Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-22 / 69. szám
2008. MÁRCIUS 22., SZOMBAT., TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 A NAP TÉMÁJA szokások Nagypénteken mentek el a sárközi lányok a szótlan vízért, Váralján, a Magyar dombon ajándékozták meg a keresztgyerekeket. Fehér vasárnapon komatállal kötöttek örök barátságot a lányok HÚSVÉT, A MEGÚJULÁS ÜNNEPE A tavasz, a megújulás, a termékenység ősi ünnepével fonódott össze a keresztény húsvét, amely Krisztus kínhalálára és feltámadására emlékezik. Ihárosi Ibolya A húsvét kéthetes ünnepkör: vi- rágvasámappal kezdődik és fehér vasárnappal érvéget. Erre az időszakra az egyháziak mellett sok profán népszokás jellemző. A keresztény naptár ugyanis a pogány ünnepekre épül, amelynek nyilván az a magyarázata, hogy az új vallást így lehetett legkönnyebben elfogadtatni a pogány tömegekkel - adott magyarázatot dr. Balázs- Kovács Sándor néprajzkutató. A húsvét a természet megújulásának ősi ünnepe is. A nagyböjt hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart, a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje. Jézus negyven napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartották, illetve tartják. A hagyományos húsvéti ételek közé tartozik a misén megszentelt sonka, bárány és a kalács. A tojás az emberiség történetében mindig a termékenység szimbóluma volt, s ekként kapcsolódik a húsvéthoz is. Ezek az ételek kis eltérésekkel minden Tolna megyében élő népcsoportnál megjelennek. A húsvét hétfői locsolás szokása a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hitre épül. A Sárközben például nagypénteken elmentek a lányok a kútra, vagy a folyóhoz az úgynevezett szótalan vízért. A legények ugyan incselkedtek velük egész úton, de a lányoknak nem volt szabad megszólalni, mert akkor nem lesz varázserejű a víz, és nem szépíti meg őket a hét végére. Sírfeliratokból még arról is tudunk, hogy olyan sokszor locsoltak meg lányt a Sárközben, hogy az megfázott, megbetegedett, és a sírkertbe került Nagypénteken mindenki meg- fürdött, s ehhez kapcsolódik a húsvéti nagytakarítás és a meszelés. Ismert volt a szokás, hogy az állatokat is megtisztították. A lovakat például behajtották a szabad vízbe és lemosták. Mára már elfajzottak az ajándékozási szokások, fogalmazott a kutató. Eredetileg húsvét vasárnapján ajándékozták meg a keresztszülők a keresztgyerekeiket. Nem pénzzel, hanem olyasmivel, ami a természetben és ház körül megvolt. Húsvét másnapja a felhőtlen ünnepé. Igaz, nehéz lehet felhőtlenül örülni annak, hogy a lányokat vízzel öntik le a legények. A hagyomány mára jócskán megszelídült Érdekes szokás volt Váralján, hogy sárközi viseletbe beöltözve, húsvét vasárnapján kivonultak a Magyar dombra a keresztszülők. Ott adták át ünnepi keretek közt az ajándékot a keresztgyerekeknek. Talán kevéssé ismert, hogy a külső Sárköz falvai közé tartozott Zengővárkony, Váralja, Érsekcsanád és Szeremle. Zengővárkonyon és Váralján sokkal archaikusabban őrződött Sárköz népművészete és szokásai, mint a belső Sárközben - tette hozzá dr. Balázs-Kovács Sándor. Lassan elfelejtődik a tavaszi határjárás. Húsvét vasárnap a férfiak, a legények körbejárták a falu határát. Egyes határjeleknél megálltak, és jól elfenekelték a suhancokat, hogy öreg korukban is emlékezzenek rá, meddig terjedt a falu határa. A dunántúli német falvak szokása volt az emmauszjárás, vagy emmausz- * ba menés m húsvét hétfőn. Ezek vidám, majálisszerű mulatságok voltak a szőlőhegyi pincékben, vagy a falvak melletti legelőkön, ligetes erdőkben. Húsvét hétfőn ugyanis a templomokban az emmauszi tanítványokról szóló evangéliumot olvasták fel. Kedden következett a visszalo- csolás, ez a ma már kevéssé ismert szokás. Ekkor a lányok mentek a fiús házakhoz. A húsvétot követő fehér vasárnap arra utal, hogy fel lehet venni a világos ruhát, mert Jézus feltámadott. A viselet is kitavaszodott. A Dél-Dunántúlon ezt a napot mátkáié, vagy komáié vasárnapnak is hívták. A sárközi lányok ilyenkor kötöttek egymással örök barátságot. Egy fiatalabb leányzót kértek meg arra, hogy vigye el a kiválasztott barátnőhöz a komatálat. A piros tojást, bort, kalácsot gyönyörű terítővei takarták le. A komatálat illett elfogadni és mindig viszonozni kellett. Ha a lányok férjhez mentek, gyerekük született, egymást hívták keresztanyának, és egy életen át segítették egymást - mondta el dr. Balázs- Kovács Sándor. Ritkán tartjuk ennyire korán a húsvétot idén szokatlanul korán tartjuk a húsvétot, mindössze három nappal az idei tavaszi napéjegyenlőség után. Március 23-án legutóbb 1918-ban ünnepeltük Krisztus feltámadását, legközelebb 2160-ban. A ritka véletlent a hold állása magyarázza: húsvét ugyanis a napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni hétvége ünnepe. A holdtölte pedig pénteken volt. az időpont megállapításáról először a 325-ben rendezett niceai zsinat rendelkezett, innen ered a fentebb egyszerűsítve leírt formula. A Gergely pápához köthető 1582-es naptárreform pontosította a napéjegyenlőséget: ennek napját, a csillagászoktól eltérően, az egyház határozza meg. Ez idén 21-éré, a telihold napjára esik, amit megenged a zsinati szabály. Ha ez nem lenne lehetséges, szokatlanul sokat, április 27-ig kellene vámunk a hús- vétra. Hímes tojás rámákkal és virágmintákkal Hogyan tojhat a húsvéti nyúl? A TOJÁS A TERMÉKENYSÉG, az élet és a tisztaság jelképe, a kereszténységben pedig az újjászületést jelöli. A húsvéti tojás korábban elterjedt volt, ám a festés hagyománya mára főleg Kelet-Európábán maradt fenn. A húsvéti tojások eredetileg egyszínűek voltak, Kelet-Európábán főleg aranyszínre, a kontinens nyugati részén leginkább pirosra festették őket. Ennek a színnek egyrészt védő erőt tulajdonítottak, másfelől Krisztus vérét szimbolizálta. A XVII. SZÁZADBAN kezdték mintákkal ellátni a tojásokat, nálunk a viasszal írt díszítések terjedtek el Ezek gyakran nevek, üzenetek voltak, de lehettek ke Közvetlen előzmény: a zsidó húsvét resztény jelképek is. Magyarországon a motívumok helyenként változtak Leginkább geometrikus mintákat írtak a hímes tojásra, amelynek héját hosszanti vonalakkal osztották fel Az úgynevezett rámázússal kialakított mezők alkották a díszek kereteit, ezek közé rajzoltak például virágokat • • A bizánci állatszimbolikában Krisztust jelképezte a nyúl, mégis úgy tartják, a húsvéti nyúlnak több köze van a germán mitológiához. Pontosabban Ostorához, a tavasz és a termékenység úrn& jéhez. Az istennőt, akinek neve a húsvét német (Oster) és angol (Easter) nevében is tovább él, gyakran ábrázolták nyúlfejjel vagy nyulakkal. ostarának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostora ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint pedig elásták azokat. A német kutatóknak ugyanakkor egy sokkal földhözragadtabb elméletük is van a húsvéti nyállal kapcsolatban: a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének rövidülésével Hase, vagyis nyúl lett az ajándékozó. A keresztény ünnep közvetlen történeti előzménye a zsidó húsvét, héberül a pészah. A szó kikerülést jelent, jelezve, hogy ezen a napon menekült meg a zsidóság az egyiptomi rabszolgaságból. az ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott Egyiptomra, és minden elsőszülött fiúgyermeket megölt. Ez volt a tizedik csapás, amellyel Isten figyelmeztette a fáraót: nem tarthatja tovább fogságban a választott népet. Pészah éjszakáján a zsidók frissen leölt bárányt ettek, amelynek vérével megkenték ajtajukat. így a csapás elkerülte őket. A húshoz kovászta- lan kenyeret készítettek - nem volt ug}'anis idő megkeleszteni a tésztát. Menekülni kellett. A szabadulás emlékére ülik meg a zsidók az ünnepet minden évben.
