Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-13 / 62. szám

2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG AGRÁRHÍREK Elkezdődtek a talaj-előkészítő munkák és a korai vetések Tolnában. A faddi Dunagro Szövetkezet tegnap fogasolást és simítózást végzett egyik szántóján Marad a kukorica a favorit adottságok A jövőben sem változik jelentősen a vetésszerkezet Igen magas ára van a nap­raforgónak, amely Tolná­ban a harmadik legjelentő­sebb szántóföldi növény, a kukorica és a búza után. A megyei vetésszerkezet­ben ennek ellenére sem várható jelentős változás. Steinbach Zsolt tolna megye abban a szerencsés helyzetben van, hogy földjein szinte minden hazai szántóföldi növény magas hozamokkal, biz­tonságosan megterem. Az utób­bi öt-tíz évben alakult ki a mos­tani vetésszerkezet, amelyben a kukorica, a búza és a napraforgó a meghatározó - mondta érdek­lődésünkre Gelencsér András, a Tolna Megyei Termelők Szövet­sége (TESZÖV) titkára. A törté­nelmi előzményekről szólva a szakember elmondta: az ezred­forduló előtti években, amikor az állattenyésztés még jóval na­gyobb jelentőséggel bírt, a ta­karmányozáshoz szükséges si­lókukorica és a lucerna terüle­te is jelentős volt. Korábban a zöldségnövények szintén ko­moly felvevőpiaccal rendelkez­tek. A paksi, illetve a környék­beli konzervipar megszűnésé­vel azonban a zöldség-termőte­rület ugyancsak beszűkült. így vált dominánssá a kukorica, a búza és a napraforgó. E három szántóföldi növény egymáshoz viszonyított arányá­ban nemigen volt változás az el­múlt években. A megye össze­sen 214 ezer hektárnyi szántó­földjén kukoricát mintegy 100 ezer hektáron, búzát nagyjából 50-55 ezer hektáron, míg napra­forgót hozzávetőleg 25 ezer hek­táron termesztenek - tudtuk meg Kalácska Pétertől, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal főfalugaz­dászától. Az egyéb kalászosok részesedése 15-20 ezer hektár, a repcét, bár jelentősen nőtt a ve­tésterülete, nagyjából 4 ezer hektáron termesztik. A cukorré­pa-termesztés a cukoripar visz- szaesése miatt az előző tíz év te­rületátlagának a negyedére, mintegy 500 hektárra zsugoro­dott. Bár a napraforgó ára az utóbbi időben rekordmagasságo­kat ért el, vetésterülete lényege­sen nem fog emelkedni. Ugyan­arra a helyre ugyanis legalább öt-hét évig nem tanácsos napra­forgót vetni, ez pedig behatárol­ja a vetésterület nagyságát - mu­tatott rá Kalácska Péter. Gelencsér András úgy véli, hosszabb távon sem változik meg a gabonatermesztés, ezen belül a kukorica meghatározó szerepe. Tolna megyében jó kö­zepes időjárású években is ki­magasló tengeri hozamok ér­hetők el. A bioetanol-gyártás pedig olyan piacot teremt, amely hosszú távon is megfele­lő szinten tartja az árakat. Kalácska Péter szerint is a ki­váló termelési adottságok és a biztos piac miatt megmarad a gabonatermesztés túlsúlya, hosszabb távon is. Gelencsér András véleménye szerint a globális felmelegedés miatt sem várható a vetésszer­kezet átalakulása. Ha aszályo­sabb lesz a klíma, azt szárazság- tűrőbb gabonafajták vetésével, illetve az öntözési célú beruhá­zások állami támogatásával és' az öntözővízhez kapcsolódó dí­jak mérséklésével lehet kezelni. Tolna megye ebből a szempont­ból is jó adottságú: folyói révén jól ellátott vízzel. Szántóföldi növények vetésterülete Tolnában (hektár) 2004. 