Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-13 / 37. szám
2008. FEBRUÁR 13., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 JEGYZET RÁCZ TIBOR Van akinek a kevés is sok! elgondolkodtató mondatok fiiltanúja voltam a tegnapi roma testületi ülésen. Azt mondták, hogy az egyik Tolna megyei falu, amelynek lakossága alig éri el a kétezret, kisebbségi önkormányzatának költségvetése eléri a 19 millió forintot. Számomra megdöbbentő volt ez az adat. Amint az is, hogy a megyei roma önkormányzatnak alig több, mint 2 millió forintból kellene gazdálkodnia. Olyan társadalmi problémákra megoldásokat keresnie, ami szinte az egész országot foglalkoztatja, sőt egyeseket felháborít, de majdnem mindenkit vitára serkent. kérdés az, hogy jó-e az a romáknak, ha van megyei kisebbségi önkormányzat. Mindenképp jó kellene, hogy legyen, hiszen ezek a képviselők azért indultak a választáson, hogy embertársaikat segítsék. EZ minden valószínűséggel így is van, csak egyelőre három év alatt, mióta Tolna megyében tevékenykedem, nem igazán láttam olyan átütő erejű programot, ami valóban eredményeket hozott volna. igaz, pénzt nem sokat kapnak. Ám véleményem szerint, hogy valaki kapjon, adnia is kell. Meg bizonyítania, hogy nem csak egy so- kadrangú eszem-iszom dínom-dánom romanapot tud megszervezni. Nevezheti azt akár nemzetközinek is, ha valós értékőrzést nem tud felmutatni. van, akinek ehhez a kevés is elegendő, van, akinek a sok is kevés. Ezer sebből vérzik a roma önkormányzat? szekszárd Rendkívüli módon megnehezíti a Tolna Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat működését, hogy nincs irodavezető-adminisztrátoruk - derült ki a testület tegnapi ülésén. A képviselők igen paparikás hangulatban, de döntöttek arról, hogy egy irodavezető foglalkoztatására kérik a megyei önkormányzatot, mert ez a folyamatos, érdemi munkához elengedhetetlen. Kalányos János elnök azonban azt mondta, ő már olyan szóbeli választ kapott, hogy erre nincs pénze a megyének. Szóba került az is, hogy a roma szervezet átvenné a roma diákok ösztöndíj-pályázatának koordinációs és döntéshozatali feladatait a megyei önkormányzattól. Erre a pályázatra idén is másfél millió forintot különített el a megye a költségvetésből. Célja, hogy az érettségit adó intézményekben tanuló roma diákokat támogassa. Sárközi Károly képviselő a tegnapi testületi ülést úgy kommentálta: ezer sebből vérzik a megyei roma önkormányzat. ■ R. T. Diszóvágás Kakasdon. A sertést egyre kevesebben nevelik fel házilag, a többség boltban vásárolja meg a pecsenyehúst (illusztráció) Üresek maradnak az ólak sertés A magas takarmányárak ellehetetlenítik a háztáji tartást Egyre kevesebben vágnak disznót a házaknál. A kukorica ára az egekben, a felvásárlási ár pedig nagyon alacsony. Kurz Patrik Már a tavalyi évben is több sertéstartó aggódott a magas takarmányárak miatt. Igazán csak a nagyüzemi tenyésztők maradtak versenyképesek. A háztáji tartásnak is egyre kevesebb híve van. A sióagárdi Finta Mihály már évekkel ezelőtt felhagyott az otthoni sertéstartással. - Azelőtt még nem tűnt olyan reménytelennek a helyzet, mint most - mondta. - Utoljára négy disznóm volt, ám kettő betegség miatt elpusztult, így ez már nagy érvágást jelentett. Az áringadozásokkal is folyton számolnom kellett, egy éven belül többször is változtak a költségek, így elegem lett a dologból - ecsetelte az élményeit az egykori állattartó. Falubelije, Mancsi József még nem hagyott fel a háztáji állattartással, de ő is egyre sötétebben látja a jövőt. Szerinte a befektetett munka, a kiadások, és a vágásokból származó haszon nem éppen a kitartásra biztatja a háztáji disznótartókat.- Amíg a malacból egy vágni való, százharminc kilós sertés lesz, addig öt mázsa takarmányt kell elfogyasztania - részletezte a költségeket Mancsi József. - A takarmány pedig drága, egy mázsa kukorica hatezer forint, de csak ezzel nem lehet etetni az állatokat. Kell nekik szója is, melyből száz kiló éppen a kukorica duplájába kerül. Ezek mellé szükséges tápokkal is etetni a disznókat, ettől jobban gyarapodnak, de szintén Az ember már csak kínlódik az állatokkal. nem olcsó mulatság. Ha összegezni próbálnám a táplálást, akkor nyolcezer forint körüli ösz- szegre jönne ki egy mázsa ele- ség. Aki gyorsabb tempóban szeretné hizlalni az állatait, annak több tápot kell kevernie a vödrökbe, intenzívebben kell etetnie, így viszont többe is kerül az élelmezés. Az egyre szigorúbb szabályok miatt pedig már nem lehet a jól bevált, klasszikus moslékkal etetni a disznókat. Viszont nem csak a hizlalás kerül pénzbe. A malacot tavaly csaknem nyolcOtthon az vágjon, aki megeszi az egészet A KAKASDi Sebestyén Gábor kakasdi húsfeldolgozó üzeméből több Tolna meg}'ei településre is kerül a házias ízekből. Elmondta, a sertés felvásárlási ára kilónként jelenleg kettőszázhetven forint, ami igen alacsonynak számít. Nem csoda, hogy egyre többen menekülnek az iparágból. - Otthon annak érdemes sertést vágni, aki mindent elfogyaszt. Feldolgozható ugyanis a zsírszalonna, a bőr és a belsőség is. Más-más részek kerülnek a pörköltbe, a sütőbe. - nyilatkozta a kakasdi feldolgozó.- Ha valaki csak a színhúsra vágyik, nem érdemes egész vág}' akár fél disznót vásárolnia. A boltok polcaim is inkább a disznó nemesebb részei kerülnek, a többit bedolgozzuk, ebből finom szalámi, kolbász vagy disznósajt készül. ezerért vásárolta meg Mancsi József, s nyolc darab került az ólakba. Fizetni kellett a herélésért és az ezzel járó oltásért is, de a víz, villany egyaránt kiadás. Attól függően, hogy ki mit szeretne készíteni a vágott sertésből, úgy készül a tölteléknek való. Egy jól megtermett disznóból akár fél mázsa töltelék is készíthető, amiből szép mennyiségű kolbász kerülhet a füstölőbe. Mancsi József a háztáji sertéstartástól nem vár nagy változásokat a közeljövőben. - Az ember csak kínlódik az állatokkal, hajnalban kel, hogy etessen, kitakarítsa az ólakat, este pedig megismétli az egészet. El is ment a kedve a népnek, mert igen gyengék az árak. Ha pedig valamilyen betegség megtizedeli az állományt, akkor már abszolút veszteséges az állattartás. A mostani felvásárlási ár igen alacsony, legalább három- százötveir forintért kellene eladni kilóját, hogy ne kelljen nagy bukástól tartani, de a négyszáz forint még reálisabb lenne a mostani körülmények között. Idén már csak a szűk családi fogyasztást fedezzük pár darab disznóval, nem vásárolok nyolcat, mint az előző évben. Százezerrel csapolták meg a nő bankkártyáját szekszárd Kilopták a pénztárcáját a táskájából egy nőnek az egyik biztosító társaság szekszárdi irodájában tegnap - mondta el lapunknak a rendőrség ügyeletese. A tolvaj rövid időn belül le is emelt 100 ezer forintot a nő bankszámlájáról. Valószínűleg a PIN kód a kártya közelében volt. (rt) Az őstermelők negyede váltott eddig adószámot tolna megye A megyében 45349-en váltották ki tavaly az őstermelői igazolványukat. Közülük csupán minden negyedik váltott adószámot február 10-ig, tájékoztatta lapunkat Orbán Jánosné, az APEH Déldunántúli Regionális Igazgatóságának osztályvezetője. Aki március 31-ig kiváltja az adószámát, az a már értékesített terménye után utólag kérheti a felvásárlótól a kompenzációs felárat, (mi) Kikérik a lakosság véleményét Murgán MUR6A Az önkormányzat 2008. évi költségvetése és falugondnoki szolgálat létrehozása volt a témája Murgán a legutóbbi képviselőtestületi ülésnek. Határozat egyik témában sem született. A testület ugyanis úgy gondolta, hogy mielőtt voksolnának, kikérik a község lakóinak véleményét is. A döntés értelmében a megye legkisebb településén hamarosan közmeghallgatást tartanak, (fké) Felki Márton polgármester @ további hírek: www.teol.hu MŰK és jelen Ezzel a címmel tizenkét foltvarró munkáiból nyílt kiállítás tegnap délután a tamási Vályi Péter Szakképző Iskola és Kollégium KindlKupolagalériájában. A Rongyhegesztők névre hallgató foltvarró csoport tíz éve alakult, kiállításukon régi és új alkotások egyaránt megtekinthetők közel egy hónapig. Képünkön Wéber Viktória (balról) és Sárközi Ildikó pedagógusok a kiállításon Műtéthalasztó a vérhiány donorok Új, fiatal embereket vár a Vöröskereszt Tolna megyében is éreztette hatását, hogy országos szinten vérhiány alakult ki az utóbbi hónapokban - mondta dr. Bocskai Tünde, az Országos Vérellátó Szolgálat Szekszárdi Területi Vérellátójának vezetője. Hozzátette, előfordult, hogy egy-két ritka vércsoportú beteg műtétét egy vagy két nappal el kellett halasztani. A véradásokra a tervezettnél általában alacsonyabb számban mentek el az emberek.- Mivel a megyei kórháznak egyenletes eloszlásban van szüksége a vérre, megszaporodtak a telefonos behívások, amik viszont többletköltséggel járnak. Rendkívüli erőfeszítések kellettek ahhoz, az igényeknek megfelelő mennyiségű vért kapjon a Balassa János kórház. Dr. Bocskai Tünde kiemelte, a problémát valószínűleg az okozza, hogy a felhasznált egységek száma talán kicsit nőtt a tavalyihoz képest, viszont a vérkészlet ■ Szükség van a fiatal első véradókra, hogy bővüljön a rendszer. stagnált Beszélt arról is, hogy a megyei kórháznak közel 8000 egység vért adtak 2007-ben. Gulyás Katalin, a Tolna Megyei Vöröskereszt vezetője kérdésünkre azt mondta: a folyamatos ráerő- sítéseknek, telefonos behívásoknak köszönhetően az idei év első hat hetében 196 fővel többen jelentek meg a megyei véradásokon, mint a tervezett volt Huszonhat első véradó is volt a donorok között Ám aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy azok a véradók, akik általában megjelennek a Vöröskereszt rendezvényein, még nem adhatnak vért a következő alkalommal, mert addigra nem telik le a 90 nap a két időpont között. így ismét csökkenhet a levett egységek száma, ha több lesz a jövőben az első véradó. Pedig szükség van olyan 18 és 35 év közötti fiatal véradókra, akik még nincsenek a rendszerben, hiszen míg nincs meg a címük, telefonszámuk, értesíteni sem tudja őket a Vöröskereszt a véradások időpontjáról, helyszínéről. ■ Rácz
