Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-02-03 / 5. szám
2008. FEBRUÁR 3., VASÁRNAP MBÍ3SBBI MŰVÉSZBEJARO 13 I WWjfflfiiMI i M Nem film, hanem egy darabka élet tarr Béla A londoni férfi a világhírű rendező szerint kiállja az idő próbáját Tizenkilenc év kihagyás után ismét volt magyar film a Cannes-i Filmfesztiválon, mégpedig Tarr Béla sok bonyodalmat megélt alkotása, A londoni férfi. A rendező azt mondja, bár ő nem macsó típus, azért vallja: ha egy férfiember belekezd valamibe, akkor azt fejezze is be. Mézes Gergely- A film egy váltóőrről szól, aki eseménytelen élete egyik legnagyobb kihívása elé kerül: megtarthatja-e a törvénytelenül szerzett pénzt. Mégis megmaradt az eredeti regény címe: A londoni férfi. Miért?- Mert a film párbajhelyzetet ábrázol, és a londoni férfi hozza magával a végzetszerűséget. Az ő tragédiája épp olyan fontos, mint a váltóőré. Két szerencsétlen sorsú ember találkozik, akik ráadásul más nyelven beszélnek, így nem is érthetik egymást.- Befolyásolta, hogy krimi az alapanyag?- Előbb azt kellene meghatároznunk, hogy mi az a krimi. Ha úgy tetszik, a Macbeth is az volt, az Őszi almanach vagy a Sátántangó szintén, hiszen mindegyikben ott a bűn. Persze az Ószövetség óta tudjuk, hogy a bűn az emberi élet része. Azt kell eldönteni, hogy A londoni férfi egy bűnügyi történet vagy egy emberi sorsokat ábrázoló regény. Szerintem inkább az utóbbi.- A forgatásain mennyi az improvizáció? Használja a forgatókönyvet?- Az improvizáció nem pontos kifejezés, hiszen a forTarr Béla szerint a film önmagát alakítja. Először mindig karaktereket választ, aztán ha rátalál a szereplőre, akkor csak hagyja élni a vásznon. gatás túl sok dologból áll össze ahhoz, hogy rögtönözzünk. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a film alakítja önmagát. Meg kell érezni, hogy a színésznek mire alkalmas a lelkiállapota, mit lehet belőle előcsalogatni. Az egész érzékenység kérdése.- Befolyásolják önt a korábbi filmjei? Azok a stílusjegyek, amelyeket ön alakított ki?- Ezek a stílusjegyek nem kívülrőljönnek. Nem arról van szó, hogy van egy stílus, amit kitaláltam, azt ráhúzzuk egy másik ötletre, és kész. Az összes filmemben ott vannak a hosszú monológok, az, hogy az emberre egyszer csak rászegezzük a kamerát, és nézzük az arcát, a tekintetét, a sorsát De mindegyik más. A kézjegy persze rajtuk van, de sosem abból indulunk ki, hogy akkor most csinálunk valami jó markánsat.- Hagytak' nyomot a filmen a forgatás nehézségei? Például az, hogy tizenegy hónapra le kellett állni?- Ha meg vagyok győződve arról, hogy a filmet meg kell csinálni, akkor a jóisten sem tud róla lebeszélni. Nem vagyok macsó alkat, de azt mondom: ha egy férfi Tilda Swintont egy fotóról választotta ki a rendező A rendező elárulta, hogy az egyik főszereplőt, Miroslav Krobotot Janisch Attila ajánlotta a figyelmébe. Erre bepattantak az autóba, és elmentek hozzá. Tilda Swintont viszont egy fotó alapján választották ki. k De Tarr állítja: sosem színészekben gondolkodik. „Nem arra vagyok kíváncsi, hogy valaki el tudja-e játszani azt, hogy az adott pillanatban ő nem az, aki. Engem az érdekel, hogy képes-e megmutatni, hogy kicsoda valójában. Az a célunk, hogy megmutassuk, ki ő, hogy tud helyzetekre reagálni. Szerintem ez már nem egy film, hanem egy darabka élet. ” belekezdett valamibe, akkor azt tessék tisztességesen befejezni. Amikor a hosszú szünet után visszamentünk, az olyan volt, mintha el se mentünk volna.- Van személyes jelleg a filmjeiben? Például A londoni férfi kikötői képei kötődnek valamelyest ahhoz, hogy ön hajógyári munkásként dolgozott egykor?- Nekem a hajógyárról csak az jut eszembe, hogy mocskos volt, olajos és hideg. Meg az ottani emberek. Az ember lát, megél valamit, aztán évek múlva előkerül egy kép, egy hangulat, de sosem egy az egyben megy át a filmbe.- A cannes-i vetítés után a kritikák távolságtartók voltak...- Én erre csak azt mondom, nézzük meg a filmet tíz év múlva. Nekem egyetlen mérce lebeg a szemem előtt, az, hogy harminc év múlva öreg film hatását kelti-e vagy sem. Én úgy látom, amit eddig csináltam, az kiállta az idők próbáját.- Mit gondol? Létezik a keleteurópai pesszimizmus?