Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-02-03 / 5. szám
2008. FEBRUÁR 3., VASÁRNAP TOLNÁBAN, KÖZELRŐL 3 A nőknek mindig rögösebb az út jellemző Egy férfitól nem kérdezik, hogy a neme ellenére hogy lett sikeres Míg a férfiak beszédmódjában a hatalmi dominancia érvényesül, addig a nők passzív alárendelt, finomkodó, magyarázó módon fejezik ki magukat, mondta dr. Bajner Mária főiskolai tanár. Ihárosi Ibolya Egymás nemében címmel jelent meg dr. Bajner Mária főiskolai tanár tanulmánykötete. A nyelvészeti és irodalomelméleti tanulmányok arról szólnak, miként jelennek meg és mit jelentenek a különbségek a nyelvben és az irodalomban férfi és nő között.- Nehéz megfelelni a kettős elvárásnak, hogy legyünk szépek, nőiesek, másfelől pedig csak férfias magatartással lehet érvényesülni a világban. Egy férfitól sosem kérdezik meg, hogy miért viselkedik, miért ír férfiként. Jó lenne, ha mindig az embert, a teljesítményt és a képességeket néznék, és sohasem azt, hogy valaki férfinak vagy nőnek születik.- Miként jelenik ez meg a nyelvben?- Például az elnevezésekben, hogy nem tudják rendesen megszólítani az embert. A legnagyobb baj, hogy mindig a férfihoz képest kell magunkat meghatározni. Mindig a férfi a norma. Lehet egy nő sebész, nőgyógyász, vagy szakács, a férfihoz képest határozzák meg, hogy kicsoda. Az író eleve férfit takar, az írónő vagy a nőíró ehhez képest jelent valamit mást. A nők, akik könyvet írnak, ezt a megkülönböztetést azért utasítják el, hogy ne a nemük, hanem a teljesítményük alapján ítéljék meg őket. A miniszterről, ha férfi, sosem írják meg, hogy milyen kalapokat visel. Ha egy nő beszél, akkor elsősorban azt nézik, hogy néz ki, nem pedig azt, hogy mit mond.- Hogyan találkozott a témával?- Az irodalmi műveknél a társadalmi nemi elemzésű nézőpontot választottam, ami a fetámasztja a férfit A hallgatóim is gyűjtöttek mai példákat, megfigyelték, ki hogyan és mikor beszélhet. Sokat tanultam tőlük. Végül ők is arra a következtetésre jutottak, hogy a férfiak mondanak valamit, utasítanak, összegeznek, informatívak. A nők pedig magyaráznak, kiszíneznek, egyezkednek, indirekt módon próbálják közvetíteni a mondandójukat. Míg a férfiak beszédmódjában a hatalmi dominancia érvényesül, addig a nők passzív alárendelt, finomkodó, magyarázó módon fejezik ki magukat. ■ A férfi miniszterről sosem írják meg, hogy milyen kalapot visel.- A mai fiataloknál is megvannak ezek a beszédmódok és sztereotípiák?- Ha tudatosítjuk az ellentmondásokat, akkor a lányok jobban odafigyelnek, hogy ne az alárendelt státuszt kövessék. Ráadásul nem is biztos, hogy a férfiak mindig ezt várják el tőlük. Talán egyszer, ha már természetes lesz, hogy a nőgyógyász és a miniszterelnök neme alapján nő, akkor már nem a férfiakhoz viszonyítanak bennünket és akkor ilyen könyvek és ilyen interjúk már nem születnek.- Mit szeretne legközelebb megírni?- Azt mondják, hogy ez a téma sokakat érint, de mint minden tudományterületnek, ennek Is megvan a maga terminológiája, sok az idegen szó, az angolszász irodalomra támaszkodik. Ez azt is jelenti, hogy sok emberhez nem jut el. Megpróbálom közérthetőbben, a mi viszonyainkba ágyazva megírni, hogyan tematizálunk, mit jelent a férfi-nő viszony a köznapi beszédben, mitől vannak a konfliktusok, a félreértéseknek mik az okai. Hogyan lehet például egy munkahelyen egyenesen fogalmazni, de mégsem sértően. A tanítványaimmal együtt szeretném a könyvet megcsinálni sok gyakorlati példával. Úgy tapasztalom, mindez a férfiakat is érdekli. minista irodalomkritika egyik ága. Ez természetesen nem egyenlő a feminista mozgalommal. Azt jelenti, hogy női látásmóddal azt elemzem, hogy mennyiben különbözik egymástól a női és a férfi megközelítés, cselekvés, olvasás, írás, látásmód. A PhD dolgozatom is erről szólt, Amerikában is ilyen kurzust hallgattam. Ott jutottam hozzá a legfrissebb szak- irodalomhoz és lettem igazán motivált a téma iránt. Tanulmányokat írtam, konferenciákon vettem részt, és ebből összeállt, hogy a nyelvészetben és az irodalomban hogyan konstruáló- dik meg a nő a saját és a férfi szövegében. Ha másként beszél a nő, akkor miért és hogyan beszél másként, mint egy férfi, miért mondják, hogy a magánéletben hallják, hogy locsog-fe- cseg, míg a közéletben meg éppen ellenkezőleg, a férfi beszél, a nő meg hallgat, legfeljebb aláDr. Bajner Mária következő könyve arról szót hogyan érthetnék meg jobban egymást a férfiak és a nők f ! | ' .I I Névjeg y: Dr. Bajner Mária 1957-BN SZÜLETETT KESZTHELYEN. A pécsi tanárképzőf& iskolán végzett orosz, angol szakon, majd szegeden végezte el az egyetemi kiegészítőt angol szakon. Pécsett doktorált, majd szegeden védte meg a Ph.D fokozatot jelentő disszertációját irodalomtudományból. tanulmányúton járt egyebek mellett a portlandi egyetemen 1994-95 között. Szekszárdon a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Irodalomtudományi és Nyelvi,Intézet tanára. Orosz és angol felsőfokú, német alapfokú nyelvvizsgája van. JEGYZET STEINBACH ZSOLT Szaftszínű pulcsi tegnap délelőtt már csak a jobb kezem mutató és nagy- ujján, a körömágy árkában megbújó piros színű szaftmaradványok emlékeztettek arra, hogy milyen súlyosan képes rombolni az alapos és hatékony kézmosás fontosságába vetett hitet, ha az ember hajnali háromkor keveredik haza egy kakaspörkölttel egybekötött kulturális rendezvényről. A régi, kinyúlt pulcsimon viszont semmi nem látszott a lakoma nyomaiból. Mert kakaspörköltes kulturális estre eleve piros, szaftszínű pulcsiban megy az előrelátó ember. csoda volt az a péntek esti kakaspörkölt, taréjastul, tököstül, sarkantyús lábastul. de azért az a százhatvan kiló szárvasgerinc, mázsa- mázsatíz fácánmell, huszonhat kiló füstölt lazac se lehetett semmi, amivel a tegnapi Operabálon kellett megküzdenie - nagy duzzogva - kettőezer darab honi hírességnek, de legalábbis gazdag embernek. belegondoltam ugyanis, hogy ha a vasutasok sztrájkja sikeres lenne, és megkapnák a fejenként 250 ezer forintot a MÁV privatizációs bevételéből, szegények abból se tudnák megvenni a legdrágább operabáli belépőt. Csakhogy van legolcsóbb jegy is, amit a mai magyar átlagember egyhavi fizetéséből simán kiperkálna. Persze, ha abban a hónapban más kiadása épp nem adódna neki. Sőt, tízfilléres alapon akár még ultizni is leülhetne a szarvas és a lazac közötti szünetben alkalmi sztárismerőseivel. gondoltam is, hogy jövőre el kéne mennem az Operabálra. De azért előbb meg kellene tudakolni, hogy adnak-e ott valamilyen pörköltet is. És ha igen, beengedik-e az embert a kinyúlt, szaftszínű pulcsijában. Nyitott volt a Jako ajtaja látogatás Az érdeklődők megnézhették az új üzemet gerjen Nyílt napot tartott új gerjeni üzemében szombaton a Jako Fémárugyár Kft. Javarészt a falu lakossága látogatott ki a település szélén nemrég felépült gyárba, ahol Adam Koch fogadta az érdeklődőket. Az ügyvezető kérdésünkre elmondta, a nyílt nap célja, hogy informálja a lakosságot arról, ami az ajtókon belül történik, hogyan folyik itt a munka. Báli László termelésvezető volt az, aki a munka menetéről beszélt az érdeklődőknek, emellett válaszolt a feltett kérdé- » sekre is. Kérdésünkre elmondta, 1 villanymotorokhoz gyártanak f szénkefetartókat, de nemsokára f egyes autótípusok belső világi- | tását is ők fogják összeszerelni ; az üzemben. ■ R. T. Kincses Márk (balról), Kincses Tibor és Pusztai Magdolna az egyik gép előtt Nem bírta a sertést a rénfa disznóvágás Áldozat a civil összefogás oltárán tolna-mözs Ilyen még nem volt Mözsön. Öt helyi szervezet, a civil egyesület, a Hargita, a német klub, a nyugdíjasok és a lovasok közös disznóvágást rendeztek szombaton a mözsi művelődési ház udvarán. Valószínűleg az is ritka, hogy a rénfa nem bírja el a levágott disznót és eldől. Szombaton ez is megesett. Az állvány mentségére legyen mondva, hogy háromszáz kilós volt a helyi civil összefogás oltárán feláldozott sertés. így az- g tán sokaknak jutott kóstoló a I vegyespörköltből, az orjaleves- | bői és a székely módra készített J hétszáz gombócnyi töltött ká- í posztából, amit az esti bálon le- í hetett letáncolni. ■ S. K. Egy másik rénfa elbírta a disznót, gyorsan és jókedvvel fel is dolgozták %
