Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-27 / 49. szám

4 2008. FEBRUÁR 27., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP Német nyelvű Schiller-darab Szerbia egykori magyar városában Színre lépnek a kistulajdonosok pénzügyi kultúra A takarékkönyves spórolást hamarosan felválthatja a befektetés Szerbia egykori magyar települé­sének horvát kulturális központ­jában német nyelvű darabot adott elő a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn. A társulat a kö­zelmúltban kapott meghívást Zomborba, a Vajdaság több mint ötvenezres lélekszámú települé­sére. Ahol egyébként a legutóbbi népszámlálási statisztika szerint a magyarok aránya már csak hat százalék. Németeket nem is jel­zett az összesítés: pedig vannak, legalábbis a környéken. Hiszen a DBU az ottani német kisebbség invitálására mutatta be Schiller: Ármány és szerelem című drá­máját. Frank Ildikó igazgató elmond­ta, hogy a turné akadálytalanul zajlott le. - Sokan voltak kíváncsi­ak ránk Zomborban - folytatta az igazgató -, legalább háromszá­zan lehettünk a teremben. A társulat sikert aratott, a helyi német kultúrmenedzser is gratu­lált. Akár az a házigazda, aki az ott tartózkodás idején magyarul segí­tette a szekszárdiakat. ■ Sz. Á. Tizenöt település mutatkozik be az új kiadványban Közös turisztikai kiadványt je­lentetett meg a Nyugat-Völgység Akciócsoport tizenöt települése a Lendület Egyesület gesztorsá­gával. A Leader Plusz program keretében az Európai Unió társ­finanszírozásával kiadott 31 ol­dalas prospektus célja, hogy a te­lepüléseket egyedi vonásaik ki­emelésével, ugyanakkor egysé­ges arculatuk hangsúlyozásával mutassa be - tudtuk meg Juhász Rózsától, az egyesület elnökétől. Az ismertetőben helyet kaptak a helyi természeti adottságok mel­lett a történelmi emlékek, a la­kók kulturális értékei, valamint hagyományai is. ■ H. É. Régiós összefogás a környezettudatos magatartásért Immár három éve működik és hetven tagot számlál az Aktív Szabadidő és Környezeti Neve­lés Dél-dunántúli Összefogás. Az egyesület vezetője, Handó Já­nos elmondta, céljuk a környe­zettudatos magatartás népszerű­sítése, melyben a fogyasztást nem maximalizálni, hanem op­timalizálni akarják. Nem titkolt szándékuk, hogy a régiót kör­nyezeti központtá tegyék. So­mogy, Tolna és Baranya megyén kívül már a horvát Baranja me­gyében is működik az Összefo­gás. Várnak minden olyan tagot, aki egyetért a céljukkal, erdei is­kolákat, hagyományőrzőket, kézműveseket. Az Összefogás legközelebb az Utazás 2008 kiál­lításon vesz részt, de saját pavi­lont nyitnak a március 8-9-i Pé­csi Turisztikai Kiállításon is. Az érdeklődők az egyesület titkárá­nál, Sáfrány Szilviánál jelent­kezhetnek a 30-641-95-93-as telefonszámon, illetve az info@gyeregyalog.hu e-mail cí­men, de megismerkedhetnek az Összefogással a www.gyere- gyalog.hu oldalon is. ■ K. P. Kisbefektetők juthatnak állami cégek részvényei­hez. A téma kapcsán olyan gazdasági szakembereket kérdeztünk, akik a szövet­kezeti vagyon nevesítése­kor már szereztek tulajdo­nosi tapasztalatokat. Wessely Gábor Felválthatja a takarékkönyves spórolást a befektetés. Brauer Já­nos takarékszövetkezeti elnök ezt mindenképpen jónak tartja. Küszöbön a kisbefektetői rész­vényjegyzés. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghirdette új tulajdonosi programját. Mint kö­zölte, családonként pár százezer, esetenként 1-2 millió forintos tu­lajdon jöhet össze, ráadásul az állam a részvényvásárlásokhoz kedvezményeket biztosít. A Világgazdaság információi szerint az előkészítés során négy cég neve merült fel: Magyar Villamosművek Zrt., Magyar Posta, Szerencsejáték Zrt., Autó­pálya Kezelő Zrt. Valószínűleg az állam megtartja a többségi, 51 százalékos tulajdonosi részt, a fennmaradó 49 százalékból pe­dig 10 százalékot előzetesen piac­ra dobnának. Ezt követné a kis­befektetői értékesítés: a fennma­radó 39 százalékot szerezhetnék meg a kisrészvényesek. Volt már kisbefektetői, úgyne­vezett kuponos privatizáció Nagy-Britanniában, Csehszlová­kiában és Lengyelországban is. Sikeres vagy sikertelen voltáról megoszlanak a vélemények. Annyi bizonyos, hogy ezzel még sehol nem sikerült megakadá­lyozni a tőke koncentrációját. Vagyis azt, hogy az így piacra dobott állami cégek végül ne nagybefektetőknél kössenek ki. Mit érnek az üzletrészek, rész­jegyek, részvények Magyaror­szágon? Érdemes-e pénzt fektet­ni ilyesmibe egy meglehetősen labilis gazdaságú országban? Olyan Tolna megyei gazdasági szakembereket kérdeztünk, akik már szereztek a tulajdon­lással, tényleges tulajdonossá válással kapcsolatos tapasztala­tokat a szövetkezeti szektorban. Más utat jártak be az ipari, a mezőgazdasági, a fogyasztási és a takarékszövetkezetek az elmúlt, közel két évtizedben. Az ipari szö­vetkezetek zöme céggé alakult £ vagy megszűnt. A tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezetnek mintegy 330 tagja volt a rendszer- váltáskor, de nyugdíjasokkal és külsősökkel együtt több mint hét- százan rendelkeztek üzletrésszel. A nevesített vagyont egy Német­országban élő, magyar származá­sú üzletember, Fáskerty Gábor vette meg, a névérték 70 százalé­káért Az átalakult cég, a Fastron Hungária Kft ügyvezetője, Mayer Károly úgy véli: ha sok kistulajdo­nos van, könnyen irányíthatatlan­ná válhat a vállalat, a sokféle ér­dek miatt. Mindemellett a kor­A magánszektor térnyerése Csehországban 1 Forrás: /CÉG Európai Központ i r L t f "r j I : r [ | 1 1 iHI _ 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 ■ A magánszektor aránya a GDP-ben, % ■ A magánszektor aránya az összes foglalkoztatotton belül, % □A magán­szektornak nyújtott hitelek aránya a GDP-hez, % mányfő programjáról azt tartja: jó politika, egy lépés a polgárosodás felé; valószínűleg nem jár rosszul, aki beszáll. A Mözsi Mezőgazdasági Szö­vetkezet is végig vitte a vagyonne­vesítést, majd az üz­letrészeket, a névér­ték 50 százalékán befektetői részje­gyekké alakították. Falusi Ádám elnök tájékoztatása szerint 230 taggal indultak, s ma 44 tulajdonos van. Az eladó üzletrészeket - többnyi­re nyugdíjasoktól - felvásárolták. Megtartották a szövetkezeti for­mát, aminek kétségtelen hátrá­nya az egy tulajdonos, egy szava­zat elv! Annak is ugyanannyi sza­va van a döntéshozatalban, aki­nek egy 30 ezer forintos részje­gye van és annak is, akinek több Négy állami cégben lehetne tulajdonrészt szerezni. százezret érő tulajdoni hányada. Az állami vállalatok kuponos pri­vatizációjáról az a véleménye a mözsi elnöknek, hogy ott nem lesz probléma a cégvezetéssel. Vélhetően az állam megtartja a többségi tulajdont, úgyhogy a töb­biek csak asszisztálhatnak. Ki le­het fogni egy jó befektetést, amely a mostani 7 százalék körüli ban­ki kamatnál többet jövedelmez, de észen kell lenni. Mert ha pél­dául a Szerencsejáték Zrt-ből az állam kiveszi a nyereség tetemes részét adó formájában, akkor már nem is olyan klassz a buli. A fogyasztási szövetkezetek, áfészek is túljutottak a gazdasá­gi szerkezetátalakítás nevű kény­szerpályán. Az 1992-es vagyon­nevesítés során tisztázódtak az üzletrésznagyságok, majd 2006- ban az üzletrészeket részjegyek­ké alakították. Schwarz Márton a bonyhádi áfész elnöke arról szá­mol be, hogy ők az üzletrészek névértékét leszállították 10 szá­zalékra, s aszerint bocsátották ki a részjegyeket. A kisbefektetői részvényjegyzésnek, a bonyhádi áfész-elnök szerint lehet előnye is, hátránya is. Ha valaki kis rész- tulajdonosa egy cégnek, de nincs beleszólása a döntésekbe, azt rosszul élheti meg. Másrészt a jö­vedelmezőség kedvezően is ala­kulhat. Megtapasztalhatják a kisbefektetők, hogy milyen a tényleges tulajdonlás. A takarékszövetkezetek háza táján történt a legkevesebb vál­tozás. Megalakultak az ötvenes évek végén, a tagok részjegye­ket váltottak, s gyakorlatilag má­ig ez a tulajdonlás alapja. Csak a névérték változott a pénzromlás miatt: kezdetben 100 forint volt, most néhány tízezer forint egy részjegy. A bonyhádi székhelyű Völgység-Hegyhát Takarék elnö­ke, Brauer János arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem egy for­galomképes cikk. A részjegy örökölhető, de nem adható el. Tu­lajdonosa évente osztalékot kap, ha van nyereség. A takarékszö­vetkezeti elnök jó, bár 15 évet ké­sett lépésnek tartja a kisbefekte­tői privatizációt. Fejlődik általa a pénzügyi kultúra, mert a tulaj­donos figyelni kezdi az árfolya­mokat, a tőzsdét. A befektetői szemlélet előtérbe, az ötvenéves szokás, a takarékkönyves gyűj­tögetés háttérbe kerülhet. HIRDETÉS KÖZKÍVÁNATRA; 2008-BAN ISMÉT INDUL AZ EGÉSZ ÉVEN ÁT TARTÓ RECEPTVERSENY! : 2008-ba n is! "uam . nagy ízvadászat Önnek csak annyit kell tennie, hogy beküldi legkedvesebb receptjeit, me­lyekből a legjobbak naponta megje­lennek a Tolnai Népújság hasábjain. A megye elismert konyhafőnökeiből álló zsűri kiválasztja a három legjob­bat, melyek beküldőire fantasztikus nyeremények várnak! Mi több, az Önök által beküldött re­cepteket a megye legjobb mestersza­kácsai készítik el, és a kiválasztott re­cepteket január 15-től november 1-jéig mindennap közöljük a Tolnai Népújságban. Küldjön egy receptet, és nyerje meg egyik fődíjunkat! WEImÉmirnt: 1. HIMotbbíuv 2. KEIM l DICIH A recepteket küldjék be címünkre: 7190 Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: „A nagy ízvadászat" vagy e-mailen: izvadaszatVtolnainepiijsag.hu Magasabb bérleti díjért adják ki a horgásztavat MISZLA A korábbinál jóval ma­gasabb bérleti díjért adja ki a miszlai önkormányzat a helyi horgásztavat - tudtuk meg Mó­zes Lászlótól. A miszlai polgár- mester elmondta, hogy a képvi­selő-testület döntött arról: a ko­rábbi bérlő, egy simontornyai vállalkozó hasznosíthatja a hét­hektáros, kapitális halairól is ismert vízterületet újabb öt év­re. A bérleti díj évi 750 ezer fo­rint, ami a korábbi tarifa több­szöröse. Egy másik ajánlattevő ennél magasabb összeget ígért, de nem jelent meg a témát tár­gyaló testületi ülésen. A bérlő szerződése e hónap végén lejár, az új szerződést még nem kö­tötték meg. ■ S. Zs. Schiff lerné Vida Ilona részjegyével, ami igazolja, hogy egyike a Mözsi Me­zőgazdasági Szövetkezet 44 tulajdo­nosának

Next

/
Oldalképek
Tartalom