- - Mi az a pesszimizmus? Egy Névjegy 1955 BEN született Pécsett 1981-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1981-ben alakult meg a Társulás Filmstúdió, amelynek egyik alapító tagja volt 1990 óta a Berlini Film- és Televízió Akadémia vendégdocense 1997-től az Európai Film- akadémia tagja FONTOSABB FILMJEI: Családi tűzfészek (1977), 79-1980: Szabadgyalog (1980), Macbeth (1982f Panelkapcsolat (1982), Őszi almanach (1984), Kárhozat (1987), Sátántangó (1994), Werck- meister harmóniák (2000), A londoni férfi (2007) újságíró lovagolt ezen a témán, nem kell felfújni. Egy rendes, becsületes pesszimista felakasztja magát, aki pedig nem ezt teszi, az kamuzik. Ha pesszimista lennék, nem csinálnék filmet Az, hogy azt feltételezem, ezen a sárgolyón még lesz ember 50 év múlva, határtalan optimizmusra vall. Kocsis Zoltán az örökkévalóságnak dolgozik elismerés Most a legjobb zenekari felvétel díját nyerték el a Nemzeti Filharmonikusok A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényletével elnyerték a legjobb szimfonikus zenekari felvételért járó díjat a franciaországi Cannes-ban megrendezett MIDEM Classical Awards díjátadón. A Hungaroton által kiadott lemez a Bartók-sorozat keretében jelent meg, a Kossuth- szimfónia és a Fából faragott királyfi hallható rajta. A kiadványnak nem ez az első sikere, megjelenése után a nemzetközi szaksajtó lelkesen dicsérte, a francia Diapason zenei szaklap Arany hangvilla- (Diapason d’or) díjjal jutalmazta az albumot. A zenekar vezetője, Kocsis Zoltán arra a kérdésünkre, hogy számított-e a díjra, a következőket válaszolta: „Ha egyszer már az örökkévalóságnak dolgozik az ember, akkor j olyan gonddal állok a munká- j hoz, hogy ne kelljen utána i szégyenkeznem. Ha végig- I nézek az eddigi lemezeimen, akkor igazán komoly szé- gyellnivalóm nincs”. Kocsis Zoltán szerint ez főleg annak köszönhető, hogy olyan darabokatkell lemezre venni, amelyekre megérett az ember. „Ezt a két művet sokat játszotta a zenekar, talán az a negyven év is elegendőnek bizonyult, amióta ismerem a darabokat. Ilyen értelemben én mindig számítok arra, hogy ezt a fajta tevékenységet elismerik.” A zenekar- vezető nem szereti azt az állítást használni, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a csúcson lenne. „Nem lehet állandóan a Mount Everest tetején maradni egy hegymászónak. Inkább ezt egy útnak , Kocsls Zoltán szerint olyan darabokat kell lemezre venni, amelyekre megérett az ember nevezném, amelyen elér az ember bizonyos célokat, és amely úton tovább kell haladni.” Kocsis szerint a zenekar olyan magasságot ért el, ahonnan a horizont kitágult. „Paradox módon az ember emelkedik, és minél maga- s a b b a n van, annál többet lát be, de ugyanannyival jobban is érzi a kicsiségét” - tette hozzá a világhírű karmester. ■ H. V. R. BBÍffliT CM Magánpénzből épül az operaház Ljubljanában jövőre kezdődik az építkezés, 2012-ben pedig birtokba vehetik új operaházukat a szlovén főváros lakói. Ljubljana jelenleg is rendelkezik egy négyszáz személyes operaházzal, ám a négy év múlva megnyíló operába közel ötször ennyien férnek majd be. A teljes egészében magántőkéből megvalósuló beruházás összköltsége 180 millió euró. Robert Capa ismeretlen fényképeire leltek ROBERT CAPA magyar származású fotóriporter eddig ismeretlen képei kerültek elő Mexikóban, a képeket jelenleg is vizsgálják a szakértők. A spanyol polgár- háború idején készült negatívokat három ládában találták Capa két kollégája - David Seymour és Gerda Taro - munkáival együtt. Melyik énekesnő kereste a legtöbbet? a listáiról híres amerikai Forbes magazin lajstromba szedte a leghíresebb énekesnőket tavalyi keresetük szerint. Az első helyezett Madonna lett, aki a Confessions turnéval bruttó 72 millió dollárt (több mint 12,5 milliárd forintot) keresett. A második helyen Barbra Streisand végzett, a harmadik pedig Céline Dión lett. Most Madonna áll a lista élén Víziorgona másolata a Művészetek Palotájában A TÖBB MINT 1800 éves aquincumi víziorgona hitelesnek vélhető, működőképes másolatán játszott Fassang László orgonaművész csütörtökön, Barbara Dennerlein dzsesszorgona- hangversenye előtt a budapesti Művészetek Palotájában. A Magyar Tűzoltómúzeum birtokában lévő hangszer év végéig marad a Bartók Béla Nemzeti Hang- versenyterem előterében. A Zsolnay-negyedbe kerülhet a kiállítótér ELKÉPZELHETŐ, hogy nem épül meg az eredeti helyszínen, és a Zsolnay Kulturális Negyed része lesz a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program egyik fő projektje, a Nagy Kiállítótér. Tasnádi Péter polgármester szerint a változtatással kétmilliárd forintot takarítanának meg. Az ellenzék dilettantizmussal vádolja Pécs vezetését, és nem ért egyet az elképzeléssel a Baranya Megyei Ön- kormányzat vezetése sem.
