Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-01-06 / 1. szám

2008. JANUÁR 6., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Mindenre képes álláskeresők az Új Színház színpadán Spanyolország fővárosában, Madrid egyik kukájában egy élelmiszer-áruház személyzeti osztályáról származó iratokat találtak. A papírokon sértő megjegyzések szerepeltek egy pénztárosi állásra jelentkezők neve mellett. Az alkalmazott, aki eldöntötte, hogy ki töltse be az állást, felhatalmazottnak érezte magát arra, hogy szemé­lyes, durva jelzőkkel illessen olyan embereket, akiket nem is ismert. Ez az eset ihlette meg a katalán drámaírót, lordi Galce- ránt. „Elképzeltem ezeket a sze­rencsétlen nőket, ahogy igye­keznek jó benyomást kelteni a cég előtt, és próbálnak a vélt el­várásoknak megfelelően visel­kedni, készen akár kisebb meg­aláztatásokra is, csak hogy megszerezzék a munkát, amire szükségük van.” A Grönholm-módszer magyar- országi ősbemutatója január 10- én lesz az Új Színházban, Baksa Imre rendezésében. „A darab na­gyon közel áll hozzám. A spanyo­lok és a magyarok mentalitása, érzelemvilága nagyon hasonlít egymásra. A munkaerőpiac által gerjesztett konfliktus pedig szin­te az egész világra jellemző. A tör­ténetről nagyon nehéz beszélni, mert a darab krimibe van ágyaz­va, és lelőném a poént. Négyen je­lentkeznek ugyanarra az állásra. A pályázóknak a hagyományos interjú helyett meglehetősen szo­katlan feladatokat kell megolda­niuk, amelyek egyre feszültebb helyzeteket teremtenek. Annyit még elárulhatok, hogy egyikük beépített ember.” ■ HVR Fábos Erika- Gyerekként csak annyit érzé­keltem szüleim sok munkájából és hihetetlen népszerűségéből, hogy amikor velem voltak, ak­kor is idegenekkel kellett osztoz­kodnom rajtuk - emlékezett Gábor Júlia. - Amikor bevittek a színházba előadásokra, azt lát­tam, hogy mindenki nekik tap­sol, őket szereti, én pedig tud­tam, hogy ők engem szeretnek legjobban. A kamaszkor aztán nehezebb volt, később pedig már mindent pontosan értettem. Annak ellenére, hogy Gábor Júlia gyermekkorában szülei- Gábor Miklós és Ruttkai Éva - a legnépszerűbb és legfoglalkoz­tatottabb színészek voltak Ma­gyarországon, sosem érezte ma­gát elhanyagolt gyereknek.- Mindkét nagymamám ve­lünk lakott, így velem mindig tö­rődött valaki. Persze nem az át­lagcsalád életét éltük. Mintha el­vált szülők gyereke lettem vol­na, hétvégente akarták pótolni azt az időt, amit nem töltöttek velem hét közben. Ilyenkor állat­kertbe, vidámparkba vittek. Más fajták a szüleimmel kapcso­latos élményeim, mint a legtöbb gyereknek: ha ők velem voltak, akkor körülöttem forgott a világ. Mindig az volt az érzésem, hogy egyidősek vagyunk anyuval. Nagyon szerettek engem, és ezt tudtam, éreztem is. A két színészlegenda lánya már akkor is lámpalázas volt, ha egy iskolai ünnepségen pár mondatot el kellett mondania, így meg sem fordult a fejében, hogy színész legyen.- Már éretlen fejjel is úgy gondoltam, hogy színésznek lenni akkor jó, ha tehetséges az ember - mondta Gábor Júlia. - Mindig úgy hittem, hogy ha va­laki nem nagy színész, akkor az boldogtalan. Anyukám és apukám sem csak a színészet­Ruttkai Éva és Darvas Iván Molnár Ferenc A testőr című vígjátékában. A művésznőről fotókiállítás is nyílt. ben volt tehetséges. Belőlem viszont mindenféle tehetség hiányzik. Viccesen egyszer mondtam is az apukámnak, mi­lyen szerencse, hogy az eszéből hagyott valamit nekem. Anyu­kámtól a derűjét örököltem, és azt, hogy tele volt energiával. Az, hogy ők voltak a szüleim, boldogság nekem, de sokszor nehéznek éreztem. Rengeteg előítélettel kellett megküzde- nem. Sok időbe telt, mire meg­találtam önmagam. Ruttkai Éva szilveszterkor lett volna 80 éves. A kerek év­fordulóra a Vígszínház emlék­táblát helyezett el a házon, amelyben egykor együtt élt Latinovits Zoltánnal. Átadták a Ruttkai-emlékgyűrűt, és fotóki­állítás is nyílt Keleti Éva fotói­ból. Ám az emlékszoba, amelyet Gábor Júlia a férjével, Szigethy Gáborral rendezett be, 2002- ben bezárt, most, az évforduló­ra sem nyílt újra ki. A relikviák - Ruttkai és Latinovits szemé­lyes tárgyai mellett Dayka Mar­gitról, Szendrő Józsefről, Gábor Miklósról szóló és általuk írt le­velek, kéziratok, rajzok, fény­képek - ruhásszekrényekben várják jobb sorsukat. A csillagokból is lenéz Danis Lídia színésznő vehette át a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt 2007-ben nyújtott művészi teljesítményéért a Vígszín­házban. A színésznő lapunk­nak elmondta: meghatódott és meglepődött, hogy rá esett a társulat választása, ugyan­akkor büszkeség tölti el, hogy az ujján viselheti a színész­legenda keze írását. „A gyűrű miatt abban bízom, hogy talán a csillagok közül néha ő is lenéz rám” - tette hozzá. A Ruttkai-derű öröklődött évforduló Az emlékszoba kincsei a szekrényben maradtak Ruttkai Éva sajnálkozott a visszaemlékezéseiben, hogy alig néhány hónapig lehetett csak igazán anya, aztán ment filmezni. Gábor Júlia, a legendás színésznő' lánya azt mondja a kapcsolatukról, hogy töké­letes volt. Ruttkai szilvesz­terkor lett volna 80 éves. ■EB33S9HÍ Újabb világsztár jön a Millenárisra michel CAMILO ad koncertet március 9-én a Millenáris Parkban. A virtuóz előadó- művész és zeneszerző 1954- ben született a Dominikai Köztársaságban, 1983-ban már a montreali dzsessz- fesztiválon lépett fel, ahon­nan egyenes út vezetett a nemzetközi dzsesszélet első vonalába. Hozzánk Spirit of the Moment című új leme­zének turnéján érkezik. Szimfonikus körkép a MűPa-ban a miskolci Szimfonikus Ze­nekar hangversenyével kez­dődik január 16-án az idei Magyar Szimfonikus Körkép a Művészetek Palotájában. A koncertsorozatban a mis­kolciakon kívül még 16 ze­nekar lép fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem­ben. A miskolci zenekar után a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara lép pódiumra • a sorozatban január 24-én. Mégis lesz Led Zeppelin-turné? A 70-ES évek meghatározó bandája a Bonnaroo Festival keretében csapna újra a húrok közé az amerikai Tennessee államban - írta a londoni Daüy Mail. A feszti­vál után, amelyet június 12. és 15. között rendeznek, a Led Zeppeün akár turnéra is indulna az államokban. Korábban arról szóltak a hí­rek, hogy az együttes New Yorkban adna koncertet. Perényi születésnapi koncertet ad perényi Miklós, a decem­berben Prima Primissima- díjjal is elismert, világhírű csellóművész január 5-én töltötte be hatvanadik élet­évét. A kétszeres Kossuth- díjas muzsikus ma délelőtt születésnapi koncertet ad a Zeneakadémián. Perényi Miklós 1948-ban, zenész családban született. Pályája csodagyerekként indult. Hétévesen már a Zene- akadémia diákja volt, első szólóhangversenyét kilenc­évesen adta. 1974 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Egyetemen. Legnagyobb bánatára ma már nem a nők bálványa török ádám Hatvanadik születésnapját óriási bulival ünnepli, amelyre zenésztársai mellett a fél várost meghívja Török Ádám szokásos nap­szemüvegében fogad. Idén lesz hatvanéves, s nevetve meséli, leginkább az bántja, hogy már nem a nők bálványa.- Fontos önnek, hogy kerek az évforduló?- Egy jó apropó. Nem örülök az egyre nagyobb számoknak. Nagy buli lesz, meghívom a ze­nészbarátaimat és a fél várost! Az utóbbi években felveszem a koncertjeimet, visszahallgatom, és el tudom dönteni, hogy sza- bad-e még zenélnem vagy nem.- Negyven éve van a pályán, ezalatt felnőtt egy generáció. Ma kik a rajongói?- Jelentősen fiatalabbak, mint én vagy mint az első nagy közön­ségem, akik a Ratkó-gyerekek voltak. Utólag jöttem rá, hogy az a stílus, amit én képviselek, már akkor is elvont, progresszív zené­nek számított, mégis nagyon sokan voltak a koncertjeimen a hetvenes évek első felében.- Mikor érezte először, hogy a zenélés több lehet hobbinál?- Futballista akartam lenni, ha ma már nem is látszik raj­tam. A Vasasban játszottam, pár­szor az MB I-ben is szóhoz jutot­tam. 1965-ben abbahagytam a focit, de a sporttal akartam fog­lalkozni. Minden megváltozott, amikor a gimnáziumban egy Török Ádám szerint a progresszív zene ma már rétegműfajjá vált beatzenekarban kezdtem játsza­ni. 1968-ban bekerültem a Dogs együttesbe, mert Demj én Rózsi el­ment a bátyjával, a Százlábúval egy másik bandába. Akkor érez­tem először, hogy ebből lehet vala­mi. A Dogs után alapítottam meg a Minit, ami az életemmé vált.- Folytatja tovább?- Harmincéves koromban fo­galmazódott meg bennem elő­ször az a kérdés, hogy ezt med­dig lehet még csinálni. Aztán rá­húztam 30 évet. Próbálkoztam mással is: csináltam tévéműsort, nyitottam egy presszót, de a vé­gén mindig rájöttem, hogy a ze­néhez értek, azt imádom, gye­rekkorom óta azzal foglalkozom.- És sikerül megújulni?- Sokan mondják, hogy van pár nagy nótám, abból élek. Több mint száz dalt írtam. Ma is csinálok jó dalokat, de már nincs akkora lángja az egésznek. Most is készül új cédém, a Messze visz az út, amely összefoglaló az utolsó 20 év dalaiból. A 70-es években divat volt a progresszív, fúziós zene. Tudomásul kell ven­ni, hogy ma már rétegzenévé vált. De attól még nem kevesebb. Sokkal jobban énekelek és ját­szom, mint fiatalkoromban, csak nem úgy nézek ki. Ma már nem vagyok a nők bálványa. Sajnos. Felszaladt 40 kiló, de nem teszek semmit, hogy lefogyjak. Imádok jókat enni. ■ Hegedűs V. Rita

Next

/
Oldalképek
Tartalom