Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-23 / 95. szám

2008. ÁPRILIS 23., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 KÖRKÉP Gyorsabb fizetést ígér a termelőnek az elektronikus ügyintézés Pénzt érhetnek a címerek szabályok Egyelőre ingyen használhatják a helyi jelképeket Fűtésdíj: nagy eltérések vannak a hasonló lakásoknál A címerrel díszítették a szekszárdi térképet - mutatta Fetzer Róbert, a Turisztikai Kft. ügyvezetője. Több más emléktárgyra is rákerült a címer Az idén már elektronikus úton nyújthatják be a gazdálkodók a kérelmeiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az új gyakorlat ponto­sabb regisztrációt, gyorsabb ki­fizetést tesz lehetővé - mondta dr. Szászi Ferenc, a megyei me­zőgazdasági szakigazgatási hi­vatal főigazgatója. Tolnában a 6109 gazdálkodóból 5912 jelezte a falugazdászoknak, hogy a jövő­ben elektronikus úton kívánják benyújtani a kérelmet a terület­alapú támogatásokra. Március 20-tól elkezdődött az adatok rög­zítése, Tolna megyében jelenleg 76 százalékos a feldolgozottság. A falugazdászok több település­re is kimentek, például Bogyisz- lóra, Felsőnánára, hogy a gazdák adatait helyben tudják rögzíte­ni. Szekszárdon és a szakigaz­gatási hivatal hat vidéki irodáján kívül további öt kistérségben, Bátaszéken, Tolnán, Gyönkön, Dunaföldváron és Nagydorogon is kérheti adatai rögzítését a ter­melő. Az elektronikus kérelem­benyújtás előnye, hogy a prog­ram jelzi, ha elírás történt, ha valamilyen adat hiányzik, illetve a feldolgozás is gyorsabb. Min­den őstermelőnek, gazdálkodó­nak évente kell regisztráltatnia magát, aki területalapú támoga­tást, az ehhez kapcsolódó nem­zeti támogatást igényel. ■ M. I. Öten raboltak ki két fiatalembert a diszkóban Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság azt az öt decsi fiatalem­bert, akik a közelmúltban rabol­tak egy szekszárdi diszkóban - tájékoztatott dr. Réti László, a szekszárdi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. Öten álltak körbe két fiatalembert, akik az erőfölény láttán átadták értékeiket. Háromezerhétszáz forint készpénz és egy mobilte­lefon volt a zsákmány. Két gya­núsítottat hamar elfogtak, majd naponta egy-egy akadt közülük horogra, és került a hűvösre. Van közöttük fiatalkorú, büntetett előéletű, többségük fiatal felnőtt. Az öt gyanúsított arra kényszerí­tette a sértetteket, hogy mobilte­lefonokat lopjanak. ■ 1.1. Az Európa Kulturális Fő- városa program kapcsán Pécsett már felmerült: a város jelképeinek hasz­nálatáért pénzt kérhet a város. Az önkormányza­tok elvileg megtehetik ezt. Ihárosi Ibolya A baranyai megyeszékhelyen várhatóan májusban kerül a testület elé a városi jelképek használatáról szóló rendelet aktualizálása. Az Európa Kul­turális Program kapcsán az is felmerült, hogy a városnév és a jelképek használatáért kérje­nek-e pénzt, hiszen sokasodni fognak az emléktárgyak. Az az alapelv Tolna megyében is, hogy csak azok használhassák a helyi jelképeket, akiknek a tevékenysége öregbíti a telepü­lés hírnevét. Általában a polgármesterek döntenek arról, hogy ki, mi­lyen célra használhatja az adott önkormányzat jelképeit. A döntési jog a testületnél van, de ezt rendszerint átruházzák a város vagy a község vezetőjé­re. A helyi jelképek közé tarto­zik a címer, zászló és a pecsét. A címer használatát írásban kell kérni, s a polgármester ha­tározatban dönt. Bátaszéken és Szekszárdon nem fordult elő, hogy meg kellett volna tagadni a cí­merhasználatot. Ed­dig még senki sem akart például váro­si címeres alsóneműt forga­lomba hozni. Ezt gyaníthatóan sehol sem engedélyeznék. Ugyanígy eddig még nem me­rült fel, hogy a címerhasznála­tért