Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-03-16 / 11. szám

2008. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP TOLNÁBAN, KÖZELRŐL 3 Apa és pénz nélkül maradtak kilátástalanul Félkész házban, beteg gyerekkel maradt magára az asszony Hitelből vett házat, ko­csit, bútort, számítógépet a Magyar család. A tör­lesztés eddig sem volt egyszerű, egy hónapja azonban reménytelenné vált helyzetük, Balázs, a 37 esztendős apuka meghalt. Vida Tünde Mintha alá akarná támasztani a róla adott jellemzést, miszerint hiperaktív, Barbi szája be nem áll, csacsog, jön-megy, szerepel. Hároméves koráig úgy fejlődött, mint a többi gyerek, azután de­rült ki, hogy beteg, ahogy mos­tanában mondják, speciális ne­velési igényű. íregszemcsén jár bentlakásos, speciális iskolába. Elvileg hétfőtől-péntekig, a mos­tani hét viszont rövidre sikerült, tanárai azt mondták, valószínű­leg most jelentkezik rajta apja elvesztésének hatása, rosszul lett. Szóltak az iskolából, vigyék haza. Ez - mint a közben haza­érkező édesanya mondja - egy­általán nem egyszerű. A baleset­ben az autó is odalett. Lassan körvonalazódik törté­netük, ami néhány hete vett gyászos fordulatot. Márta és fér­je, Balázs két lányukkal, a tizen­négy esztendős Henivel és a ti­zenegy éves Barbival egy kis házban élt. Decemberben vet­tek meg egy hat éve üresen ál­ló házat, amit Balázs maga kez­dett felújítgatni lévén szobafes­tő a szakmája. Korábbi házukat Márta előző házasságából szár­mazó fia vette meg. A pénzt ki­fizette, a kilencszázezres köl­csön megmaradt. lőtt mellé újabb hárommillió az új ház­hoz. Egy éve szekrénysort, előt­te számítógépet vettek, mind­egyik hitelre havi hét-hétezer forintot fizetnek. Akkor sem volt könnyű, amikor még ket­ten álltak helyt, de mára Márta egyedül maradt. Egy februári reggelen értesítette a rendőr­ség, hogy férjét baleset érte. Azonnal meghalt. A kocsiban ott ült Barbi és egy osztálytársa, ők sértetlenül úszták meg. - Apa mindig nagyon óvatos volt, különösen, ha Barbi is vele volt. Imádta - kapcsolódik be Heni, Márta és lányai, Heni és Barbi. A tragédia, a férj és apa elvesztése után megoldhatatlannak tűnő anyagi gondok szakadtak a család nyakába a nagyobbik lány, aki hatosztá­lyos gimnáziumba jár. Tárgyi­lagosan számol be a napról, amikor apja meghalt Ireg- szemcsére tartva. Nagyon csú­szott az út, Balázs ötvennel ment, be volt kötve. A boncolás szerint nem sérüléseibe halt be­le. Szívinfarktust kapott. A nap­palok csak-csak elmennek, de az esték nagyon rosszak, amió­ta nincs apa, mondja Heni. Anyjukat a fájdalmon túl a ki- látástalanság érzése is nyo­masztja. A februári részleteket még be tudta fizetni, a márciu­sit már nem, fizetése hatvan­ezer, kiadása legalább a duplá­ja, csak idő kérdése, mikor jön a végrehajtó. A két házra felvett és az áruhitelek törlesztése mel­lett ott a kocsié is. Hatszázezer­be került, szinte semmi sem maradt belőle. Ha maradt volna is, Mártán nem sokat segítene, nincs jogosítványa. - Vasárnap egész nap azon töröm a fejem, kinek szóljak, ki vigye el a kis­lányt. Csütörtökön kezdődik- Amilyen juttatást adha­tunk, azt megfogják kapni - mondja a polgármester. Csőszné Katz Edit hozzátette, személyesen kereste meg a családot. Évtizedekig dolgo­zott együtt az édesanyával, már csak azért is figyelemmel kíséri sorsát. Rendszeres gyer­mekvédelmi és lakásfenntar­tási támogatást ítéltek meg nekik, az egészségügyi bizott­ság keddi ülésén harmincezer elölről, péntekre keríteni kell valakit, aki hazahozza - mesé­li. És persze a pénz sem mind­egy, kétezer forint, hacsak a benzin árát kérik. Ha megkapják az árvaságit, forint rendkívüli segély kiuta­lásáról döntött, a munkáltató is adott pénzt. - Az önkor­mányzat nem is tudja, de nem is teheti meg, hogy a há­zat kifizesse - fogalmazott Csőszné Katz Edit, majd több­ször is hangsúlyozta, figye­lemmel kíséri Mártáék sorsát, minden segítséget megad ne­kik, ha kell jótékonysági akci­ót, gyűjtést rendez nekik az önkormányzat. és az átmeneti időre kiutalt öz­vegyi nyugdíjat, valamivel jobb lesz, de úgy tűnik, saját erőből addig sem tartanak ki, míg eze­ket kiutalják. - Mindenki meg­élhetési gondokkal küzd, alkal­mankénti segítségnél többet a család sem tud vállalni - mond­ja Balázs unokatestvére, aki azon igyekszik, hogy segítsen valamiféle megoldást találni.- Nekik sajnos ez nem elég. Ott a sok hitel, nincs befejezve a ház, rossz a tető, nincs kerítés- sorolja. Az utóbbira, teszi hoz­zá Márta, nagy szükség lenne, nemrég Barbi elkóborolt, az egész város kereste. Az apróbb- nagyobb, de egyszeri segítsé­gek jól jönnek, hálásak is érte, de nekik hosszú távú megoldás kellene, hogy ne váljanak mind­hárman földönfutóvá. Ha kell, gyűjtést rendez az önkormányzat JEGYZET STEINBACH ZSOLT Tudathasadásos első hét HA ELFOGADJUK azt a tudomá­nyos alapvetést, hogy a jövő a múlt vasárnapi népszava­zással kezdődött, akkor érde­mes megnézni, milyen jelen elé is nézünk a jövő első hete alapján. orr volt mindjárt például az a pár orvos, kórházigazgató, aki előbb teljes mellszéles­séggel fikázta a vizitdíjat, meg a kórházi napidíjat, majd az urnák lezárása utá­ni másodpercben már ugyanazzal a lendülettel nyújtotta a markát az éppen az ő fikázása miatt is kieső lóvéért. Gondolom, ez is a tu­dathasadás egyféle formája lehet. Orvosi eset. amúgy hasonló tüneteket produkált a kormány is, amelyik meg előbb arra es- küdözött, hogy ezek a sarcok már-már a létező világok leg­jobbikának biztosítékai, de ahogy lement a szavazás, ha­nyatt-homlok igyekezett a vi­zitdíjas múltat végképp eltö­rölni. Pedig ráért volna csak jövő januártól. ILYEN ELŐZMÉNYEK Után már meg se lehetett lepődni azon, hogy bár a héten a magyar­nak nevezett gárda a vádlot­tak padjába érkezett a bíró­ságra, mégis a gárdisták erős emberei mondták meg, ki me­het be a nyüvános tárgyalásra, és ki nem. Aztán jött a nemze­ti ünnep, amikor akadt, aki­ben annyira túlbuzgóit már példának okáért a demokrá­cia, meg a szólásszabadság kí­vánása, hogy nem volt más választása, mint üvöltözéssel, sípolással beléfojtani a szót még a némákba is. ennyi tudathasadásos meg­nyilvánulás mellett utólag nem csodálkozom magamon se: a múlt vasárnap öregecs- kedő állampolgár létemre igen vagy nem szavazatok helyett hülyegyerek módjára nyíllal átlőtt, vérző szíveket rajzoltam a népszavazó­lapokra. Amik pedig az új magyar jövő elkezdéséről voltak hivatottak dönteni. Kalaznón az ünnep alkalmából Rüsz Károly erdélyi amatőr versmondó volt a vendége az Elekes Dénes Hagyományőrző Nyugdíjas Egyletnek. A helyi templomban tartott ünnepséget kötetlen beszélgetéssel zárták a jelenlévők Sok munkahelyet teremtettek Gerjenben átadás Egy év alatt elkészült a százötven embernek munkát adó Jako-üzem Gerjen Pontosan egy évvel az alapkőletétel után ünnepélyesen felavatták a Jako Kft. gerjeni üze­mét. A 450 milliós beruházás­hoz a paksi atomerőmű által ala­pított Duna-Mecsek Területfej­lesztési Alapítvány nyújtott több mint hatvanmilliós támo­gatást. Jelenleg hu­szonkét ember dol­gozik a kétezer négy­zetméter alapterületű gyárban, de folyamatosan nő a létszám. Rövidesen százötven főt foglal­koztat a cég, melynek már Szek- szárdon és Györkönyben is van üzeme. A Jako Kft. tulajdonosa a magyar-német állampolgárságú Adam Koch. A társaság autóal­katrészeket gyárt, s több mint háromszáz főt foglalkoztat. A gerjeni üzem a település számá­ra fejlődést hozhat, csökkenhet a munkanélküliség, mely jóval az országos átlag felett van, de a várható iparűzési adóbevételtől is sokat remélnek. A pénteki avató­ünnepségen Adam Koch mellett a pro­jektben résztvevő alapítvány kurató­riumának elnöke, dr. Kocsis Ist­ván, a munkaerőképzést támo­gató regionális munkaügyi köz­pont igazgatója, dr. Brebán Valé­ria vágta át a nemzeti színű sza­lagot. A megnyitón kiemelték azt a példa nélkül való együtt­működést, mely a gyár megnyi­tását segítette. ■ V. T. ■ A munkanélkü­liség jóval az országos átlag felett van. Dr. Brebán Valéria, dr. Kocsis István és Adam Koch vágták át a szalagot

Next

/
Oldalképek
Tartalom