Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-03-02 / 9. szám
6 2008. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP számvetés Szabó István hetvenéves, de legfeljebb ötvennek érzi magát. Máig egyetlen Oscar-díjas filmrendezőnk szerint a jó film ma is az, amelyikben a néző megtalálja a maga arcait. A NÉZŐK HÁLÁSAK AZ ÉRZELMEKÉNT INTERJÚ Szabó István szerint minden kornak megvannak a maga jellemzó' történetei és hangulatai. Ami változatlan: az embereket a mesék hősei érdeklik. A 70 éves, Oscar-díjas filmrendező ma is az érzelem születését keresi a vásznon. Rados Virág- Milyen érzés, hogy betöltötte a hetvenet?- Nem érzem magam annyinak. Belül legfeljebb ötvenes vagyok.- Készített mérleget az életéről, a pályájáról?- Nem foglalkozom magammal. A másik embert érdekesebb megfigyelni.- Ön azt szokta mondani: az élő emberi arcot változásában csak a film ábrázolja.- Igen. Az irodalom a szavak egymáshoz való viszonya. , Az írót az határozza meg, milyen szavak kerülnek egymás mellé. A festő színekkel dolgozik. Az élő, változó emberi arcot a festészet is ismeri, elég a portréra és a zseniális portréfestőkre, Rembrandtra, Tízianóra gondolni. De ők egyetlen állapotot rögzítettek. A film viszont bemutatja az érzelem születését.- Mondana egy példát?- Hogyan lesz a szerelemből féltékenység? Maga ül egy kávéházban a kedvesével, egyszer- csak belép egy másik nő, akit a kedvese megnéz. Erre maga valami furcsát érez, ami az arcán is tükröződni fog. Az átélt érzelem hatására megváltozik az arckifejezése.- Maga az élet is folytonos változás. Ezt mutatná be a film?- A folyamatot, az időbeliséget kifejezi a zene is. De az élő emberi arcon végbemenő változást csak a filmmel lehet leképezni. Azt, hogy ez a film sajátossága, a néző is tudja. A néző arcokhoz kötődik. Úgy érzi, őt egy Humphrey Bogart, egy Greta Garbo fejezi ki.- Manapság sokszor elhangzik: a sztárokat csinálják. Nem így van?- A sztárt a néző csinálja. Azt éli át, hogy az ő érzelmeit, kétségeit, bizonytalanságait, örömeit az a bizonyos szereplő jeleníti meg.- És ezt tudja előre a rendező? Ön például tudta Bálint András és Klaus-Maria Brandauer esetében, akik több filmje főszerepét is játszották?- Előre nem tudtam, de reméltem. Aztán örömmel konstatáltam, hogy amit nekem jelentettek, azt a néző számára is kifejezték.- Mit gondol a művészfüm mai helyzetéről? Régebben az emberek falták ezeket az alkotásokat, ma akció kell, pörgés. A régi jó filmek mintha lelassultak volna. Mindannyian részesei voltunk a múlt rendszernek. De olyan országban élünk, ahol az emberek szeretnek húzni egy vonalat, és mögüle kiabálni: az élet másképp volt. Szabó István szerint ha egy évben egyetlen olyan film készül, mint Fellinitől a 8 és 1/2, akkor az már jó éve volt a filmgyártásnak. A többi mozifilmet pedig nem kell megnézni.- Egy Casablanca sosem tűnik lassúnak. Mindig örömmel nézzük, mert egy karizmatikus arc képviseli benne az emberi érzéseket.- A magyar filmművészetben feltűnt egy ígéretes, fiatal nemzedék. Mennyivel nehezebb a dolguk, mint az ön generációjáé volt?- Lényegesen. Mi egy olyan filmgyártásban dolgoztunk, ahol a filmnek volt közönsége és respektusa. Fellini, Kuroszava, Antonioni, Bergman ismert és elismert művész volt. A moziba járó nézőhöz eljutott a filmművészet, amely most is létezik, csak akkor nagy befogadótábora volt. Másfelől az én generációm száz- százalékos anyagi támogatást élvezett. Nem voltak megoldhatatlannak látszó anyagi gondjaink.- Úgy tűnik, mintha lényegesen kevesebb lenne a művész- fűm. Eltűntek az olyan kaliberű rendezők, mint akiket említett?- A világon jelenleg hét-nyolcezer moziforgalmazásra szánt játékfilm készül. Ezek közül háromszáznak szándéka valami fontosat kifejezni. Tegyük fel, ezek közül száz tényleg szól valamiről. Akkor magának száz filmet kellene megnéznie egy évben. Fog az menni?- Nem.- Na látja. Ha egy évben csak egy olyan film készül, mint Fellinitől a 8 és 1/2, akkor az már nagy éve volt a filmművészetnek. A többit nem kell megnézni.- Némelyek hiányolják az igényes alkotásokat, és sokallják a szórakoztató filmeket.- A filmet és a filmművészetet nem szabad összetéveszteni. A szórakoztatóiparból több millió ember él meg. A filmipar ennek pici szegmense, és ezen belül a filmművészet is egy pici szegmens. Tehát a közönsége is pici.- Mit gondol az Oscar-díjról?