Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-22 / 69. szám
10 ANEKDOTATÁR Egy úr a Kúriáról Mikszáth Kálmán A Kúria és gyásza című cikkében valósággal elérzékenyült, amikor Bonyhád fiáról, Perczel Béla volt igazságügyi miniszterről, utóbb a Királyi Kúria elnökéről szólt 1888. március 25-én bekövetkezett halála után. „Azokhoz a régimódi emberekhez tartozott, kiknek lel- külete örökre üde marad. Még öreg korában is szerette a költészetet - de nem úgy, mint nehány »nagy« emberünk, kiknek a »melle« kívánja meg a poézist, és ők maguk kezdenek vén korukra szerelmes verseket irkálni. Igen gyakran eljárt az irodalmi társaságok gyűléseire, s ott olyan figyelemmel kísérte a novellákat és verseket, mint egy gyermek, aki a mesehallgatás gyönyöreinek úgyszólván önfeledten adja oda magát Nemegyszer történt meg, hogy felolvasás után odalé- ! pett valamely fiatal íróhoz, és bemutatta magát. I - Én Perczel vagyok. Nagyon szép volt. írjon ilyet minél többet. Mint emberről elragadtatva lehet beszélni; hogy milyen volt mint elnök, annak meg- I ítélése más lapra esik. De egyet ki lehet mondani, hogy szerencsés elnök volt, mert akár van benne része, akár nem, az ő elnöksége alatt a Kúria folyton erősbö- dött tehetségekben... Hogy ki lesz az utóda, máris találgatják a bírói körökben.” ■ Dr. Töttős Gábor HAJDAN Március 22-én 120 éve, 1888-ban a Szekszárd Vidéke vezércikkében kifejtette: a sajtó jól értesültsége révén vált nagyhatalommá, ha azt elveszti, közleményei a piaci kofák pletykái szintjére süllyednek. 90 éve, 1918-ban a főispán megyegyűlési nyitó beszédében úgy látta: „szenvedésünk tetőpontján már túlhaladtunk”, s „a dicsőséges béke” felé tartunk. Március 23-án 110 éve, 1898-ban hunyt el Pakson Dunaföldvár szülötte, Köhler Ferenc Xavér teológia professzor, esperes-plébános. 95 éve, 1913- ban született lotz János nyelvész- professzor, aki bonyhádi gimnazista volt Március 24-én 120 éve, 1888-ban alakult a Szegzárd- Tolnamegyei Rabsegélyző Egylet Ajánlati felhívás: K.É. 2008. MÁRCIUS 14. 3507/2008 Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerűsített eljárás ajánlati felhívása TÁRGY: Szekszárd város zöldfelületeinek gondozása és parkfenntartási feladatainak ellátása ELJÁRÁS TÍPUSA: Tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás TOVÁBBI INFORMÁCIÓ KÉRHETŐ: Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzata 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Horváth István polgármester Tel.: 74/504-110 Fax: 74/4412-719 E-mail: kuglics.krisztina@szekszard.hu AJÁNLATTÉTELI HATÁRIDŐ: 2008. március 27. HÉTVÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. MÁRCIUS 22., SZOMBAT író a történelem viharában kötődés A Kossuth-díjas Tolnai Ottó nem települ át Magyarországra Csak egyszer dobtak Molotov-koktélt a házukra. Tolnai Ottó vajdasági író szerint feszült a helyzet Szerbiában, de most inkább az albánoknak van félnivalójuk, nem a magyaroknak. Wessely Gábor A Tolna megyei könyvtár vendége volt a Kossuth-díjas Tolnai Ottó. Nem sokkal Szeged alatt, a határ túloldalán egy fürdővárosban, Palicson él. És nem messze Palicstól, Magyar- kanizsán született, 1940-ben. Évtizedeket töltött Újvidéken, ahol lapokat, rádióműsorokat szerkesztett. Megjelent már 30 kötete: versek, elbeszélések, esszék. Azt mondja: motivi- kusan dolgozik. Felemel egy különös kifejezést, történést, helyszínt, hurkot köt rá, elengedi, követi, és beengedi az életébe. Szeret a lokális dolgokból kiindulni, szívesen használja a lokális nyelvet; Palics környékén is érződik még valami a szegedi ö-zésből. Ezen okok miatt a szekszárdi születésű Mészöly Miklóst tekinti egyik mesterének, aki szintén gyakran építkezett helyi téglákból. Sok határainkon túli magyar író áttelepült az anyaországba. Tolnai Ottó nem foglalkozik ezzel a gondolattal. Kötődik a Tiszához, a Palicsi-tóhoz, az Adriához. Vásárolt egy tanyát Magyarkanizsa mellett, ahol élvezheti szülőhelye közelségét és az alkotói magányt. A fia ott él Palicson, a lánya Pilisborosje- nőn. Viszonylag sokat mozog Magyarországon ezért is, meg azért is, mert több itteni íróval áll baráti kapcsolatban, mindenekelőtt Esterházy Péterrel és Parti Nagy Lajossal. A magyarellenesség a határközeli településeken szerinte nem vészes. Mellékesen megemlíti, hogy az ő házukra például csak egyszer dobtak Molotov- koktélt - valamikor a kilencvenes évek közepén -, és akkor is csak az ajtó égett el, meg egy függöny. Most inkább az albánoknak van félnivalójuk Szerbiában. Sütödéiket, cukrászdáikat szétverik, van, ahol kenyeret '• Tolnai Ottó Szekszárdon a megyei könyvtár vendége volt ■ Vajdasági magyar írónak lenni izgalmas dolog. osztogatnak az embereknek, hogy ne vásároljanak az albán pékségekben. Montenegró után Koszovó is a leválás mellett döntött, ami nagyon irritálja a szerbeket. Átformálódik az ország. Tulajdonképpen ezen a tájon erről szól az élet: az állandó, erőszakos átalakításokról. Ismert történelmi szituációkat említ Tolnai Ottó: szétesett a monarchia, létrejött Jugoszlávia, majd az is darabjaira hullott. Valamikor a vasfüggöny széle volt a Vajdaság, aztán magával ragadta a Balkán. Véres függetlenségi háborúk követték egymást, s szerinte most sincs kizárva, hogy fegyveres harcba torkollik a területi hovatartozás vitája. Ami túlnőhet a szerb-albán ellentéten, mert az egyik felet az oroszok, a másikat az amerikaiak támogatják. És ott a gáz, és a hegyek tele vannak fegyverraktárakkal... Szakadozik az ország. Ahogy Tolnai Ottó fogalmaz: állandó mozgásban van a létük. És nem tudják, hogy a következő szakadás kit hol ér el. Kit mikor hasít ketté. Mindezek dacára, hősi pátosz és önsajnálat nélkül egyszerű tárgyilagossággal jegyzi meg, hogy vajdasági magyar írónak lenni izgalmas dolog. Tolnai Ottó eddig megjelent kötetei HOMORÚ VERSEK (1963), Si- rálymellcsont (1967), Val& ban mi lesz velünk (1968), rovarház (1969)t Agyonvert csipke (1969), Ördögfej (1970), Gogol halála (1972) , Legyek karfiol (1973) , Versek (1973), Sáfrány Imre (1978), Világpor (1980), Elefántpuszi (1982) , Virág utca 3. (1983) , Vidéki Orfeusz (1983), Rokokokokó (1986), Gyökérrágó (1986), Prózák könyve (1987), Cá- pácskám: apu (1989), Árvacsáth (1992), Wilhelm- dalok (1992), Versek könyve (1992), A meztelen bohóc (1992), Június (1994), Kékítőgolyó (1994), Végel(ő)adás (1996), Rothadt márvány, Jugoplasztika (1997), Balkáni babér (2001), Költő disznózsírból (2004), Szög a nadírban (2005), Ómama egy rotterdami gengszterfilmben (2006). FORRÁS: WIKIPfiDlA „NINCS MÁS HAZA, CSAK AZ ANYANYELV.” (MÁRAI SÁNDOR) Felétek hogy mondják? NYELVJÁRÁSAINKRA főként a hangtani különbségek a jellemzőek; de azért értjük a „Ha lőhet, mögöszöm.” vagy „Ollan jou vout.” - tájnyelvi mondatokat. E sajátosságból adódik a következő vicc is: - „Édesanyám, hol a szappan? - Mögötted. - Dehogy öttem mög!” nehezebb a nyelvjárási szavak megértése. Erdélyben sok meglepetés érhet bennünket. Ha egy jó hideg téli napon azt kérdezzük, „Hol találjuk a jegyzőt?”, a válasz: „Ott ül a városháza mellett.” - igazán meglepődhetünk; főleg az, aki nem tudja, hogy a székelyeknél és a csángóknál az „ül” azt is jelenti: „lakik”. Ugyancsak a Székelyföldön a „reggeli” neve: „ebéd”. Az „ebéd”-et meg úgy nevezik: „dél”. Ha tehát „jün a dél”, akkor „hozzák az ebédet”; s utána már vagy „delet eszünk”, vagy „déré eszünk”, esetleg „dele- zünk”. A földet kitúró kis állatra nem mondják, hogy „vakondok”, hanem így nevezik: „hörcsög, höncsök vagy patkány”. De akkor mi a „patkány” neve? Nem más, mint „nagyegér” vagy „pócegér”! a „vesszőkosár" Vas megyében „silinga”, a Tiszántúlon „kas”. Ki gondolná, hogy a győri, soproni „rénye”, a baranyai „kajdena” azonos a veszprémiek „sűttojás” nevű ételével, amit a köznyelv „rántotta”-ként ismer, s ha MÁR a tojásról szóltunk: Ilyenkor, húsvétkor hazánk különböző tájain füstölt, főtt „sonkát, sunkát, sódart, sodort” vagy „dlsznóláb vastagát”, hozzá pedig főtt, piros „tojást, tikmonyt, monyt”, esetleg „tojományt” eszik a magyar ember. Jó étvágyat és kellemes húsvéti ünnepeket kívánok! KÖZBESZERZÉSI SZEMLE TÁJÉKOZTATÓ(K): K.