2005. 2006. 2007. Kukorica 93 732 99 907 104 305 105 022 Búza 61.048 56 513 48 962 50 269 Napraforgó 22 798 25 461 25 814 20 610 Őszi árpa 9 044 7 762 8 654 8 427 * ELŐZETES ADATOK FORRÁS: KSH A kukoricabogár is közbeszólhat gyakorlatilag állandó vetés- szerkezettel dolgozik a Köles- di Agrár Kft. is. Varga And­rás, a társaság vezetője elmondta: idén 600 hektárról 500-ra csökkentik a fő nö­vény, a kukorica vetését. Ez amiatt van, mert a kukorica- bogár elleni védekezés érdeké­ben önmaga után nem vetik a tengerit. Őszi kalászost így 500 hektáron, napraforgót 250 hektáron termesztenek. hiába magas utóbbi növény ára - 120 ezer forintért is je­gyezték már tonnáját - az ön­maga után való vethetőség több éves korlátja miatt ennél nagyobb arányban nem lehet vetni. GAZDASÁGI TŰKOR A növényi termékek drasztikusabban drágultak AZ AGRÁRTERMÉKEK terme- lőiárszintje ez év januárjá­ban 35,2 százalékkal halad­ta meg a 2007. januárit - áll a Központi Statisztikai Hiva­tal a mezőgazdasági terme­lői árakról kiadott tegnapi gyorsjelentésében. A növé­nyi termékek árszínvonala 49,9 százalékkal, az élő álla­tok és állati termékeké 17,2 százalékkal növekedett, (sk) Az év második felében emelkedik a hús ára a magyar húsiparosok Szö­vetségének elnöke, Éder Ta­más szerint az év második felétől tíz százalékkal emel­kednek a hús- és húskészít­mények fogyasztói árai. En­nek oka, hogy az alapanyag­ár 30 százalékkal lett drá­gább, és nőtt az energia és a szállítás költsége is. Az el­nök azt is feltételezte, hogy a belföldi fogyasztás tovább csökken 4-5 százalékkal. Ta­valy a fogyasztás visszaesé­se 5 százalékos volt. (mi) Ismét áremelésre számíthatunk Kertészeti világkiállítás először Magyarországon először rendeznek Magyar- országon Floralia kiállítást, április 26. és május 4. kö­zött. A Floralia Budapest - Kirándulás a kertészet vilá­gába a Hungexpo területén zajlik majd. Célja a hazai és külföldi kertészeti ágazat­ban elért eredmények be­mutatása. Floralia kiállítást évente felváltva rendeznek Belgiumban, Franciaország­ban, Spanyolországban és Olaszországban, 2008-tól Magyarországon is. (sk) @ további hírek: www.teol.hu Átszervezték a termelést a tolnai selyemgyárban erőforrások A szintetikus fonalgyártás megszűnt, a műszaki szövet előállítása jelentheti a jövőt tolna Létszámleépítés nem, át­szervezés viszont történt a Tolnatext Bt.-nél, ismertebb ne­vén a tolnai selyemgyárban. A szintetikus fonalgyártás meg­szűnt, de a felszabaduló erőfor­rásokat és üzemcsarnokokat a műszaki textíliák iránti növekvő igények kielégítésére csoporto­sították át. Horváth Róbert, a cég vezető­je érdeklődésünkre elmondta: a gyárnak az utóbbi években két fő termelési területe volt. A szin­tetikus fonalgyártás, terjedelme­sítés, festés, cérnázás, kónu- szolás, illetve a műszaki textíli­ák, azaz üvegszövetgyártás. A két termelési arány eddig kb. 20- 80 százalék volt. A szintetikus fonalgyártás területén már jó né­hány éve elkezdődött a hanyat­lás, elsősorban a távol-keleti ol­csó konkurenciának köszönhe­tően. Ma a honi textilipar gya­korlatilag alig létezik. Az első­sorban az építőiparban használt, műszaki (üveg)szövet