- Bolond lennék, ha nem örülnék, hogy létezik. Hiszen amint a Mephisto Oscart kapott, fantasztikusan megnövekedett iránta a nézői érdeklődés.- És mi a véleménye a most Oscarra jelölt és díjazott alkotásokról?- Ez volt a közhangulat. Nekem pedig nem az a dolgom, hogy más filmesek munkáit megítéljem.- Mégis, az ember megnéz egy-egy jelölt vagy díjazott filmet, és nem érti, mi benne a pláne.- Nézze, ilyenkor több ezer ember szavaz. A cég most már nyolcvan éve csinálja a jelölést. Itt nincs csalás. Vannak viszont hangulatok, amelyek befolyásol ják a szavazókat. Ők mind a szakma dolgozói, és különböző nagy stúdiókhoz kötődnek. Ez afféle drukkeri összetartozás.- A saját filmjei között van kedvence?- Van, amelyiket jobban szeretem a többinél, mert úgy érzem, jobban sikerült. Ilyen az Apa, a Bizalom, a Redl ezredes és természetesen a Mephisto.- Ezekben mintha azokat a vívódásokat mutatná be, ameNévjegy született: Budapest, 1938. február 18. tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Főiskola filmek: Álmodozások kora, Apa, Szerelmesfilm, Tűzoltó utca, Budapesti mesék, Bizalom, Mephisto, Redl ezredes, Hanussen, Édes Emma, drága Böbe, A napfény íze, Csodálatos Júlia, Rokonok ügynökmúltja: 2006-ban került nyilvánosságra, hog\’ 1957 és 1963 között Képesi fedőnéven jelentett a belső reakció elhárításával foglalkozó 11/5- ös osztálynak néhány díja: Budapest díszpolgára, négy Oscar-jelölés, Filmkritikusok díja (többször), Balázs Béla-díj, a cannes-i fesztivál rendezői díja, locarnói Arany Leopárd Nagydíj, Kossuth-díj, a filmszemle fődíja (többször), Ezüst Medve Díj (többször), Oscar-díj, érdemes művész, a New York-i Film Review díja, Visconti-életműdíj 0/q lyek között ön is őrlődhetett a múlt rendszerben. Ennek kapcsán felmerülhet a kérdés: kü- lönválasztható-e a személyiség mint művész és mint ember?- Létezik olyan álláspont, hogy igen, de hogy ez erkölcsileg elfogadható-e, az más kérdés. Hozzám közel állnak azok a dilemmák, amelyek az orvost foglalkoztatják. Tudja, hogy a gyógymóddal kellemetlenséget okoz, de azt is, hogy ez a gyógyulással jár.- Az ön múltja kapcsán kipattant botrány sokakat arra indított, hogy más szemmel nézzék a Mephistót és a Redl ezredest. Mindkettő alapkérdése, hogy hol vannak a határai az alkalmazkodásnak, amelyre az embert az készteti, hogy azzal foglalkozhasson, amit szeret.- Vagy azzal, amire a tehetsége hivatja. Mindannyian részesei voltunk a múlt rendszernek. De olyan országban élünk, ahol az emberek szeretnek húzni egy vonalat, és mögüle kiabálni: az élet másképp volt. Ami a Redl ezredesben és a Mephis- tóban izgatott, az ma még jobban érdekel.- Miért?- Mert ma is olyan a világ.- Rokonok című filmje úgy kelti életre a regényt, mint ahogy Móricz szinte „le- kottázta” a magyar valóságot. Bármikor vesszük kézbe a könyvet, mindig az az érzésünk: ma is így mennek a dolgok.-Igen, mert Móricz Zsigmond nem egy korrupció történetét írta meg. Az újságcikk lett volna. A magyar társadalom szerkezetét tárta fel. Egy törzsi társadalmi rendet, amelyet az a törvény mozgat, hogy aki hozzánk tartozik, az rokon, aki pedig nem, azt el kell pusztítani.- Önnel szeretnek együtt dolgozni a színészei. Mi a titka?- Olyanokat kérek fel, akikről az az érzésem, hogy ők lesznek a legjobbak abban a szerepben. A bizalmam százszázalékos, amit ki is fejezek. Ott állok mögöttük, megvédem őket. Ez biztonságérzetet ad nekik.- Az emberi arcon tükröződő változó érzelmek mellett mi az, ami még meghatároz egy filmet?- Hiszek a történetben és a hangulatban. Az embereket a mesék érdeklik. A jó karakterek, személyiségek történetei. Azokkal azonosulnak, akik érdekesek.- De ez is állandóan változik.- Minden kornak megvannak a maga problémái, amelyek akkor foglalkoztatják az embereket. Másféle férfiak hódítottak a második világháború előtt és után. Mások lettek az érdekes figurák az olyan politikusok fellépését és meggyilkolását követően, mint Martin Luther King. Akkor tűnt fel A1 Pacino és Dustin Hoffman. Vagy itt volt a vietnami háború, amely szintén megváltoztatta a filmvászon hőseit.- Mondják, a jó műben kell lennie katarzisnak, amely kiemel a hétköznapokból.- Az emberek hálásak, ha ezt megkapják. Ezért Shakespeare máig a legsikeresebb szerző. Bármelyik művéről legyen szó, a legvéresebb királydrámától a habkönnyű vígjátékig, mindig van benne valami ünnepélyes és felemelő.
