Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-16 / 40. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. FEBRUÁR 16., SZOMBAT Egy lakossági fórum forralja a hangulatot Dombóváron Egy fizetési boríték története orvosi bérek A gyerekgyógyász nyílt levelet írt az egészségügyi miniszternek Fórumot rendeztek civil szerve­zetek a héten Dombóváron, miu­tán a közmeghallgatást szerintük nem megfelelő időpontban ren­dezte az önkormányzat. Szabó Lo- ránd polgármester ugyan részt vett az eseményen, de több kriti­kával illette a kezdeményezést. A fórum kezdeményezője a Jó­léti Szolgálat Alapítvány volt. Gundy Miklós, az alapítvány ve­zetője azt mondta, szerinte a ja­nuár 21-én 15.30-kor tartott köz­meghallgatás időpontja alkalmat­lan volt, amit bizonyít, hogy egyetlen kérdező jelent meg. Az emberek legtöbbje ilyenkor még dolgozik, bevásárol vagy ügyes­bajos dolgait intézi - magyarázta. ■ A meghívón szereplő 7 civil szervezet közül 2 vezetője jelezte, nem tud­tak a kezdeményezésről. Éppen ezért egy hétfőn 18 óra­kor párbeszédre hívták a polgár- mestert és a képviselőket. Dom­bóvár 8500 háztartásába szóró­lapok formájában juttatták el az információt. Gundy Miklós véle­ménye szerint a fórum elérte cél­ját. - A megjelent 78 ember há­romnegyede kérdezett - össze­gezte az alapítvány vezetője.- Aki nem kívánt mikrofonba kérdezni, annak módjában állt papíron, névtelenül benyújtani kérdéseit. Ezekre a polgármes­ter úr ígérete szerint a helyi új­ság hasábjain válaszol majd. Szabó Loránd azt mondta, egyetértett a kezdeményezéssel, de a fórum szervezésével, lebo­nyolításával nem. - A hozzám és a képviselő-testület tagjaihoz el­juttatott meghívó diktátumként jelölt ki helyszínt és időpontot- húzta alá. - Nem is beszélve ar­ról, hogy a meghívón feltüntetett hét civil szervezet közül kettő nevével is visszaéltek a szerve­zők. A meghívón aláírás nem szerepelt, a borítékon a feladó hiányzott - sorolta érveit. A polgármester úgy gondolja, hogy szerencsétlenül választot­tak helyszínt is a szervezők, hi­szen a művelődési ház nagyter­mében még inkább kitűnt a gyér érdeklődés. Hozzátette, a Jóléti Szolgálat Alapítvány közpénzből működik, bármilyen kezdemé­nyezéshez csak akkor adható a neve, ha ehhez mindenki hozzá­járul. Erről azonban nincs tudo­mása. ■ K. K. Mateisz Lénárd nyílt levelet írt az egészség- ügyi miniszternek. Az írást ehelyütt teljes egé­szében nem közöljük, ám néhány részletét, némi­képp kiegészítve az olva­só elé tárjuk. (Teljes levél: Teol.hu) Budavári Kata Mateisz Lénárdot, a szekszárdi kórház fiatal orvosát egy átlagos ügyeleti délutánon érte sokk ha­vi fizetési boríték képében. Mint írja: „gyorsan végigfuttatom te­kintetem a részletekkel nem tö­rődve egészen a nettó banki át­utalásig: 57 900 Ft, 57 900 Ft, 57 900 Ft villog, mint a Jack Pot a casinóban”. Az igazsághoz per­sze hozzátartozik, hogy valódi át­lagos hónapokon Mateisz Lénárd doktor ennél valamivel többet, ügyelet nélkül úgy küencvenezer forint körül keres. Erre mondja azt dr. Andriska István, a megyei orvosi kamara elnöke, hogy ne­vetséges. Nem maga az állítás vagy a Fiatal kolléga, hanem álta­lában az orvosi bérek. - Vannak ennél cifrább esetek is - állítja a vezető. - Van olyan ismerősöm, akinek három szakvizsgával, ál­landó készenlét mellett nincs 150 ezer forint a nettója. Ezt még a családja sem akarta elhinni neki, pedig ez az igazság. Az orvosok a közalkalmazotti bértábla szerint a besorolási minimumot kapják, és ez nem a kórházak, hanem a prostituálódott egészségügyi rendszerhibája - mondta Andris­ka doktor, majd hozzátette azt is, a rendszerváltás óta halasztják a bérek konszolidációját, amúgy az ebben rejlő feszültség Gerő, pon­tosabban 1953 óta fennáll. A kamarai elnök és a fiatal gyermekgyógyász is demoralizá­lónak nevezte az orvosi fizetése­ket, hozzátéve, hogy a felelősség viszont óriási. Mateisz Lénárd így ír erről: „Egy 70 ágyas megyei kórház háromemeletes gyermek- osztályán egyedül vagyok, szin­tenként két nővér segít. Koraszü­löttől serdülőig, 0-18 éves korig, ha tetszik 1200 grammtól 120 ki­logrammig széles a betegpopulá­ció. Minden gyermek vizsgálata egy próbatétel. Vallomás a tudás­ról, számadás a lelkiismeretről. A legkisebb döntésnek is súlya van. Csak egy diagnózis fogadha­Takács Zsófi egészsége nem múlik Mateisz doktor és kollégái fizetésén. Azok a fiatalok, akik maradnak, hivatástudatból teszik ezt Sok orvos nyugdíj mellett is dolgozik, nélkülük össze is omlana a rendszer VALÓBAN MEGALÁZÓAN kevés a kezdő orvosok bére, ezt dr. Muth Lajos, a megyei kórház főigazgatója mondta. Hozzá­tette: ekkora összegből csalá­dot alapítani lakást vásárolni és fenntartani, illetve internetet előfizetni és nem mellékesen szakkönyveket vásárolni majdnemhogy lehetetlen. A kórházvezető szerint ugyanakkor az idősebb kollé­gák sincsenek sokkal jobb helyzetben, a nyugdíjak, ahogy fogalmazott, olyan nyo­morúságosak, hogy az idős or­vosok rákényszerülnek, hogy mellette tovább dolgozzanak. A dolog pikantériája, hogy nél­külük, azaz a nyugdíjas szak­emberek nélkül, fiatal kollé­gák hiányában az egész ellátá­si rendszer összeomlana. tó el. A JÓ”. A kívülálló persze er­re mondhatja, hogy akkor mi van a zsebbe csúsztatott borítékkal. Mateisz Lénárd esetében az van, hogy ilyen nincs. A szakember azt is állítja, hogy a gyermek- gyógyászok általában nem fogad­nak el paraszolvenciát, erkölcsi mércéjük, fanatikus hivatástuda­tuk ezt nem engedi meg. És nincs' prémium vagy teljesítmény alapú bérezés. Míg egy üzletember egy- egy jól sikerült manőver után szá­zalékot kap, a gyermekorvos a megmentett életért soron kívül semmit. Tovább ötletelek. Akkor külföld! Jó, de anyaföldbe gyökerezett láb­,Jó, akkor holnaptól nem dolgo­zom” - folytatódik a levél. - „Sztrájkolok. NEM! Az orvosi es­kü kötelez a humán szolgálatra, na meg a lelkiismeret. Tovább ötletelek. Akkor külföld! Jó, de anyaföldbe gyökerezett lábbal ho­gyan? Egyébként is az állam mi­ért bünteti polgárait, hogy az adó­jukból kitanít, majd ilyen fizetés­sel elüldöz, a nép meg felcser nél­kül marad.” Mateisz Lénárd amúgy menne külföldre, tanulni, majd a tudást hazahozni. - Né­metországban vagy Ausztriában elsősorban új eszközök használa­tát, új módszereket ismerhetnék meg, szakmailag egyébként itt­hon fejlődhetek a leginkább - ál­lítja a fiatalember. Csakhogy itt­hon az egyetem elvégzése után tizenkét évnek kell eltelnie ah­hoz, hogy egy gyermekgyógyász megéljen a saját maga építette praxisából. Főhősünk bére egyébiránt 2011-ben, azaz három év múlva emelkedik, Mateisz Lé­nárd akkor kerülhet a következő fizetési rubrikába. És addig? „El­szégyellem magam, majd lassan felöüik bennem a rövid időre el­felejtett IGE: Nekem dolgom van ebben a világban..., és dolgozom tovább” írja az ifjú orvos. Eredményesek, minden második tettest elfognak Tolnában évértékelés Ötödével csökkent tavaly a rendőrség számára ismertté vált bűncselekmények száma a megyében szekSzáro Több mint húsz szá­zalékkal csökkent tavaly az elő­ző évhez képest a bűncselekmé­nyek száma Tolna megyében. Ez az országos tendenciákkal ellen­tétes, mértéke pedig példa nél­küli az országban: 7925 helyett 6773 bűncselekmény vált is­mertté, derült ki az évértékelést követő sajtótájékozatón. A bűn- cselekmények összetétele nem változott, továbbra is a legtöbb a lopás és betörés, de ezek száma is jelentősen csökkent. Ugyanak­kor zsebtolvajlás kétszer annyi volt, mint az előző évben. Mind­össze négy emberölést követtek el a megyében tavaly. Keveseb­ben buktak le kábítószerrel való visszaélés miatt. Kevesebb volt a rablás és a zsarolás. A napvilág­ra került bűncselekmények majdnem felében meg is találták tettest. Az eredményesség ugyan kicsit csökkent, 9. helyen áll Tol­na a megyék rangsorában. Dr. Soczó László megyei főka­pitány azt emelte ki, hogy hagyo­mányosan kiegyensúlyozott, eredményeiben javuló évet zárt a rendőrség a megyében. Adós­ság nélkül zárták az évet. A leg­nagyobb gondot a létszámhiány jelentette. Mint már beszámol- „ tunk róla, 10-15 százalékkal ke- | vesebb rendőr teljesített szolgá- | latot. A legtöbb rendőr a közterü- J letekről hiányzik. Mindez egyre 'ö nagyobb erőfeszítést kívánt a fi- 1 atal állománytól. A helyzeten Dr. Soczó László (balról) és dr. Dobozi József a sajtótájékoztatón sok túlórával tudtak úrrá lenni. Örömmel állapította viszont meg, hogy jó a kapitányságok kapcsolata az önkormányzatok­kal, a polgárőrökkel. Öt százalékkal kevesebb, 476 személyi sérüléses baleset tör­tént a megye útjain, 5 százalék­kal kevesebb, mint az előző év­ben. Közülük nyolcvanan ittasan ültek a volán mögé. Huszonki­lenc balesetben 35-en veszítet­ték életüket. Közülük 22-en nem használták a biztonsági övét. A legfőbb baleseti ok továbbra is a gyorshajtás. Dr. Dobozi József, a Köztársasá­gi Őrezred parancsnoka, az or­szágos rendőr-főkapitány egyik helyettese is azt mondta, Tolná­ban kiegyensúlyozott rendőri munka folyt. Öt olyan főkapitány­ság van az országban amelyet nem érintett a határőrség és rend­őrség összevonásából következő létszámemelkedés. Ugyanakkor az úgynevezett mélységellenőr­zésben nekik is megvannak a plusz feladataik. Hozzátette, ha­marosan kialakítják a lakosság lélekszámúhoz viszonyított éssze­rű arányokat. Pár év kell azonban ahhoz, hogy kiegyensúlyozott le­gyen a rendőrök eloszlása az or­szágban. A határőrök ugyanis ugyanott szolgálnak tovább. Kér­désünkre azt válaszolta, jó esé­lyek vannak arra, hogy Tolna me­gyében enyhüljön az idén a lét­számhiány. ■ Ihárosi I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom