Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-17 / 64. szám

WM ' MHHNHHHNMHHHHHHNI 2 Már úton van a harmadik kiskönyv dombóvár Kézbe foghatták a Kulturális Kiskönyv nyers változatát a Művelődési Mű­hely tagjai. A Zöld és az Egészségügyi könyv után ez a kiadvány lesz a harmadik a sorban. A kiskönyv tartal­mazza a Művelődési Mű­helyhez tartozó 28 civil szer­vezet bemutatását valamint egy dombóvári és egy kistér­ségi rendezvénynaptárt. A mellékletből kiderül, hogy rendezvényszervezés esetén melyik intézmény termeit mennyiért lehet bérelni, honnan lehet kellékeket be­szerezni és mindez mennyi­be kerül, (kk) Húsvéti kiállítás nyílt a szabadidőközpontban tolna A húsvéttal kapcsola­tos, civilek által készített képzőművészeti alkotások­ból nyílt kiállítás Tolnán, a Bezerédj Pál Szabadidőköz­pont kiállítótermében. Pámerné Bükky Klára, az intézmény vezetője elmond­ta, sok értékes alkotás érke­zett az általuk meghirdetett, és Verseghy Ferenc fazekas népi iparművész által zsűri­zett pályázatra. A húsvéti kiállítás április 4-ig látogat­ható. (sk) @ TOVÁBBI hírek: www.teol.hu ELADÁSRA FELKÍNÁLJUK A NAGYDOROGI TELEPEN LÉVŐ SZÁRÍTÓ BERENDEZÉST. A szárító típusa MECMAR 35/90 /olasz/, teljesítése 60001 kukorica / szezonban. A szárítóhoz tartozik 2 db VSF-40 felvonó, magtisztító, porkamra, tranzit tartály, mobil vályús csiga, tokozott berendezés, valamint gázégő SGB120 típusú, ami pb gázos, de átállítható földgáz üzeműre. Irányár: 9000 E Ff+áfa. Érdeklődni telefonon: 30-9278195 Nagydorog Nagyközség Önkormányzata pályázatot hirdet HÁZIORVOS MUNKAKOR betöltésére, 2008. május 1-től. Érdeklődni: Polgármesteri Hivatal Nagydorog, Kossuth L. u. 81. Tel.: 75/532-020 .170M. Pneumatikában jártas műszerész karbantartó munkatársat keresünk felvételre azonnali belépéssel. Érdeklődni a műszaki igazgatónál vagy a műszaki vezetőnél a 74/528-240-es telefonszámon. *170425* SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE ittiiiintiTirririiiírrmrTT'KiiatTiriin'iíi'ti'ir'i ..iTir-Tri'iiTT'fTT'rrTTTTT'ra'ririi;iriii'Bi»rw''ii'>ii'»'ir>«««M«MMM»»*«»«M—» 20 08. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG A Radnóti utca a két egybeépült település egyik határutcája. Képünkön Berezi Sándor, a Mözsért Civil Egyesület elnöke a határ mözsi oldalán Két év, és saját útra lépnek szétválás A gyakorlat mondja meg, jól döntöttek-e a szavazáson Sokan bíznak benne, hogy Mözs kedvezőbb helyzetbe kerül a Tolnától való függetlenedése után, 2010-től. Tolnának tízezer fő alá csökken a lakossá­ga, de ez csak a helyi vá­lasztási rendszert érinti. Steinbach Zsolt- A mostaninál csak jobb lehet - szögezte le egy a neve mellőzését kérő mözsi hölgy, amikor a múlt héten a településrész Tolnától va­ló elválása utáni időkről kérdez­tük. Magyarázatként hozzáfűz­te: csak meg kell nézni, mi épült az utóbbi időben Tolnán és mi Mözsön, máris kiderül, miért szavazott igennel az elválásra. Nem ő az egyedüli, aki Mözs elszakadására voksolt. A márci­us 9-i népszavazáson 685-en ik­szeltek az igenre, 317-en a nem­re, az összesen 1779 mözsi vá­lasztópolgár közül. Ezzel Mözs a következő önkormányzati válasz­tások után, 2010 őszén különvá­lik Tolnától. Feltéve, ami valószí­nű, hogy a köztársasági elnök várhatóan még idén jóváhagyja a mözsi népszavazás döntését. A hölgy fentebb idézett vélemé­nyét sokan osztják a településré­szen. Vannak azonban óvatosab­ban fogalmazók is. Egy a művelő­dési ház előtt beszél­gető nyugdíjas hölgy például azt mondta: Mözs régebben jól prosperáló falu volt, de amióta Tolnához csatolták, ez már nem így van. Ugyanakkor úgy vélte: nem lehet előre tudni, hogy önállóan jobb lesz-e Mözsnek vagy sem. Mözs jövőbeni pénzügyi lehető­ségeiről egyébként a népszavazás előtt bőven volt - mindvégig kul­turált - vita. Hogy kinek volt iga­za, majd a gyakorlat eldönti. Az objektív, előre látható körülmé­nyekről pedig Ezerné dr. Huber Éva tolnai jegyzőtől kértünk tájé­koztatást A szakember el­mondta: az önállóvá váló Mözsnek saját polgármesteri hiva­tala lesz. Jelen szabá­lyok szerint ha kör­jegyzőséget kívánnak létrehoz­ni, azt legkorábban 2012. január­tól tehetik meg. Mivel kétezer fő feletti községről van szó, Mözs is csak székhelye lehet egy kör­jegyzőségnek, azaz Tolnával nem társulhat. Néhány területen viszont a két település együtt­működésre lesz ítélve. A jelenle­gi jogszabályok szerint a gyám­hivatali, az építésügyi igazgatá­si és az okmányirodái szolgálta­tásokat változaüanul Tolna látja majd el. Emellett célszerűnek tűnhet például a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot vagy az idősek klubját továbbra is tár­sulásban működtetni. Csakúgy, mint a tervezett 8 osztályos isko­lát, mivel ha marad Mözsön a je­lenlegi, alacsony gyermeklét­szám, akkor önálló intézmény­ként a mostaninál kevesebb álla­mi normatíva lesz igényelhető. Néhány számadat: Mözs 18 százalékos lakosságarányt kép­visel a városban. A Mözsről be­folyó iparűzési adó jelenleg a tel­jes iparűzési adóbevétel 12-13 százaléka. A mözsi szociális ki­adások pedig a teljes városénak kb. 25 százalékát teszik ki. Előbbi számok alapján Tolná­nak elvileg valamivel kedvezőbb anyagi helyzetet jelent majd Mözs leválása. Tolna lakosság­száma tízezer fő alá csökken, de ez városi rangját, mikrotérségi vezető szerepét nem befolyásol­ja. A képviselő-testület létszáma viszont a mostani 18-ról 14 főre csökken, és kislistás választási rendszer lép életbe. Nem várták meg az aranylakodalmat TOLNA És MÖZS 1966-ban vált akkor még közös tanácsú köz­séggé. A két település egyesíté­séről és várossá nyilvánításá­ról 1988-ban döntöttek, Tolna és Mözs 1989. márciusában lett város. Hogy ezeket a lépé­seket mennyire támogatta az akkori mözsi vezetés és a la­kosság, arról szögesen eltérő vélemények és adatok láttak napvilágot. mözs elszakadásáról 2005- ben már rendeztek népszava­zást, ami néhány tucat szava­zat híján érvénytelen lett. Most azonban a részvételi arány 57 százalékos volt Mözs 2010-ben, 44 év után lesz ismét önálló település. ■ A válás miatt kevesebb képviselő lesz Tolnán. Télűzőnek is jók a népfőiskolái foglalkozások kölesd Pénteken zárták a Kölesdi Közéleti Egyesület nép­főiskolája kilencedik tanévét. Varga András évfolyamfelelős szerint a 2007-2008-as tanévben a látogatottság tovább nőtt. A nyolc foglalkozáson összesen öt- venhatan fordultak meg. Átlag­ban huszonnyolcán látogatták az előadásokat, és ugyanennyien legalább hat foglalkozáson részt vettek. Ők aktivitásuk elismeré­seként oklevelet vehettek át. Az évfolyamfelelős különösen ör­vendetesnek tartotta, hogy két általános és két középiskolás di­ák is közöttük volt. A kiválóan felkészült, az ismeretterjesztést térítésmentesen vállaló előadók között is sok úgymond a törzs- gárdatag, akik évek óta tartanak előadást a népfőiskolán. Varga András úgy értékelte, hogy egyfajta szellemi pezsgést gerjeszt a helyi közösség életé­ben a népfőiskola, amelynek elő­adásait a helyi kábeltévén is köz­vetítik. Nem utolsó sorban pedig a foglalkozásokkal gyorsabban telik az idő, így a népfőiskola tél- űzésre is alkalmas. ■ S. K. A kistérségi majális idén Bogyiszlón lesz szekszárd Elfogadta idei költ­ségvetését a szekszárdi többcélú kistérségi társulás tanácsa - tud­tuk meg Horváth István elnök­től. A kistérség 2008-ban mint­egy 340 millió forintból gazdál­kodhat. Döntöttek arról is, hogy a társulás polgármesterei ápri­lis 25-26-án a lenti, illetve a vele szomszédos, szlovéniai lendvai kistérségbe utaznak tapasztalat- cserére. A látogatás az első konk­rét lépés lehet a szekszárdi és a két másik kistérség későbbi szo­rosabb, elsősorban turisztikai célú együttműködésének. A tanács ülésén szó volt arról is, hogy a szekszárdi és a bony­hádi kistérség orvosi ügyeleti központjai kapcsolódni fognak az országos mentőszolgálat diszpécser hálózatához. Ez az ügyeleti ellátás gyorsaságát nö­velheti. Döntés született az idei kistér­ségi majálisról is, amelyet má­jus 23-án és 24-én, a Bogyiszlói Falunapok keretében rendez­nek. ■ K. S. Uj színekkel gazdagodhat a szekszárdi belváros augusz-ház Visszaállítanák az épület és az utca régi képét - az örökségvédelem támogatja szekszárd Szeretné beépíteni az Aguszta és a Szász Bt. az Augusz-ház árkádos részét. Ez­zel visszaállítanák a múlt szá­zad eleji utcaképet. Az ház akkor még csaüakozott a Korzó lebon­tott épületeihez. Mint Szász At­tila órás elmondta, a beépítéssel 201 négyzetméter hasznos alap­területet nyernének. Az üzletek 5-7 millió forintnyi bevételt je­lentenének a város számára. Az átalakítás anyagi konstrukcióját a vagyonkezelővel közösen sze­retnék kialakítani. A zeneiskola épülete az önkor­mányzat tulajdonában és a va­gyonkezelő kezelésben van. Dr. Kis Gyula, a Szekszárdi Va­gyonkezelő Kft. igazgatója el­mondta, üzleti érdekeikkel össz­hangban, támogatják az elkép­zelést. Hozzátette még, hogy az át- illetve visszaalakítás csak a műemlékvédelmi előírások ma­ximális figyelembevételével tör­ténhet. Egyetértenek a múlt századi arculat visszaállításával, mond­ta Turányi Erzsébet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tolna megyében dolgozó területi fel­ügyelője. Á közgyűlés gazdasági bizott­sága egyszer már elutasította az ajánlatot, de ezen nem vett részt Szász Attila. Legközelebb a tá­mogató nyilatkozatokkal felvér­tezve nyújtja be az elképzelése­iket a bizottságnak. ■ Ihárosi I. Itt írta Liszt a Vili. magyar rapszódiát AUGUSZ ANTAL klasszicista stí­lusban bővített házukat tovább építtette. Ifjabb Stann Jakab 1860-70 körül romantikus stí­lusban - a Trieszt melletti Miramare-kastély hatására - át­építette a három ház összekap­csolásával keletkezett palota északi részét. A gótizáló torony - ami állítólag Liszt Ferenc ja­vaslatára épült - régebben még egy lovagot ábrázoló színes üvegablakkal is büszkélkedhe­tett. Liszt Ferenc itt alkotta töb­bek között a VIIL magyar rap­szódiát. Archív képen az Augusz-ház. Az épület így festett az 1960-as évek végéig

Next

/
Oldalképek
Tartalom