Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-01-27 / 4. szám
2008. JANUÁR 28., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG A NAP TÉMÁJA 5 műemlékek A bátai Szent Vér-, a bátaapáti evangélikus templom, illetve a tolnai selyemgubóraktár és a selyemgyár is országos védettséget kapott. Az igazi műemlékvédelem az, amikor helyben ismerik fel, és mentik meg a rejtett kincseket A SZÉPSÉG KÖZÖNSÉGET TA1ÁL A gubóraktárak közül egyedül maradt épségben. Tolnán, az Alkotmány utca 22. szám alatt található az 1901- ben épült, a helyi selyemgyárhoz tartozó gubóraktár. Itt tárolták a selyemhernyógubókat, amelyekről a selyemszálakat nyerték. A kétemeletes épületben gubófojtó berendezés működött, és gubóválogató termet is kialakítottak benne, nagy ablakokkal. Bezerédj Pál, a magyar selyemtenyésztés legnagyobb alakja a hajdani Nagy-Magyarország területén 18 gubóraktárat építtetett. A tolnai létesítmény ezek közül az egyetlen, amely szinte eredeti állapotában maradt fenn. Az utolsó selyemtenyésztési év 1968-ban volt, ezután a Herbaria gyógynövény üzeme működött az épületben 2003-ig. Ma CBA áruház üzemel benne. Az épület védetté nyilvánítását a Tolnai Városvédő Egyesület akkori vezetői, id. Freund György és Steinbach Ferenc kezdeményezték az örökségvédelmi hivatalnál 2003-ban Soha nem állt le a termelés. Tolnán, a Bezerédj tér 1. szám alatt található az egykori selyemgyár, amelynek első, legfontosabb épülete, a fonoda 1900-ban készült el. Bezerédj Pál eredetileg Szekszár- don, a selyemipar akkori országos központjában szerette volna létrehozni a selyemfonót, ám ott nem volt megfelelő mennyiségű és minőségű víz. így Tolnára került a létesítmény, amely ma már az egyetlen megmaradt selyemfonoda az ország területén. A tolnai selyemgyárban 1910-ben készült el a cérnázó üzem és a gyárban dolgozó árvalányok otthona. A selyemgyártás 1971-ben szűnt meg. Az egykori selyemgyárban soha nem állt le a textilipari termelés, immár a Tolnatext Bt. viszi tovább a hagyományokat. A selyemgyár valamennyi épületének védetté nyilvánítását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kezdeményezte, miután a tolnai gubóraktár kapcsán tudomást szerzett a gyár értékeiről is Tolna megye nem éppen műemlék-nagyhatalom, de a szakember szerint sok itt a rejtett kincs. Budavári Kata Mint arról már beszámoltunk, négy Tolna megyei épület műemléki védéséhez is hozzájárult a kulturális miniszter. így a bátai Szent Vér-temploméhoz, a bátaapáti evangélikus temploméhoz, illetve a tolnai selyemgubóraktár és a selyemgyár is országos védettséget kapott. A mostani döntés értelmében a Tolna megyei állomány lassan eléri a háromszázat. Ez egyébként országos viszonylatban nem sok, ám Turányi Erzsébet műemléki felügyelő szerint egyáltalán nincs okunk szégyenkezésre.- Sok a rejtett kincs - állítja, melyek még vagy beépítve vagy akár a föld alatt pihennek. Amink pedig van, arra jórészt vigyázunk is, bár kivételek akadnak. Rossz állapotban van az andráspusztai kastély vagy a teveli templom, ám ezek jellemzően külterületen fekvő, használaton kívüli épületek. Merthogy az a jó, ha használják a műemlékeket. - A legjobb persze, ha eredeti funkciójukat látják el, ám ez gyakran a technika korszerűsödésével vagy éppen befektető hiányában kivitelezhetetlen. Ekkor meg kell alkudni, fontos ugyanis, hogy valaki gondját viselje az épületnek - állítja Turányi Erzsébet. Ezért nem baj, hogy a tolnai gubóraktár- ban üzlet működik. Itt egyébként egyetlen nyüásbontással megoldották az átalakítást, azaz az eredeti állapotot bármikor könnyedén vissza lehet állítani. Egy műemlék fenntartása amúgy anyagilag nem ró nagy terheket tulajdonosára. - Ez csak akkor nem igaz, ha úgynevezett többlet díszítést, például egy freskót kell restaurálni. Az esetek döntő többségében azonban az állagmegóvást hagyományos anyagokkal, ■ A műemlékek védelme az eredeti állapot megtartását jelenti. téglával, cseréppel, mésszel kell végezni, így nem kerül többe, mint bármilyen más épület esetében - mondta a szakember. A hogyan persze ez ügyben nagyon nem mindegy. A tulajdonosnak nem csak a vonatkozó építési előírásokat kell betartania, de a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket is. Ez pedig nem csak épület küllemére tér ki, de annak környezetére is vonatkozik. - Akadnak néha olyanok, akik ezt nem kívánnák betartani, mondván, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak semmi köze ahhoz, hogy miként költik el a pénzüket. De csak akadnak. Az emberek többsége elhiszi, hogy nem ártó szándékból kérjük be és bíráljuk el a terveket. Az építészekkel, önkormányzatokkal, az egyházak képviselőivel pedig kifejezetten jó a kapcsolatunk - tájékoztatott a felügyelő. Gyakran ők, azaz például az önkormányzat kéri az épület országos védelmét. Ezt egyébként bárki kezdeményezheti, a most beválogatott négy épület között is van olyan, melyet önkormányzat és van, amit civil szervezet ajánlott a hivatal figyelmébe. Maga az eljárás általában egy évig tart, ám ennél jóval több idő is eltelhet, míg az arra érdemes épület megkapja a műemléki státuszt. - Előfordul ugyanakkor az is, hogy egy-egy nagy veszélyben lévő épület vagy épületegyüttes ideiglenes védettséget kap. Ez egy évre szól, illetve plusz egy évre meghosszabbítható. így jártak el például a pesti zsidónegyed ügyében, merthogy eltűnni látszott - mesélte a szakember. Turányi Erzsébet szerint jó volna a laikusok figyelmét a műemlékekre irányítani, ők ugyanis a közönség, a szépség élvezői. Szerencsére egyre több ön- kormányzat és civil szervezet fordul a saját településének kultúrája, hagyományai felé. A szakember példaként említette a helyi védettséget. Az is megfigyelhető, hogy egyre több a helytörténeti kiadvány és tájház is. Az igazi műemlékvédelem pedig ez: amikor helyben ismerik fel az értékeiket, és tesznek lépéseket megmentésük érdekében. Építészetileg igényes kialakítású templom kőkeretes nyílásaival, vakolatdíszeivel építészetileg igényes kialakítású - írta a bátaapáti evangélikus templomról az értékelést végző művészettörténész. Illetve hogy kedves szobrászati és festészeti elemekkel rendelkezik. Bátaapátit 1015-ben már a pécsváradi bencések birtokaként említik, majd a bátai apátsághoz tartozott a település. az 1720-as években német telepesek érkeznek ide, ám első imaházukról semmit sem lehet tudni. Ami bizonyos, hogy 1789-ben 7 öl széles, 13 öl hosszú tornyos templomot építettek, melynek két 1795-ből származó harangja volt. Az épület falait 1820-ban néhol az alapoktól újrarakták, és újjáépítették a boltozatokat is. a copf stílusú orgonaház XIX. század elejinek mutatkozik. A barokk templom védelembe vételét érdekes módon a bonyhádiak kérték Hübner József helyi értékvédő kezdeményezésére. A Szent Vér-templom Európában is ritkaságszámba megy a legenda szerint Szent László király 1093-ban templomot rakatott és bencés apátságot építtetett Bátán, hogy nevelje a környékfélig pogány népét. az első templomnak semmi nyoma nem maradt. Helyébe szép csúcsíves épületet emeltetett az apátság, melynek a XV. század végén országszerte nagy hírt szerzett Szent Vér csodája. A jelenlegi templom az 1930-as években épült neoro- mán stílusban, az egyetlen olyan épület hazánkban, melyet a Szent Vérről neveztek el. ez egyébként a kontinensen is ritka. Egy épület történeti, esztétikai és etikai értékei jó esetben harmóniában vannak. Ennek a templomnak már csak a legenda miatt is utóbbi, azaz erkölcsi értéke kiemelkedő. Most szerzett védettségével egyike lett a kisszámú huszadik századi műemléknek. a bátai önkormányzat 2004- ben kérte a templom és tájház épületének védetté nyilvánítását, utóbbira még várnak.