gyártás vi­szont fejlődőképes, a cég vezeté­se és a tulajdonosok úgy ítélik meg, ebben van a társaság jövő­je. A helyzet nemrégiben érett meg arra, hogy a fonalgyártás te­rületén rendelkezésre álló sza­bad erőforrásokat átcsoportosít­sák a műszaki szövetgyártáshoz. Mindezt úgy, hogy a környezet- védelemre is nagy hangsúlyt he­lyeztek. Nemrég ugyanis az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer mellett bevezették az ISO 14001-es környezetirányítá­si rendszert is. Az átalakításról szóló döntés tavaly október végén született meg, a fonalgyártás utolsó gépei február 29-én álltak le. Horváth Róbert hangsúlyozta: létszámle­építés nem történt a cégnél, a fo­nalgyártó területről néhány nyugdíjba vonuló munkatárson kívül mindenkinek munkát ajánlottak a folyamatosan bővü­lő műszaki szövetgyártásnál. A Tolnatext Bt. létszáma a szezonalitás függvényében 220- 240 fő között mozog évek óta, je­lenleg 223-an dolgoznak a cég­nél. Az átcsoportosítás újabb sza­bad tereket is biztosít a szövet- gyártáshoz. Tavaly, az új szövő­gépek beállításával már nagy gondot jelentett a hely szűke. Külső raktárakat is kellett bérel­ni, mivel a gyár környékén már nemigen van terjeszkedési lehe­tőség. Az átszervezés az üzem belső logisztikáját is javítja: a termelési folyamatokat a lehető legközelebb tudják hozni egy­máshoz. ■ Üvegszövetgyártás a Tolnatex Bt-nél (millió m2) TŐZSDE Visszaestek az árak, gyengült a forgalom A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában febru­ár 29-e és március 6-a kö­zött mindössze 109 új szer­ződés született. Ebben az időszakban jelentős korrek­ció történt a gabona- és olajosmagárak esetében mind a hazai tőzsdén, mind a világpiacon. A változás az eurobúzát érintette a legje­lentősebben: az elmúlt négy hét 4-7 ezer forintos áremel­kedése után 1300-2900 fo­rintot estek az árak. Egye­dül az augusztusi jegyzés ára nőtt 160 forinttal, így az elszámoló ár erre az idő­szakra 55 400 forint. A ta­karmánybúzánál vegyesen változtak az árak, eseten­ként 1300 forintot estek, majd március elején 700 fo­rintot növekedtek. Az au­gusztusi elszámoló ár 51 600 forint. Az árpa ára in­kább nőtt, mivel kimaradt a korábbi áremelkedésből. A májusi elszámoló ár 56 200 forint. Az olajosmagvak esetében a vártnál nagyobb dél-amerikai szójakínálat je­lentősen csökkentette a vi­lágpiaci árakat. A Budapesti j Értéktőzsdén a repce au­gusztusi elszámoló ára 124 000 forint. (Forrás: AKI) Jó volt a tavalyi évjárat, de oda kell figyelni szekszárd Maradék ki nem erjedt cukor, magas alkoholfok­ból adódó diszharmónia és kénhiány - ezek a főbb problé­mák érintik a 2007-es évjáratú borokat. Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere a borke­zelésről tartott előadást, és adott tanácsot a gazdáknak nemrég a Szekszárd Újvárosi Római Katolikus Társaskör meghívására. Mint elmondta, színben és beltartalmi érték­ben gazdag évjáratról van szó, de nagyon oda kell figyelniük a szőlősgazdáknak, hajói akar­nak sáfárkodni boraikkal, és el­kerülnék a túl nehéz, vaskos ízeket. Érdemes arra is figyel­ni, hogy a hordó mindig tele le­gyen és megfelelő legyen a bor kéntartalma - tájékoztatott a szakember. ■ H. É. Horváth Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom