Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-29 / 25. szám

2 Országos felmérésben vettek részt a civilek szekszárd A megkérdezet­tek több mint kétharmada végez valamilyen önkéntes munkát, tíz százalékuk tel­jesen önszántából, azaz nem szervezett keretek kö­zött. Többek között ezt az eredményt hozta a Közös­ségfejlesztők Egyesületének felmérése, amelyben Tolna megye is részt vett. Me­gyénkben a Civil Szolgálta­tó Központ és a Közösségfej­lesztők Szakmai Műhelye koordinálta a kutatást, (vm) Ezüsttel tért haza a versmondó diák szekszárd Előkelő helyezést ért el a múlt hét végén Bu­dapesten, a Mensáros László Nemzetközi Vers- és Próza­mondó Verseny döntőjében a szekszárdi Fábián Péter. Az immár negyedik alka­lommal megtartott rendez­vényen a Garay János Gim­názium 3. osztályos diákja a rangos zsűri döntése alapján a képzeletbeli dobogó máso­dik fokára állhatott fel. (szá) Félmilliót nyertek e-Magyarország pontra szárazd Két pályázaton kö­zel félmillió forintot nyert a szárazdi önkormányzat a helyi e-Magyarország pont működtetésére - tudtuk meg Budai Mária polgár- mestertől. A faluvezető el­mondta: a támogatást bérki­fizetésre, illetve számítás- technikai eszközök vásárlá­sára fordítják, (sk) Budai Mária Iparosok tanácskoznak a szakképzés helyzetéről Pécs Egyeztető fórumot hív­tak össze a dél-dunántúli ipartestületek Pécsett, janu­ár 31-ére. Az összejövetelen a szakképzési koncepciót véleményezik, és javaslatot tehetnek arra, hogy hol, mi­lyen szakmába, hány tanu­lót iskolázzanak be. Tolna megyét Antal Márton ipar- testületi elnök és Gyurkovits Ferenc szakképzési koordi­nátor képviseli, (wg) Igaz-e, hogy a szomszéd bora mindig finomabb? csikőstőttős Saját készíté­sű boraikat mérik össze a borosgazdák Csikóstőttősön. A február 23-ai megmérette­tésre mindenki két fajtával nevezhet. Nemcsak a csikós- tőttó'si, hanem a térségi bo­rok is részt vesznek majd a megmérettetésen, melyet először szerveztek meg. (kk) @ további hírek: www.teol.hu TAMÁSI ÉS TÉRSÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JANUÁR 29., KEDD Újabb céget hozott a szél energia Legkorábban 2011-ben termelhet áramot a tamási szélpark Pipo lovag kora megelevenediH a Reneszánsz Év programjaiban üzembe helyezés legkorábbi idő­pontját 2011-ben határozta meg - amennyiben „addig nem lesz fontos törvényi vagy politikai változás Magyarországon”, nem elhanyagolható előnye Tamási­nak a kiszemelt terület közelé­ben lévő áramelosztó. „Abból in­dulunk ki, hogy sikerül az E.onnal megállapodni, ami lehe­tőséget ad arra, hogy az itt ter­melt áramot közvetlenül Tamási­ban is fel tudják használni.” - fo­galmazott. A szélméréshez ha­marosan felállítanak egy tor­nyot. Györkönyben már túl van­nak a szélerősségmérésen. Az ott mért adatok nem nyilváno­sak, de a cégvezető annyit el­árult: jobbak, mint várták. (Az Országos Meteorológiai Szolgá­lat országos széltérképe szerint Tolna megyének ezen a részén, 75 méter magasságban másod­percenként átlagosan 5,5-6 mé­ter sebességű szél fúj.) Az, hogy mikor foghatják munkára a szelet, attól is függ­het, mi lesz a szélerőmű-létesí- tési engedélyek sorsa. A Magyar Energiahivatal (MÉH) 2005-ben osztotta ki az engedélyeket 330 megawattra; ez az az össztelje­sítmény szélenergiából, amelyet a hazai energiairányítási rend­szer be tud fogadni. Az eljárást többen is kritikával illették, mondván: olyan cégek is enge­délyhez jutottak, amelyeknek nincs elképzelése a technológi­áról sem. A GM Kft.-nek nincs csatlako­zási szerződése a MEH-hel, de Hans Gollan-Müller azt mondta: nem ijed meg a kvóta-vitáktól, fejlesztik a projektet. A 330 me­gawattból jelenleg 50 megawatt teljesítménnyel működnek Ma­gyarországon szélerőművek. „A kormányzat feladata lesz azt megvizsgálni, hogy ezeket a kvó­tákat valóban kihasználják-e. Magyarországnak abból semmi haszna nem származik, ha a kvóták értékmegőrzőben ma­radnak" - jelentette ki. A városban nem hallják majd a zajt a cégvezető igyekezett elosz­latni az aggodalmat, mely szerint a szélkerekek zavarják a madarak vonulását. Több mint 130 tanulmányt írtak a problémáról, de egyik sem bi­zonyítja, hogy jelentős szám­ban pusztulnak el madarak a szélkerekek miatt - mondta. HANS E. GOLLAN-MÜLLER ígére­te szerint a tamásiak nem fogják hallani a szélerőmű­park zaját. Egyrészt mert las­san forgó gépeket szerelnek majd a tornyokra, amelyek sokkal kisebb zajjal járnak, másrészt a hang nem a föld­felszín felé terjed majd. Új céget hozott a szél Ta­másiba: a város határá­ban most egy drezdai, al­ternatív energiával foglal­kozó társaság jelentkezett be szélerőműtervével. Tóth Ferenc tamási Az évtized elején szorgal­masan kötötték Tamási környé­kén is az önkormányzatok a meg­állapodásokat a szélenergia hasz­nosítását tervező cégekkel. Mint utóbb kiderült, ennek nem sok jelentősége volt. Részben mert a helyhatóságok legfeljebb elvi támogatásukról biztosíthatták a „zöld” kft-ket, részben pedig azért, mert a szép tervekből vaj­mi kevés valósult meg. A Boreas Magyarország Kft. 2002-ben Ta­mási mellett, az Utec Thomsen és hazai partnercége pedig a Sió völ­gyében épített volna szélparkot. Mindkét terv a fiókban maradt, és - mint Mózes László polgár- mester elmondta -, hasonlóan nincs újabb hír a Miszlán terve­zett szélerőműről sem. Tamásiban a napokban a kép­viselő-testület előtt egy olyan a projekt vezetője jelentette be a | jövendő szélpark terveit, amely | már Györkönyben építési enge- J délyig jutott, s a tamási szélpark területének tulajdonosaival is ta­lálkozott. A drezdai GM Környe­zetvédelmi és Energiagazdálko­dási Kft. Németország mellett a közép-kelet-európai országok­ban, Magyarországon többek közt a Duna középső, a Balaton északi vidékén vesz részt szél- erőgép-fejlesztési projektekben. Hans E. Gollan-Müller ügyve­zető igazgató érdeklődésünkre elmondta: Tamásiban tizennégy, egyenként két megawatt teljesít­ményű, Vestas típusú szélturbi­nát építenének a várostól észak­ra, Siófok felé eső területen mint­egy 50 millió eurós, vagyis közel tizenkét és fél milliárd forintos beruházással. Jelenleg összesen hétszáz hektárral számolnak, de ekkora területet valószínűleg nem vesznek majd igénybe. A 105 méter magas széltornyo­kon 90 méteres szélkerekek fo­rognak majd. A cégvezető kilá­tásba helyezte a helyi partnerek bevonását az építkezésbe. A ter­vezésben és a kivitelezésben egyaránt részt vesz az AIC Kft. Hans E. Gollan-Müller az „Ha az én társaságom irányítaná a györkönyi projektet, a szélpark már az idén csatlakoz­hatna a magyar ener­giarendszerhez” Felzárkóztató képzés indult felnőtteknek A közoktatási intézkedési terv már megvan Román faluval lépnek kapcsolatba a miszlaiak pári Felzárkóztató képzés indult felnőttek részére Páriban - tájé­koztatott Gere Zoltán polgármes­ter. A január közepén kezdődött féléves tanfolyamon az általános iskola hetedik-nyolcadik osztá­lyát el nem végzett helybéliek vehetnek részt, csakúgy, mint Értényben. A képzésre Páriban huszonegyen jelentkeztek, je­lenleg tizennyolcán pótolják hi­ányzó ismereteiket, Forró Móni­ka, tamási pedagógus irányítá­sával. A tanfolyamot egy pécsi cég szervezi, az önkormányzat a helyet biztosítja, a faluházban. A résztvevők nagy része mun­kanélküli, vannak közöttük hu­szonévesek és középkorúak egy­aránt. ■ S. Zs. tamási környéke Rendkívüli ülésén a tamási többcélú kistér­ségi társulás elfogadta közokta­tási intézkedési tervét - tájékoz­tatott Barkóczi József, a társulás elnöke. Az intézkedési terv az integrált oktatási központok lét­rehozására irányuló pályázatok­hoz szükséges, melyeket febru­ár 15-ig kell benyújtani. Bar­kóczi József elmondta: a tamási kistérségben négy helyen van szándék integrált oktatási köz­pont létrehozására. Mivel előze­tes információk szerint Tolna megyében összesen három­négy ilyen pályázatnak lesz esé­lye, feltehetően a tamási kistér­ségből sem nyer majd vala­mennyi pályázó. ■ S. K. Mózes László A romániai Sugággal alakít ki partnerkapcsolatot a miszlai ön- kormányzat - közölte Mózes László polgármester. A miszlaiak négytagú küldöttsége a múlt hé­ten tett háromnapos látogatást a Tolna megye partnermegyéjében, a Fehér (Álba) megyében fekvő településen. - Szívélyesen fogad­tak minket, és a község képvise­lői megszavazták aMiszlával kö­tendő partnerkapcsolatot - mond­ta Mózes László. Sugág három­ezer lelket számláló, túlnyomó többségében románok lakta hegy­vidéki falu. A sugági képviselők Constantin Jinar polgármester ve­zetésével még idén Miszlán is szentesítik majd vendéglátóikkal a megállapodást. ■ T. F. Az ozorai vár jelentős szerepet kap az idén megkezdődött Reneszánsz Évben. A Műemlékek Nemzeti Gondnokságának legújabb sajtó­anyaga jórészt még általánosság­ban, de így is sokat ígérőén tárja az érdeklődők elé a terveket Mint az olvasható, a jeles esemény al­kalmából a vár kiállításait rene­szánsz élményházzal bővítik. Ide használati tárgyak, fegyvermáso­latok kerülnek, ezeket ki lehet pró­bálni. Idén nyílik meg a rene­szánsz konyha és a reneszánsz bo­rospince, ahol a vendégek meg­kóstolhatják Pipo kedvelt ételeit és borát. Maga a programsorozat nyáron a Pipo Napokkal - A hű­ségjutalma, avagy egy lovag igaz története Firenzétől Ozoráig al­címmel - kezdődik. Ettől, azaz jú­lius 12-től kezdve egészen októ­ber 18-ig szombatonként a rene­szánsz lovagvár mindennapjaival és ünnepeivel, a XV. századi fegy­verzettel, lovagi tornákkal, kora­beli versekkel, táncokkal és szín­darabokkal ismerkedhet meg a látogató. ■ Szeri Á. Sokszorosát érheti a millió a községnek kalaznó Jelentős segítséget je­lent a községnek az önkormány­zati minisztériumtól elnyert kis önhiki támogatás - derült ki László János kalaznói polgármes­ter szavaiból. Az önkormányzat másfél millió forintra pályázott, egymillió forintot nyert el. A pol­gármester rámutatott: egy olyan szerény költségvetésű önkor­mányzat, mint a kalaznói, ha fej­leszteni szeretne, csak minimális önrészt igénylő pályázati lehető­ségekben gondolkodhat. A köz­ség rendelkezésére álló egymillió forintból például egy 90 százalé­kos támogatású pályázat esetén tízmilliós fejlesztést lehet majd elvégezni. ■ K. S. A milliók mellett odafigyelés kell a közös sikerhez Első alkalommal zajlott le váro­si szinten a Magyar Kultúra Nap­ja rendezvény a múlt hét végén Simontornyán. A szervezők ki­zárólag a helybeli művészeti cso­portokra támaszkodtak a Fried művelődési házban tartott prog­ramon. Ennek megfelelően a kö­zönség az intézmény kórusának, majd a Krammer Ferenc kórus­nak, valamint a gimnázium versmondó tanulóinak és taná­rainak tapsolhatott. Haig Judit, Schweiger Györgyné, Varga László és Könyv István János munkája elismeréseképpen em­léklapot vett át Lacza Attilától, a művelődési ház igazgatójától. A víz szalad, a kő marad. Erre a Wass Albert gondolatra hívta fel az ünneplő közönség figyelmét Csőszné Kacz Edit. Simontornya polgármestere a költőtől vett idé­zettel azt támasztotta alá: a Sió parti város csakis az összefogás­sal, annak súlyával érhet el tartós eredményeket. Aláhúzta: nem biztos, hogy mindig csak milliók­ra van szükség, néha többet ér az egymásra figyelés. ■ Sz. Á. 4 i » I

Next

/
Oldalképek
Tartalom