Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-17 / 64. szám

ALMANACH 2008 - GRÁBÓC TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ Kevés pénz jut felújításra Sok problémát okoz az ön- kormányzatnak az épüle­tek állagának megóvása. A működést idáig csak- csak megoldották, a hiva­tal épületét fel tudták újí­tani, valamint a volt tej­csarnokot is, de az utakat, járdákat is kellene javíta­ni, erre egyelőre az telepü­lésnek nincs pénze. A szociális ellátások terü­letén is egyre nagyobb te­her hárul az önkormány­zatra, a segélyezettek szá­ma emelkedik, emellett a lakástámogatások egy ré­sze is a hivatalt terheli. A lakosságnak is hozzá kell járulni a csatornához A kistelepülés önkor­mányzatának költségveté­se nem bírná el a gázháló­zat kiépítését a települé­sen, de a szennyvíz-háló­zat tervei elkészültek. A település vezetői szerint beadtak egy pályázatot a csatorna kiépítésére, de az eredményre még várni kell. Ezzel a pályázattal az a probléma, hogy a lakos­ságnak is állnia kell a költségek egy részét, de a grábóciak olyan anyagi helyzetben van, hogy ke­vesen tudják kifizetni ezt a hozzájárulást. A népesség számának alakulása 2005 2006 2007 2008 MÁRCIUS mgma Falumúzeumot akarnak a grábóci nyugdíjasok Alig több mint egy éve működik a faluban a nyugdíjas klub. Kásler Jánosné elnök elmondta, múlt év januárjában határoztak úgy a grábóci idősek, hogy létrehozzák a szervezetet. Február elején tar­tották első összejövetelüket, ahol a klub húsz tagja megegyezett abban, hogy nemcsak ren­dezvényeket szervez­nek, hanem a falut is szépítik. - Megpróbáljuk a tőlünk telhető módon szépen tartani kör­nyezetünket, virágokat ültetünk, gyomlálunk, kertészkedünk - mondta az elnök. Első nagyobb rendezvényük a tavalyi farsangi mulatság volt, amelyre igen jó mi­nőségű, kézzel varrott jelmezeket készítettek. A nyugdíjas klubnak összetartó ereje is van, egyrészt mert a faluban sok az idős, más­részt mert a fiatalokat is bevonják a rendezvényekbe. Történelmi, valamint egészséggel kapcsolatos előadásokat is szerveznek. Sokat kirándulnak, múlt év­ben többször is voltak Kaposváron, Szen­nán. Jó kapcsolatot ápolnak a mőcsényi nyugdíjasokkal is, többször láto­gatja meg egymást a két klub. Ha az önkormányzattól kap a klub egy helyiséget, szeretnének be­rendezni egy falumúzeumot, ahol a helyi idősek gyűjteménye kap­na helyet Erről most egyeztetnek a polgármesterrel. ■ Virágosítanak, és programot szerveznek. Tüske László Károly pol­gármester csütörtök dél­előtt 10 órától 11 óráig fo­gadja a polgárokat Kaszás Béláné körjegyzővel együtt, akinek ugyaneb­ben az időben van fogadó­órája a polgármesteri hi­vatalban. Dr. Cseh Miklós háziorvos csütörtök reggel 8 órától 10 óráig vizsgálja a betege­ket. Dománszky Zoltán a Családsegítő és Gyermek- jóléti Szolgálat munkatársa szintén csütörtökön dél­előtt, 11 órától fogadja a grábóciakat. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST RÁCZ TIBOR ÍRTA, A FOTÓKAT KISS ALBERT ÉS MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. Csadó Péter és Bodony Béláné közmunkások a templom oldalát tisztították meg az elburjánzott bokroktól A tét: életben maradni kettősség A falu egyik legnagyobb problémája a gyér közlekedés Szálka és a falu között terveznek utat építeni Ha megépülhetne az út Grábóc és Szálka között, sokkal egysze­rűbb és gyorsabb lenne eljutni a településre és a faluból a megye- székhelyre. Ez vonzóbbá tenné a fiatalok számára is a községet, így valószínűleg többen költözné­nek ki a jelenleg kicsit elhagya­tottnak tűnő faluba. A település vezetői azon vannak, hogy minél előbb beadhassanak egy pályá­zatot az út építésére, amelynek segítségével 30 perc, vagy busz- szal másfél óra helyett húsz perc alatt el lehetne jutni Szekszárdra. Tíz éve még öt busz járt innen reggelente, most már csak egy. A falubeliek közül többen is el­mondták, sokkal könnyebb len­ne az életük, ha megépülne az út. Egyrészt mert a megyeszék­helyre könnyebben jutnának el, másrészt pedig azért, mert a közlekedés miatt sokszor a csa­ládtagok hozzák be a dolgozót Bonyhádról. Vannak, akiknek már többször is gyalog kellett megtenni a mintegy hét kilomé­teres utat. Megérte húsmarhára váltani legelőn Fiával, Rajmunddal viszi a gazdaságot Erős István ban nemcsak a közlekedés mi­att nehéz a grábóciak élete. Az utakra, járdákra is ráférne a felújítás, és a falut kettészelő patak medrét is jó lenne kitisz­títani, mert a Templom téren, ahol lakik, szinte állandóan vi­zesek a falak.- Sajnos erre nincs pénz. jó­formán semmire sincs. De leg­alább az ivóvíz be van vezetve mindenkinek, aztán egyszer majd valamikor a csatornaháló­zat is kiépül - mondta. Hozzátet­te, azt hallotta, igen nehéz hely­zetben van az önkormányzat. Tüske László polgármester elmondta, a kicsi települések minden gondjával naponta ta­lálkozik. A lakosságarányos ál­lami támogatásból kevésre fut­ja. A vezetékes víz bevezetése évekre visszafogta a fejleszté­seket. A lakosság kétharmada idős, sok a munkanélküli, a le­százalékolt ember. A gáz- és a szennyvízvezeték-rendszer ki­építésére egyelőre nincs annyi jelentkező, hogy elindíthassák. A csapadékvíz elvezetését, a buszmegálló felépítését, a sportpálya rendezését hulla­dékgyűjtők elhelyezését, az ön- kormányzat költségvetéséből és a grábóciak társadalmi munkája segítette. A képvise­lő-testülettel együtt keresik az újabb pályázati lehetőségeket. nek. Megérte váltani. Most már így látja Erős István. 1993-ban 30 holstenfríz üszőt és egy bikát vásárolt. Kialakított egy tejházat, és tizenhárom évig extra minő­ségű tejet fejtek. Három éve vál­tottak húsmarhára. Ezt a vállal­kozást, amely ugyanúgy igényli a szaktudást, mint a korábbi, az agrármérnök végzettséggel is bí­ró fiával, Rajmunddal végzi. Az ifjabb Erős elméleti oldalon, a tá­mogatások lehívásával, pályáza­tok írásával sokat segít. Jelenleg százholdas legelőn - amelynek negyede saját, hatoda bérelt te­rület - több mint nyolcvan ma­gyartarkát tart. Mint elmondta, a grábóci terület igen alkalmas a húsmarha tartására. Elnéptelenedett a szerb ortodox kolostor épülete Erős István és családja mezőgaz­dasági vállalkozó. Gazdaságuk mintaszerű, több hektáros bir­tok. A gazdálkodó elmondta: a kezdetekben mindent újjá kel­lett építeniük, hiszen a terület elhanyagolt volt. Főként szarvas­marha-tenyésztéssel foglalkoz­nak, eleinte tejelő marhákat tar­tottak, most húsmarhákat nevel­Erős István szerint újra nő a kereslet az unióban a magyar marhahús iránt lete, nem a közmunka fontos­ságát akarta kétségbe vonni, sőt. Mint mondta, a munka nem szégyen a mai világban, legyen az bármilyen is. Ő is lá­tott jobb napokat annak idején, mint ahogy a falu is. Igazából ezzel a mondattal az egész te­lepülést akarta jel­lemezni. A kérdés­re, hogy miért, el­mondta: ebben a faluban az egész ország szépsége és keserűsége megtalálható egy helyen. Igazság mindenképpen volt, van abban, amit mondott. A fa­lu ugyanis egy gyönyörű kis völgyben épült, néhány kilo­méterre Bonyhád és Bátaszék között. Mőcsény előtt vezet be ide egy szűk kis út. Ám a fek­vése valószínűleg egyben a problémáinak egyik oka is, hi­szen mint Csadó Péter is mondta, az egyik legnagyobb problémát a közlekedés jelen­ti. Azon kevesek közül, akik dolgoznak, legtöbben Szek- szárdon találtak munkát, ők a délutános műsza­kot mindig meg- szenvedik. Ugyanis a faluba utoljára este 6 óra 20 perckor jön busz. A lakos­ság közel fele hatvan év feletti, ez meg is látszott akkor, mikor az utcákon megjelent néhány ember úgy fél kilenc felé. A boltba indultak, ami 9 óráig van nyitva, vagy a szomszédba egy kicsit beszélgetni. Vajda Józsefné szerint azon­■ Az utakra, jár­dákra is ráfér­ne a felújítás. diek vettek meg, ők az épülete­ket felújítják. Viszont a lélek- szám folyamatosan csök­kenésével, veszélybe kerül az önkormányzat működése, ugyanis emiatt egyre kevesebb pénzhez jutunk - mondta a polgármester. A pályázati önerőt sem igazán tudják kigazdálkodni, így fejleszteni csak nagyon lassan tudnak. A település az ország egyetlen fennmaradt, 1736 és 1741 között épült szerb ortodox kolostor­templomával büszkélkedhet. A grábóci kolostor jelentősége messze túlmutatott a megye ha­tárain: az egész Kárpát-meden­cei szerbség szellemi és vallási központja volt. A kolostorban az utóbbi években szociális otthon működött, ma azonban már a ko­lostor épülete megüresedett. Zárt kapuk várják a látogatókat, de kérésre a gondnok beengedi a ki­rándulókat. A kolostor a szerbség központja volt Grábóc gyönyörű kis völgyben épült, ám eldu­gott fekvése valószínű­leg egyben a problémái­nak egyik oka is. Buszok alig járnak, nagy a mun­kanélküliség. Rácz Tibor Meg kell akadályozni a lélekszámcsökkenést tüske László polgármester szerint elsősorban a falu lé­lekszámúnak csökkenését kell megakadályozni ah­hoz, hogy életképes marad­jon a település. - Ezt a fel­adatot nagyon nehéz megol­dani, hiszen nagyon kevés eladó ház kerül fiatal háza­sok vagy családok tulajdo­nába. Néhány házat külföl­Ilyen az élet, így alakult - mondta Grábóc központjában Csadó Péter. A közmunkásként dolgozó férfi a reggeli órákban, mikor még a március eleji hi­degben látszik az ember lehe­Tüske László

Next

/
Oldalképek
Tartalom