pénzt kérjenek. A település nevét általában nem védik a helyi rendeletek, de Bozsolik Róbert, Bá- taszék jegyzője el­mondta, ha a város nevét szeretné hasz­nálni például egy cég saját nevében, akkor erre általá­ban engedélyt kérnek. A helyi rendelet azt is szabályozza, hogy mikor lehet külön engedély nél­kül, vagy éppen mikor kell hasz­nálni a jelképeket. Ezek többnyi­re ünnepi alkalmak. Külön cí­merhasználatot általában civil szervezetek kértek és kaptak is, jelesül a polgárőrség és a nem­zetőrség. A megyeszékhely már 1991- ben rendeletet alkotott a jelké­pek használatáról, amit később a változásokhoz igazodva módo­sítottak. Dr. Kilián Orsolya jegy­ző kérdésünkre azt mondta, nem találkozott extrém kéréssel. Például méhészek kérték és kapták meg talán egy nemzetkö­zi bemutatkozás alkalmából a cí­mer használatát. Ha valamilyen áruról van szó, akkor a kérelem­nek azt is tartalmaznia kell, hogy hány példányban készül és mennyi a fogyasztói ára. A rendelettel ellentétes haszná­lat szabálysértés, amely 30 ezer forint pénzbírsággal büntethető. Keszőhidegkútnak van címe­re és megvan annak a hivatalos leírása. Használatról azonban nem hoztak helyi rendeletet. Nem is fordult elő, hogy ez hi­ányzott volna. Arra már volt pél­da, hogy a község engedélyezte használatát, például idegenfor­galmi kiadványban - tájékozta­tott Nagy Aranka polgármester. Vannak és lesznek címeres tárgyak szekszárdon legutóbb a Tu­risztikai Kft. kért engedélyt a szekszárdi címer használatá­ra. A közgyűlés éppen azért hozta létre a céget, hogy a vá­ros, a megye nevezetességei­hez kapcsolódó emléktárgya­kat forgalmazzanak. fetzer Róbert, a kft. ügyve­zetője elmondta, már jelenleg is kaphatóak náluk elsősor­ban népi iparművészek, nép­művészek alkotásai. Van párszáz forintos feliratos tárgy, vagy éppen tízezerbe kerülő sárközi nyaklánc. Törvény szól a nemzeti Jelképekről egy 1995-ös törvény szabá­lyozza a nemzeti jelképek használatát. Néhány fonto­sabb és érdekesebb előírást idézünk ebből. A címert a bankjegyeken fel kell, az ál­lampapíron és a pénzérmén fel lehet tüntetni. A nemzethez tartozás kinyil­vánítása céljából magánsze­mély a címert és zászlót a tör­vényben foglalt korlátozások megtartásával használhatja. A nemzeti jelképek használa­ta során meg kell őrizni azok tekintélyét ■ Harmincezres bírságot szab­hatnak ki. Gyermeknapra 2008 gombóc fagyi a felajánlásuk Ismét történelmet ír a tudomány megújuló energia Magyarországon szinte csak átrohannak a folyók szekszárd A jó fiatal szakem­ber nyugatra megy. Ezt a szomo­rú tényt Márton István szekszár­di IPOSZ-elnök jelentette ki. Ülé­sezett a megyeszékhely ipartes­tületének elnöksége, készülnek a megyei fórumra, ami pénteken lesz Bonyhádon. Az iparosok legfőbb gondja az utánpóüás hiánya. Ez a szervezet zsugorodásán is látszik. A szek­szárdiak a rendszerváltás előtt 850-en voltak, ma 24-en vannak. Közéleti aktivitásukat így is fenn­tartják. Szerveznek szakmai be­mutatókat, gyermeknapra pedig - egyik tagjuk, Horváth Györgyné cukrász jóvoltából - 2008 gom­bóc fagyit osztanak szét a szek­szárdi srácok között. ■ G. W. szekszárd Időnként történelmet ír a tudomány. A jelentős találmá­nyok térnyerése, elterjedése az egész emberiség életét befolyá­solja. Rendkívüli hatása volt a nukleáris energia, az informati­ka, a géntechnika alkalmazásá­nak, s most hasonló forradalmi változás várható a megújuló ener­giaforrásoktól. E gondolatokkal nyitotta meg a Klímafórumot teg­nap Tóth Ferenc, a megyei vállal­kozói központ igazgatója. Hat előadás hangzott el a szek­szárdi Mészáros Borházban. A le­vezető elnök Kővári László, a vá­ros gazdasági és mezőgazdasági bizottságának elnöke volt. A nap­energia hasznosításáról Hucker Csaba épületgépész, a szélener­Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos giáról Orosz Miklós cégvezető, a földhő kiaknázásáról Komlós Fe­renc gépészmérnök beszélt. A fejlesztésekre külön pályázati le­hetőségek állnak a cégek, vállal­kozások, és külön a lakosság ren­delkezésére. Ezeket Fazekasné Czakó Ilo­na auditor ismertet­te. Átfogó képet a megújuló energia- források magyarországi helyze­téről Bohoczky Ferenc, a GKM vezető főtanácsosa adott. Mint mondta: Magyarország és az Eu­rópai Unió energiafüggősége is nagy, a behozatal meghaladja az 50 százalékot. Ezért kell egy­részt takarékoskodni, másrészt kiaknázni az alternatív forráso­kat. Kitért az előadó a nap-, a szél- és a bioenergia előnyeinek taglalásán túl arra is, hogy a leg­több hévízforrásunk a Dél-Al- földön van, azoknak és a felszí­ni vizeknek is nagyobb figyel­met kell szentelni a jövőben. Mert Ma­gyarországon a fo­lyók csak átrohan­nak, míg a szomszé­dos prszágokban erőműveket épí­tenek rájuk. A fórum finanszíro­zásáról a lebonyolítást koordiná­ló projektmenedzser, Köpenczei István elmondta: 110 ezer eurós költségvetésű programot dolgoz­tak ki a megújuló energiaforrá­sok népszerűsítésére. A pénz fe­lét az EU állja. ■ W. G. ■ Ki kell aknázni az alternatív forrásokat. A több mint 5600 szekszárdi táv­fűtéses lakásban a múlt hét vé­gén leolvasták a költségosztók adatait. Az adatok feldolgozása most zajlik - tájékoztatta lapun­kat Csukle Tibor, az Alfa Nova Kft. osztályvezetője. A leolvasott értékekből kiderült, hogy azonos méretű lakásoknál is jelentős különbségeket tapasztaltak a hőfelhasználásban, mondta az osztályvezető. Ennek oka lehet a rossz hőszigetelés, a különbö­ző fűtési szokások, illetve az, hogy napközben visszaállítják-e vagy sem a hőszabályzót. Példá­ul egy 38 négyzetméteres lakás után a Wesselényi utcában 20 600 forintot fizettek havonta a lakók, míg a szomszédos épü­letben ugyanekkora alapterület­re csupán 4794 forintot. Másik példa: 60 négyzetméteres lakás­nál a Béri Balogh utcában a ha- rvi számla 32 700 forint volt, míg számos azonos méretű lakásnál csupán 7 ezer forint körül ala­kult. Az összes fűtési hőfelhasz­nálásuk ebben az idényben mintegy harmadával nagyobb volt, mint tavaly, így többet is fi­zetünk majd. A környezeti átlag- hőmérséklet ugyanis tavaly té­len lényegesen magasabb volt. Ugyanakkor az elmúlt tíz évet vizsgálva megállapítható, hogy a fűtési hőfelhasználás csökkenő tendenciát mutat. ■ Mauthner Harmadával nőtt a hőfelhasználás Már a roma civil házban is várják az álláskeresőket A második Foglalkoztatási In­formációs Pont is megnyílt Bátaszéken, a roma civil ház­ban. Bihari László, a bátaszéki roma kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, megkötötték ez ügyben a regionális munka­ügyi központtal a megállapo­dást, így annak képzéseiről, ál­lásajánlatairól a civil házban is érdeklődhetnek az álláskere­sők. Az elnök hozzátette, első­sorban az autópálya-építéshez keresnek munkaerőt. Bihari László arról is tájékoztatott, hogy május elejére elkészül ok­tatótermük, a brikettáló üzem majdani munkatársait pedig május közepétől képzik. Egy­előre tizenöt emberről van szó. A kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat támogatá­sát is szeretné elnyerni. A civil ház működtetésére háromszáz- ezer forint támogatást igényel­nek. Bihari László szerint a vá­rosnak ez a befektetése jócskán megtérülne, hiszen a kisebbsé­gi önkormányzat és a kertbarát egyesület évek óta sikerre vi­szi munkahelyteremtő prog­ramjait. ■ B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom