Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-05 / 4. szám
3 2008. JANUÁR 5., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TŰKOR JEGYZET VENTER MARIANNA Felmérés kérdőjellel egy országos felmérés szerint eddig egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az integrált oktatás, amelynek célja a szociális helyzetből, vagy bizonyos képességek nem kellő fejlettségéből adódó hátrányok megszüntetése az általános iskolákban. A kutatás szerint az iskolák csak a plusz pénzek miatt vállalták fel, hogy együtt tanítják az eltérő képességű gyerekeket. tolna megyében három integrációs bázisiskola van, közülük kettőnek az igazgatója nyüatkozott az ügyben, véleményük azonban egészen más, mint amit a felmérés sugall. Tapasztalataik szerint nem lehetetlen együtt tanítani a gyerekeket, diák és pedagógus kiválóan tud együttműködni, és sokkal segítőkészebbek és elfogadóbbak lesznek a gyerekek egymással. Nem hinném, hogy csak nálunk vannak pozitív tapasztalatok. Na és kíváncsi lennék, hány iskolát kérdeztek meg a felmérés során, és hol. Merthogy a három megyei bázisiskola közül egynek a véleményére sem voltak kíváncsiak. Összevonták az állami tulajdont kezelő szerveket szekszárd Egy szervezetben egyesült január 1-jétől három állami tulajdont kezelő hivatal. A nemzeti fóldalapkezelő, az ÁPV és a kincstári vagyonigazgatóság immár Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) Az összevonással egy kézbe került az állami ingatlan- és földtulajdon, és azzal, hogy egy szervezetté lettek, bizonyos munkaterületeken kiküszöbölhető az eddig meglévő párhuzamosság. Tolna megyében Szekszárdon található az MNV Zrt. területi irodája, amelynek vezetői tisztét Barsi Mihály tölti be. Mint elmondta, a három szervezet folyamatban lévő ügyeit átvette a területi iroda, amely jelenleg hat munkatárssal működik a Liszt Ferenc tér 3. szám alatt. Az ügyfelek hétfőtől-csütörtökig 8-tól 16 óra 30 percig, pénteken 8-tól 14 óráig kereshetik fel a hivatalt, amelynek telefonszáma: 74/510-913. ■ V. M. Barsi Mihály területi irodavezető Lesújtó képet festett egy országos kutatás az integrált oktatási program gyakorlatáról. Két Tolna megyei bázisiskola igazgatója viszont kifejezetten pozitív tapasztalatokról is be tudott számolni. Steinbach Zsolt- Az integrált oktatásban résztvevő tanárok nagy része sem hisz az integrált oktatásban - állapította meg az az Országos Közoktatási Intézet megbízásából végzett kutatás, amely azt vizsgálta, milyen munka folyik az integrált oktatást 2003-tól elsőként alkalmazó úgynevezett bázisiskolákban. A felmérés lesújtó eredményéről a Népszabadság számolt be. A kutatók megállapításai szerint vannak olyan iskolák, ahol csak azért folyik úgymond integrált oktatás, hogy az intézmény megkaphassa az érte járó plusz állami normatívát. A szakemberek ritkán találkoztak az integráció mellett valóban elkötelezett pedagógusokkal. A tanerők nagy része fásult, elutasítja az új pedagógiai módszereket, és úgy véli: ilyen gyerekanyaggal úgysem lehet dolgozni. A felmérés készítői olyan bázisiskolában is jártak, ahol a roma, vagy a sajátos nevelési igényű gyerekeket egyenesen elkülönítették egymástól. A kutatók azt is tapasztalták, hogy több helyen nem is hirdetik, hogy ott integrált oktatás folyik, mivel attól félnek, hogy a szülők elviszik onnan a gyerekeiket. Tolna megyében három ilyen bázisiskola van. Érdeklődésünkre kiderült: a felmérést készítő szakemberek egyik intézményben sem jártak. A bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola igazgatója, Faidt Józsefné úgy vélekedett: azokban az iskolákban, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek iránt is elkötelezett vezető és pedagógusgárda dolgozik, az integrált oktatás kifejezetten jó pedagógiai rendszer, amely tanárnak és diáknak egyaránt sikerélményt ad. A bátai iskolában folyó integrált oktatás minőségére utal, hogy legutóbb egy dél-alföldi községből, Apátfalváról és a bajai gyakorló iskolából jöttek pedagógusok tapasztalatszerzésre a Tolna megyei községbe. Az igazgató kijelentette: a bátai iskolát nem kényszerítette senki, hogy integrált oktatási programot vezessen be. Ugyanakkor szerinte a mai gazdasági helyzetben azokat az intézményeket sem lehet megróni, akik az iskola túléléséért, a plusz állami normatíváért vállalták fel ezt az oktatást. Kollárics Ferenc, a gyulaji iskola igazgatója is azon a véleményen van: az integrált oktatás nagyon jó program, de nagyon sok plusz munkával is jár, és csak akkor hoz eredményt, ha felelősen csinálják. Mint rámutatott, ők egészen biztosan nem a pénzért, hanem a tartalmi elemei, módszerei miatt tartanak ki a program mellett. A gyulaji iskolában ugyanis ötven százalék feletti a hátrányos helyzetű diák. Ilyen esetben pedig az állam már nem ad plusz normatívát integrált oktatás címén. „Sok plusz munkával jár, de eredményes lehet." minden diák érje el a saját képességei csúcsát. Az Oktatási Minisztérium 2003-ban indította el az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerét (IPR). Ez a szociális helyzetből, illetve a képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozását célozza. speciális szempontként jelenik meg benne, hogy együtt kell tanítani az eltérő képességű tanulókat a többiekkel. Ennek ösztönzésére két új normatívát vezettek be. AZ IPR MÓDSZEREKET, eSZkÖZ& két kínál, amelyek bemutatják, hogyan lehet együtt nevelni a gyerekeket hatékonyan úgy, hogy minden diák elérje a saját képességeinek maximumát. AZ ÚGYNEVEZETT bázisiskolák azt vállalták, hogy saját integrációs programjukat modellé fejlesztik, illetve ingyenes szakmai szolgáltatást nyújtanak a többi iskolának. Tolna megyében három ilyen intézmény van: a bátai, a decsi és a gv'ulaji. ■ A gyulaji iskola nem is kap plusz pénzt. Hetedik osztályosok kézműves foglalkozáson a bátai általános iskolában. Más településekről is jöttek ide az integrált oktatást tanulmányozni Nem pénzért közösködnek hátrány Elkötelezett tanárokkal működik az integrált oktatás Komposztálóba viszik a fákat hulladék Legtöbben vízkeresztkor dobják ki a díszt Eddig egy ember jelentkezett a körjegyzői állásra Közeledik a vízkereszt, így lassan a drága fenyőfák, amelyek nélkül a karácsony elképzelhetetlen, feleslegessé válnak. Legtöbbjük kukák, szemetes konténerek mellé kerül. A települések köztisztaságáért dolgozó szervezetek így is kérik. Németh László, a szekszárdi Alisca Terra Kft. üzemeltetési igazgatója elmondta, hétfőn kezdik összegyűjteni a kidobott fenyőfákat, amit jobb esetben a lakók a hulladéktároló mellé raknak. Az összegyűjtött exkará- csonyfák mintegy 80-90 százalékát komposztálják, de azokat csak akkor veszi át a komposztáló cég a várostól, ha nincsnek rajta a karácsonyi díszek. Bonyhádon a Bonycom Kft. a jövő héten számít nagyobb mennyiségre. Magyari Tamás ügyvezető elmondta, nagy segítség lenne, ha a fák reggel 6 és 7 óra között kerülnének a tároló edények mellé. A délelőtti órákban elviszik őket, így nem csúfítják egész nap a várost. Jó megoldás az is, ha összedarabolva január 6 vízkereszt napja. A dátumhoz számos szokás kapcsolódik: a templomokban ekkor szokták megszentelni a vizet, és ekkor veszi kezdetét a mulatságokkal, bálokkal, lakodalmakkal teli id& szak: a farsangi szezon is. a kukába teszik. A növényeket ők is fölaprítják, majd komposztálják. Szekszárdon, Tolnán és Pakson is folyamatosan elszállítják a kukák, konténerek mellé kitett karácsonyfákat. Hogy ezután mi lesz a sorsuk, az már településenként változó. Van, ahol a szeméttelepre kerül, másutt komposztálják őket. ■ R. T. A KATOLIKUS hívők e napon emlékeznek meg a napkeleti bölcsekről, illetve az Úr megjelenéséről, aki ekkor nyilvánította ki az embereknek a Megváltó születését, de ehhez a naphoz kötik Jézus megkeresztelésének idejét is. kölesd Január 7-én jár le a Kö- lesd-Kistormás-kajdacsi körjegyzői állásra kiírt pályázat beadási határideje - tájékoztatott Berényi István. Kölesd polgármestere elmondta: egyelőre egy jelentkezőről van tudomása. A három képviselő-testület várhatóan a jövő hét végén dönt a körjegyző személyéről. Mint azt megírtuk, a hármas körjegyzőség március 1-jén indulna. Kölesd és Kistormás jelenleg is egy körjegyzőséget alkot, de a hármas társulás esetén 2,5 millió forinttal több állami támogatás jár. A kajdacsi önkormányzatnak jelenleg nincs jegyzője, így mind a három település jobban jár ezzel a megoldással. ■ S. K. Vízkeresztkor zárul a karácsonyi ünnepkör A takarékosság járt, nincs működési hitel madocsa Év végére egyensúlyba került a község költségvetése. Gelencsérné Tolnai Klára úgy tájékoztatott, hogy a költségvetés tervezésekor még 27 millió forint működési hiánnyal számoltak. A polgármester szerint a megnyugtató eredmény a takarékos gazdálkodás és a megszorítások eredménye, (vt) Új polgári védelmi parancsnok Pakson PAKS Takács Gyula lesz a paksi polgári védelmi ki- rendeltség új parancsnoka. A korábbi vezető, Ferencz Győző múlt év végén nyugdíjba vonult. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pályázatot hirdetett a poszt betöltésére. Mácsai Antal igazgató elmondta, egy pályázat érkezett, Takács Gyuláé, s azt megfelelőnek találták. A kirendeltség korábbi munkatársának kinevezésére a napokban kerül sor. (vt) Kevés a gyerek, fogy a népesség PÁLFA Tovább fogyott a falu népessége 2007-ben. Egy év alatt 13 csecsemő született és 22 haláleset történt. Bérdi Imre elmondta, most 1660 körül van a lakosság lélekszáma. 2000-ben ez a szám jóval 1800 fölött volt. A polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy Pálfa esetében torzítja a számokat a megyei önkormányzat speciális otthonának változó létszáma, így a néhány éve történt százfős csökkentés is megjelenik, (vt) Bérdi Imre polgármester Egyeztetésbe kezdenek a költségvetésről dombóvár Jövő héten kezdik a 2008-as költségvetés egyeztetését Dombóváron. Kovács Gyula, a pénzügyi iroda vezetője elmondta, a többfordulós egyeztetés első lépésére jövő héten, 8-án és 10-én kerül majd sor. Ezen az önkormányzati intézmények és a gazdasági szervezetek vezetői vesznek majd részt. Itt beszélik meg az idei költségvetés irányszámait. Az egyeztetéseket törvény írja elő. (kk) @ TOVÁBBI hírek: www.tolnainepujsag.hu 4 4 k 4
