérdek pénzzel. A leleteket Budapesten vallatják tovább, a Paks határá­ban lévő háromhektáros terüle­ten pedig folyik az ásatás Egry Il­dikó régész vezetésével. Doku­mentálják, összegzik a leleteket, azután átadják a területet, s épül­het a sztráda. A kutatók analizálják az edény tartalmát, az előkerült üledéket, a növényi és egyéb szerves maradványokat, illetve ennek keretében pollenanaliti­kai, archeobotanikai vizsgála­tokra is sor kerül. A vászonzsá­kocska fémsók által konzerváló­dott maradványait a szakszolgá­■ Mezővárost találtak, templomot a körülötte lévő sírhelyekkel, házakkal. lat egyik partnerintézményébe szállítják át; a kerámia nyers­anyagát pedig a lelet különleges­ségére való tekintettel a labora­tóriumban petrográfiai elemzés­sel vizsgálják meg. A pénzek ki­bontását az a szerencsés körül­mény is segítette, hogy azok az edényen belül nem korrodálód­tak össze, a fazekat kitöltő laza talajban az egyes érmék jó álla­potban maradtak meg. Az, hogy hova kerülnek a föld­ből kinyert értékek, nem tudni. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a Paksi Városi Múzeumba, de ez még nem dőlt el. - Rajtunk nem múlik, lehet róla tárgyalni - mondta Virágos Gábor. Áz előz­mények arra engednek követ­keztetni, hogy nem lesz egysze­rű az egyezség, hiszen a feltárás­ból is kimaradt a paksi intéz­mény. Váradyné Péterfi Zsu­zsanna igazgató elmondta, a paksi múzeum méreténél fogva önállóan ilyen feladatot nem tud vállalni, s miután a megyei in­tézmény is kimaradt, ők sem kapcsolódtak be a munkába. Dr. Gaál Attila, a Wosinsky Mór Me­gyei Múzeum igazgatója leszö­gezte, szerettek volna részt ven­ni a feltárásban, de egy félretájé­koztatás miatt nem vállalták a munkát. Miután tisztázták ezt, vállalták volna, de már nem kap­tak lehetőséget. Nem tudni, mitől féltették a kincset A kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat műhelyében azonnal megkezdték a Paks melletti Cseresznyésnél talált temérdek pénz vizsgálatát Egy fazékba tet­tek egy textilzsá­kot, ami 2340 úgy nevezett bécsi dénárt rejtett. Az összegyűjtött érméket feltehetően el akarta rejteni gazdája. Az elásott kincsek se­gítségével jól követhető a tatár­járás, török veszély, de hogy esetünkben mi okozott félel­met, nem tudni. Tény, hogy nem ez az első elrejtett kincs, amit az 1330- 4(Ees évekből ere­deztetnek. Olyan viszont, amilyent a cseresznyési feltáráshoz ha­sonló módon lel­tek fel, első a maga nemében, a korábbiak mezőgazdaság? munka során kerültek napvilágra. JEGYZET WESSELY GÁBOR A munka gyümölcse a napokban láttam a szabó­mestert. Egy hipermarket parkolójából tolta vissza a tárolóba a bevásárlókocsit. Nem úgy, mint vevő, hanem úgy, mint a kocsik visszato­lásáért felelős, minimálbé­res alkalmazott. Azt mond­ta: ez a kicsi, de biztos pénz is jobb, mint a bizonytalan, idegőrlő vállalkozás, a te­mérdek papírmunka, az eszméletlenül magas adó, és az ötvenezer forint tb, amit akkor is fizetni kell a kisiparosnak, ha egy bal­lagási öltönyre sincs meg­rendelése. a szabómester öt éve még két alkalmazottat foglalkoz­tatott, ma önmagát sem tud­ja eltartani. A munka gyü­mölcse elaszott. Pedig nem is olyan régen még olyan szakmákból is meg lehetett élni Magyarországon, mint harisnya-szemfelszedő, gombbehúzó vagy esernyő­javító. Ma valaki valamit nem jól csinál. tetszenek nekem azok a rek­lámok, amelyek azt sugall­ják: egyedül rajtam múlik, hogy a három vagy az ötmil­liós autót választom-e. Mint­ha nem kényszerpályán mo­zognék a karcsú bevételek és a túlsúlyos elvonások között úgy, mint kilencmillióan eb­ben az országban! s miközben a hatalom nem kínálja meg lehetőségekkel a polgárt, egyre keményeb­ben bírságol. Az utakon is. Az útépítőket is. Pár éve az M5-ÖS sztrádán dolgoztam, mint földmérő. Többször megbüntetett a rend őre - apró vétségekért - nagyon. pedig ezek a szabálytalansá­gok effektive senkinek sem ártottak. Nem úgy, mint a szabályosan lepapírozott pénzügyi megszorítások és egészségügyi átszervezések, amelyek következményeit a fél ország nyögte. S mit ad Isten: Bokros Lajos 16 milli­ós, Horváth Ágnes 4 milliós végkielégítéssel távozott a jól végzett munka után. Objektív felelősség: új időszámítás az utakon TRAFFiPAx Óránként 125 kilométeres sebesség lakott területen: háromszázezer forint szekszárd Május 1-től nincs ki­búvó, nem lehet érvelni azzal, hogy „a kocsit nem én vezettem”, ha a rendőr lefüleli a gyorshajtót. Az objektív felelősség elve merő­ben eltér az.eddigi gyakorlattól - tájékoztatott tegnap a Tolna me­gyei rendőr-főkapitányságon dr. Kovács Zoltán rendészeti igazga­tó, dr Szecsei Zsolt, a közlekedés- rendészeti osztály és Megyeri Zsolt, a forgalom ellenőrző alosz­tály vezetője. Eddig a rendőrre volt bízva, hogy a helyszínen húszezer forintig mekkora bünte­tést szabott ki, csütörtöktől vi­szont nincs mérlegelési lehető­ség. Egy mozgásban lévő sorom­pó alatt, illetve a már pirosra vál­tó vasúti átjárón áthaladás 300 ezer forintot ér, de a megállni ti­los tábla ellenére leállni is 30 ez­ret kóstál. Nem árt átnézni a KRESZ-t sem, és feleleveníteni például a lakott területen veszélyt jelzőt Ha valaki ezt figyelmen kí­vül hagyja, 50 ezer forint ugorhat Az új büntetés neve közigaz­gatási bírság. Az autós, ha nem ért egyet vele, bírósághoz fordul­hat. Dr. Kovács Zoltán elmondta, Tolna megyében tavaly gyorshaj­tás miatt 1143 szabálysértési és 4046 büntető eljárást indítottak. Ez utóbbiból 25 millió forint folyt be. Május elsejétől egy kalap alá kerülnek a szabályszegések, és a törvény betűje szerint szabják ki a pénzbírságot. 2007-ben 476 személyi sérüléssel járó baleset történt megyénkben, ebből 35 volt halálos, 22-en azért haltak meg, mert nem kapcsolták be a biztonsági övüket. Májustól te­hát Tolna megyében továbbra is hat sebességmérővel figyelik az autósokat. ■ Mauthner Ilona Az üzembentartó felel a gépkocsiért az ÚJ rendszer bevezetésé­nek a célja az volt, hogy be­csukjanak egy igen gyakran használt kiskaput, mely így kezdődött: nem én vezettem a gépkocsit. Az üzembentar­tó csak akkor mentesülhet a bírság alól, ha igazolja, hogy a gépjárművét ellopták és azt be is jelentette a ható­ságoknak. Ha másnak adta kölcsön az autót, azt két ta­núval ellátott okirattal kell igazolni. Bírságok május 1-jétől Sebességtúllépés 50 km/óráig Pénzbírság 30 000 Ft 30-től 50 %-ig 40 000 Ft 60-tól 80 %-ig 90 000 Ft 100-tól 150 %-ig 130 000 Ft 150% felett 300 000 Ft leálló sávban haladni 150.000 Ft FORRÁS:TMRFK Dr. Kovács Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom