Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-02-24 / 8. szám

2008. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP MASZK 17 HÍRSÁV Bemutatóra készül a Szegedi Kortárs Balett február 29-ÉN tartja bemu­tatóját a Szegedi Kortárs Balett A tudattalan címmel. A premier napján Testjáték címmel fotókiállítás is nyí­lik a Kisszínházban. Bencsik Barnabás lett a Ludwig főigazgatója BENCSIK BARNABÁS míívé- szettörténész lett a Ludwig Múzeum új főigazgatója, a megbízatás öt évre szól. A tisztségre decemberben írt ki pályázatot a szaktárca. Németh Sándort ünnepelték Bécsben A budapesti Operettszínház egykori igazgatóját köszön­tötték a Csárdáskirálynő bé­csi előadásán abból az alka­lomból, hogy 25 éve tagja a Volksopernek. A fellépés után Robert Herzl rendező méltatta a színészt. Egy százalékot kér a Maszk egyesület a személyi jövedelemadóból felajánlható egy százalékot kéri a Maszk Országos Szí­nészegyesület, hogy növelni tudják a segélyalapjukat, amelyből a rászoruló szí­nészkollégákat támogatják. Az egyesület adószáma: 19020484-1-42. Esterházy Péter képviseli hazánkat ÖTVEN VILÁGHÍRŰ ÍRÓVAL egyetemben Esterházy Péter is meghívást kapott május 26. és június 1. között a franciaországi Lyonban megrendezendő regény­kongresszusra, ahol ötven regényíró cserél eszmét az írásról és az olvasásról. Esterházy Péter Lyonba megy A szorongás igényessé tesz születésnap A hatvanéves Cserhalmi György nem nosztalgiázik Nem nosztalgiázik és nem végez számadást, azt mondja, nincs rá oka. Cserhalmi György az idén ünnepelte hatvana­dik születésnapját. Egy premierrel. Hegedűs V. Rita- Meg tudja mondani, hány filmben szerepelt eddig?- Nem tudom pontosan, talán senki sem tudja. Szokták mon­dani, hogy kétszáz felett tartok.- Más ma forgatni, mint har­minc évvel ezelőtt? Miben vál­toztak meg a rendezők?- Mindig nyögünk valami miatt. Hol ez nem tetszik, hol az. Végül mindig kiderül, hogy ak­kor is volt valami jó, és talán most is elkezdődött valami, ami jónak mondható. Ez a szakma fo­lyamatosan hullámzik, lázgörbé­je van. Szerintem ez teljesen nor­mális, hiszen ez egy olyan ipar, amely később művészetté vál­hat. Bizonyos idő elteltével kivá­lasztódnak bizonyos mozik, amelyek hosszabb életűek a töb­binél, mások eltűnnek.- A mai filmművészetből mit emelne ki pozitívumként?- Időről időre megjelenik egy új nemzedék. Úgy tűnik, hogy a mostani nem söprődik ki egy pil­lanat alatt. Nem viszi ki a huzat. Egy dolog fenyegeti: áldozatul es­het különböző divatoknak.- A filmek mellett láthatjuk színpadon is. Most volt a pre­mierje a az Űri murinak a Csokonai Színházban.- Nagy munka után vagyunk. Tízévente adódik ilyen hatalmas meló. De jólesett, és nemcsak ne­kem, mindenkinek. Ha sokat és jó ügyért dolgozik az ember, az összekovácsolja a csapatot. Na­gyon fontos ez az előadás, és nemcsak a Csokonai Színház­nak, hanem az országnak is.- Arra gondol, hogy a mű ma is aktuális?- Móricz Zsigmond zseni volt, nem tud nem aktuális lenni.- Hogy érzi, változtak a szere­pei az idő előrehaladtával?- Nem. Az ember egyre töb­bet szorong, és emiatt egyre igé­Cserhalmi György úgy véli, ha sokat és jó ügyért dolgozik a társulat, az összekovácsolja a csapatot nyesebb. Már nem tudok hályog­kovács módjára dolgozni, ahogy a fiatalok szoktak. A felelősség érzete egyre növekszik, mert ahogy korosodunk, rájövünk, hogy a színészet nagyon fontos szakma. Egyre fontosabb.- Tavaly Zalaegerszegen ren­dezőként is bemutatkozott, a Pillantás a hídrólt vitte színre. Kedvet kapott a rendezéshez?- Több irányból érkezett ilyen jellegű kérés. Jelenleg is készü­lök Zalaegerszegen Szerb Antal Utas és holdvilágával, amit Forgách András írt át színdarab­bá. Úgy tűnik, hogy a rendezés már része az életemnek.- 2004 óta ismét szabadúszó. Nem bánta meg a döntését?- Nincs ezzel komoly bajom, régóta független vagyok. De azért vágyom egy társulatra, amelyben szívesen dolgozom. Ez azonban nem csak az én dönté­semtől függ.- írt dalszöveget, énekel, le­meze is megjelent. Várhatunk öntől újabb lemezt?- Egyelőre nem bíztak meg az­zal, hogy erről beszéljek, de azt hiszem, annyit elárulhatok, hogy áprilisban megjelenik egy CD, amelyen többen is énekelünk.- A lánya, Cserhalmi Sára filmrendező, a filmszemlén dí­jat nyert kísérleti és kisjáték­film kategóriában.- Amikor megkapta a díjat, én voltam az első, akit felhívott. Saj­nos épp főpróbám volt Debre­cenben, így személyesen nem tudtam jelen lenni a díjátadón. Sára nägyon önálló személyiség, érti is, amit csinál. Nagyon büsz­ke vagyok rá. Névjegy 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1971-tői a debreceni Csokonai Színház, 1972- től a veszprémi Petőfi Szín­ház, 1977és 1979 között a Nemzeti Színház tagja. 1983-to'í a Katona József Színházban, 1989-től a Nemzeti Színházban játszott. 1991-ben szabadúszó lett, 1996-ban az Új Színház­hoz igazolt. 1999-től a Rad­nóti Színház tagja volt. 2004-tői ismét szabadúszó. DÍJAI BALÁZS BÉLA-DÍJ - 1982 ÉRDEMES MŰVÉSZ - 1986 KOSSUTH-DÍJ - 1990 Bakáts szerint megmenekülhet a legendás szórakozóhely E cikkben elbúcsúztatni szeret­tük volna a főváros egyik legen­dás alternatív klubját, a IX. kerü­leti Kultiplex Művelődési Házat, Bakáts Tibor azonban azt mond­ja, van remény, hogy sikerül megegyezni a városvezetéssel, és megmaradhat a szórakozó­hely. A Kultiplex a kerületi ingat­lancseréknek esne áldozatul: az önkormányzat eladta a szórako­zóhely szomszédságában lévő telket, amelyre szálloda épülne, és hogy a zöld terület ne csök­kenjen, parkot létesítenének a kultúrház helyén. Bár az utca­beliek örülnének a hely megszű­nésének - sokan panaszkodnak a hangzavarra -, a főváros egy ■ A főváros nemcsak egy kulturális intézménnyel lesz szegényebb, egy li­berális fórum veszik el. jelentős kulturális intézménnyel lenne szegényebb: itt működik a Tüos Rádió, számos underground zenekar (világhírűek is) koncer­tezik itt, a teremben art mozi üzemel, és az épület számos fesztivál helyszínéül is szolgál. Bakáts Tibor „Ős-Tilos rádiós”, kritikus szerint azonban még zajlanak a tárgyalások, és már ígéretet is kaptak a kerület alpol­gármesterétől, hogy maradhat­nak, ha „rendesen megcsinálják a helyet”, vagyis átalakítják a kerthelyiséget, felügyelik a hely­színről távozókat. „Politikusok­kal tárgyaltunk, úgyhogy addig semmit sem állíthatok, amíg nem írtunk alá szerződést” - mondja a kriükus. Hardi Róbert kerületi alpolgármester szerint november óta halogatják az át­adást, ő nem lát esélyt az intéz­mény megmaradására. „Csak az elvi lehetőségeket vázoltam a bérlőknek, sajnálom, ha hamis illúziókat keltettem.” Elmondta: a Tilos Rádió számára számos helyiséget ajánlottak már fel, a Kultiplexnek azonban nem tudnak egy hasonló épületet felajánlani. Bakáts fenntartja: ha nem si­kerül megállapodni, elfoglalják a házat, és megakadályozzák a bontást. A Kultiplexet jövő hét péntekig kellene átadni. Az alpol­gármester ígéri, nem fognak erő­szakot alkalmazni, de az eljárást megindítják. Ami akár újabb ha­ladékot is jelenthet ■ M. G. Madách Erzsi akár marabutollat is beszerez, ha erre kérik színházi sztorik A tériszonyos Bessenyei Ferenc szó nélkül felpofozta színészkollégáját az orosz repülőgépen „Hívjanak engem csak Madách Erzsinek, abból mindenki rög­tön tudni fogja, kiről van szó. Mészöly Dezsőkém mondta ezt így” - meséli Balogh Erzsi, a Ma­dách Színház művészeti titkára. Ötvennyolc éve űzi az ipart a teátrumban, tizennyolc évesen került oda az iskolapadból. Ki­lenc igazgatón van túl. Hogy va­laha is unta volna magát egy helyben? A fejét rázza. „Annyira színes világ ez, mindennap hoz olyan esetet, amelyre álmomban sem gondoltam volna” - mond­ja. Egyszer például felhívta egy vadidegen férfi, és arra kérte, szerezzen neki marabutollat. Er­zsi elhűlt: honnan tudta meg az illető a telefonszámát? Azt az úr nem árulhatja el. És főleg minek neki marabutoll? Hát azzal szo­kott horgászni. Balogh Erzsi nem csapta le a telefont. Fúrni kezdte az oldalát a kíváncsiság, meg tudja-e olda­ni a problémát. így lett az úrnak marabutolla. Utazások. Bukarestben 1960- ban jártak, a nagy földrengés évében. El akarták halasztani a látogatást, mire Ceausescu kije­lentette: azt nem lehet. így hát mentek, és gázoltak a törmelék­ben. Meg Moszkva a hetvenes évek elején a seremetyevói rep­térrel. Ahogy melegítették a mo­tort, úgy zörgött-zörömbölt az egész tákolmány, mintha men­ten szét akarna esni. Bessenyei 1 2 Balogh Erzsi az Iskola után került a Madáchiba, Innen jön a beceneve is Ferenc is ott volt, akiről minden­ki tudta, olyan tériszonya van, hogy egy épületben az első eme­letnél följebb nem ment soha. Al­só szinti szállodai szobájába a kollégák hordták neki az ételt a tizediken lévő étkezdéből. Szó­val Bessenyei a repülőgépen hó­fehéren markolta a széke karfá­ját, és ordított: ne csinálják ezt vele. „Dózsa László közben pró­baképpen beindította a gyereké­nek vett játékot. Akkorát rob­bant, mintha egy gránátot dob­tak volna közénk - emlékezik Erzsi. - Erre Feri felállt, és felpo­fozta Lacit.” Egyszer Latabár Kálmánt kér­ték fel A denevérben Frosch bör­tönőrnek. „Latyi elvállalta, de az­zal a feltétellel, hogy egy kicsit átírhatja a szerepet. Ádám Ottó direktor, az én legnagyobb mes­terem rábólintott. Mondta neki, gyere be a Balogh Erzsihez, ő majd mindenben segít. Na a Latyi be is jött. Gépeltem neki, közben három-négy nap alatt vé­gigjátszotta velem a darabot.” A napokban egy ismeretlen nő telefonált. Azt akarja megtud­ni, él-e a nagymamája. Erzsi már nyomoz. „Elképesztő, milyen naiv vagy" - szokta mondani ne­ki a férje. Mire ő: „Lehet, hogy igaza van. De én így vagyok bol­dog. Ha folyton az őrültséget lát­nám abban, ami körülöttem tör­ténik, borzalmas életem volna.” ■ Rados Virág

Next

/
Oldalképek
Tartalom