É. 2008. MÁRCIUS 14. 3621/2008 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatója az eljárás eredményéről tárgy: 56. számú főút 23,0-31,9 és 39,6-61,2 km-sz. közötti szakaszának út- és hídreha- bilitációs munkái, valamint az egyéb hozzá kapcsolódó meghatározott munkák kivitelezése Az eljárás típusa: Nyílt közbeszerzési eljárás NYERTES: SZERZŐDÉS SZÁMA: 1, 2, 3 Soltút Kft., 6320 Solt, Kecskeméti út 34. AZ ELLENSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEGE: SZERZŐDÉS SZÁMA: 1 936 143 934,00 HUF + Áfa Szerződés száma: 2 708 021 521,00 HUF + Áfa SZERZŐDÉS SZÁMA: 3 564 997 472,00 HUF + Áfa 4012/2008 Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza tájékoztatója az eljárás eredményéről tárgy: Ajánlatkérő 12 havi szükségletét kielégítő ízületi protézisek beszerzése AZ ELJÁRÁS TÍPUSA: Nyílt közbeszerzési eljárás NYERTES: A SZERZŐDÉS SZÁMA: 1, 3 METR1MED Orvosi Műszergyártó Kft., 6800 Hódmezővásárhely, József A. u. 3. A SZERZŐDÉS SZÁMA: 2 Biomét Magyarország Kft., 1027 Budapest, Tölgyfa u. 24. A SZERZŐDÉS SZÁMA: 4 Comesa Budapest Kft., 1037 Budapest, Folyondár u. 1. Az ellenszolgáltatás összege: A szerződés száma: 1 4 396 000,00 HUF + Áfa A szerződés száma: 2 16 005 000,00 HUF + Áfa A szerződés száma: 3 4 940 000,00 HUF + Áfa A szerződés száma: 4 26 125 000,00 HUF + Áfa K.É. 2008. MÁRCIUS 19. 4275/2008 Magyar Államkincstár tájékoztatója a szerződés teljesítéséről tárgy: A Magyar Államkincstár, Tolna megye vagyonkezelésében és használatában lévő ingatlanok területén végzendő szakipari munkák (festés, burkolás, szigetelés, bádogozás és tetőjavítás, kőműves-, ács-, lakatos- és asztalos- munkák) az eljárás típusa: Tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyertes: Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., 1101 Budapest, Salgótarjáni út 20. AZ ELLENSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEGE: 300 000 000,00 HUF + Áfa/há- romév A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA, TELJESÍTÉSE HATÁRIDEJE: 2010. március 9. statisztika: A Közbeszerzési Értesítő 2008. március 14-i számában megjelent „Tájékoztató az eljárás eredményéről” 23 darab felhívása kapcsán nyertes Tolna megyei vállalkozás száma: 0. A „Tájékoztató a szerződés teljesítéséről” 21 darab felsorolása kapcsán szerződött Tolna megyei vállalkozás száma: 0. A Közbeszerzési Értesítő 2008. március 17-i számában megjelent „Tájékoztató az eljárás eredményéről” 29 darab felhívása kapcsán nyertes Tolna megyei vállalkozás száma: 0. A „Tájékoztató a szerződés teljesítéséről” 53 darab felsorolása kapcsán szerződött Tolna megyei vállalkozás száma: 1. A Közbeszerzési Értesítő 2008. március 19-i számában megjelent „Tájékoztató az eljárás eredményéről” 18 darab felhívása kapcsán nyertes Tolna megyei vállalkozás száma: 0. A „Tájékoztató a szerződés teljesítéséről” 22 darab felsorolása kapcsán szerződött Tolna megyei vállalkozás száma: 0. MEGJEGYZÉS: K.É 2008. március 14.: Közbeszerzési értesítő2008. március 144 száma 3507/2008.: A tájékozta- tó/ajánlati felhívás azonosítója ▲ MEZm ^IIIIK Tolna Megyei Közbeszerzési szemle a Tolna Megyei Kereskedelmi és iparkamara és a Tolnai Népújság közös gazdasági rovata INFO CENTRE
