Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-25 / 21. szám
GAZDASAG 2008. JANUAR 25., PENTEK HIRSAV Fizetik a területalapú támogatás nemzeti részét tegnaptól fizeti a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az arra jogosult gazdálkodók számára a területalapú támogatás nemzeti hányadát. A rendelkezésre álló keret mintegy 67 milliárd forint, így egy hektárra 11542 forint jut. Roma fiatalokat is vár a tűzoltóság idén 550 új munkahelyre várják a jelentkezőket a tűzoltóságok, s szeretnék, ha minél több roma fiatal is jelentkezne - közölte tegnap Babák László, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főosztály- vezetője. Középfokú végzettség - beosztott tűzoltók esetében szakmunkás- képző -, egészségügyi alkalmasság és büntetlen előélet szükséges. Sötétben világító selymet hoztak létre VILÁGÍTÓ ZÖLD szálakat fonó selyemhernyókat hoztak létre japán génsebészek a kiotói műszaki egyetemen. A fluoreszcens anyag iránt nagy érdeklődést mutat a kimonóviselet otthonának tekintett Kiotó. Az újfajta selymet várhatóan öt év múlva fogják forgalmazni. . . , . Hírsávot a támogatja. A BUX-index 2008. január 24-én 24 200 24100 Előző napi záróérték: 1 | Változás: 3,36% | 23 080 1 24 000 23900 Nyitóérték 23 727 23800 I 23 700 23 600 5.30, a Ne»York-i 9 tőzsde nyitása fj pont/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó á- (Ft) Változási*.) Millió Ft OTP 7950 +6,71 32 914 MTelekotr i 826 +3,25 7 234 Egis 18145 +1,94 487 Mól 22 605 +0,614®88»f Richter 37495 + 1,06 7839 VESZTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változási1» .) Misén Pannonplast 1420-5,02 319 Graphisoft Parki 259-1,49 4 Forrás/T 2 269-0,92 0,4 Elmű 29 200-0,68 1 TEGNAP CSAK NÉGY RÉSZVÉNY ÁRFOLYAMA CSÖKKENT A BUX-index az elmúlt napokban íj zuu 'Mann 24000 23600 ■■ Z4 1U3 23764 A L 23 454 23200 22 800 23246 23368 23080 22 400 01.16 01.17 01.18 01.21 01.21 01.23 1 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. január 24-én. Egyelőre óhaj a bérlakás kísérlet Az osztrák modell megoldást jelenthetne A budapesti XIII. kerület élen jár a bérlakásépítésben: két év alatt kétszáz család juthat így fedélhez. A Lőportár utcai házban 54 lakás épül. Magyarországon a legalacsonyabb a bérlakások száma az Európai Unió országaiban, holott százezrek vágynak az olcsóbb otthonokra. A problémára a jól bevált osztrák modell lehet a gyógyír. Tóth Marcella Magyarországon mindössze kilenc százalék a bérlakások aránya, szemben a harmincöt százalékos európai uniós átlaggal. Ez azt jelenti, hogy a bő négymillió hazai lakásból körülbelül 375 ezer a bérlakás. Ennek mintegy a fele van magántulajdonban, s a fele önkormányzatiban. A rendszerváltozás idején ugyan még 703 ezer állami bérlakás volt, de a kiárusítási hullám miatt ebből csupán 176 ezer maradt 2003-ra. Igény pedig lenne a bérlakásokra, mivel sokak induló tőke nélkül nem tudnak saját lakást vásárolni. A kutatások azt mutatják, hogy a lakosság jelentős része elfogadná a bérlakást. Egy KSH-felmérés szerint 2003-ban 720 ezer család tervezte, hogy egy-öt éven belül lakást vált. A költözni vágyók 23 százaléka, 165 ezer család elképzelhetőnek tartja, hogy lakást béreljen, ha lakbértámogatást kap. A szakemberek szerint egy mai felmérés is hasonló eredményt mutatna. A bérlakásra várók legfeljebb havi hatszáz forintos négyzetméterenkénti árat tartanának elfogadhatónak. Ez azt jelenti, hogy egy hatvan négyzetméteres lakásnál 36 ezer forintot lennének hajlandók fizetni. Ez az összeg nem áll messze a valóságtól. A főváros XIII. kerületében - amely országos szinten is élen jár bérlakásépítésben - nagyjából ennyit kell fizetni havonta. Egy új építésű házban havonta négyzetméterenként átlagosan 463 forintot kell fizetni költségalapú bérlakás esetén. Ugyanez egy piaci alapú bérlakásban 653 forint átlagosan - mondta el érdeklődésünkre Gel- lért Lajos, az önkormányzat sajtóreferense. A különbség abból adódik, hogy a törvény kategóriákba sorolja az önkormányzati bérlakásokat. A költségelvű lakásoknál a bér az önkormányzat fenntartási költségeivel, ráfordításaival áll arányban, míg a piaci bérlakásoknál nyereséggel is számolhatnak. Rossz hír a bérelt otthonra váróknak, hogy rövid távon nem lehet számítani a bérlakások számának ugrásszerű növekedésére. Idén sem indul el ugyanis a kormányzati bérlakásprogram. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól (ÖTM) azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a lakásügyi titkárságuk elemzi a nemzetközi és a hazai tapasztalatokat, amelyek elősegítik egy későbbi, hosszú távú bérlakásprogram elindítását. Az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárság és a Társaság a Lakásépítésért Egyesület vezetői közösen ötleteinek. Ez utóbbi szervezet az Ausztriában jól működő bérlakásmodell magyarországi megvalósítását javaBérlakásállomány egyes európai országokban Magyarország 9 Románia 19 Szlovákia 19 Lengyelország 34 Franciaország 38 Ausztria 40 Hollandia 46 Csehország 50 Németország 58 Svédország 58 Svájc 65 Az épített lakások száma az építtető szerint Évszám Önkormányzat Gazdasági szervezet Természetes személy 2001 183 6255 20833 2002 1258 9385 19932 2003 1394 11102 21866 2004 577 16534 25161 2005 724 18353 20 694 2006 295 14 674 18591 FORRÁS: KÖZPONT STATISZTIKAI HIVATAL FORRÁS: TÁRSASÁG A LAKÁSÉPÍTÉSÉRT solja. A szomszédos országban a bérlakások építését közhasznú társaságok végzik, amelyek alapvetően nem profitorientáltak. Ellenben mentesülnek a társasági adó fizetése alól, és előnyt élveznek a lakásépítési, valamint a lakbértámogatás igénylésekor. Az építés mellett e társaságok feladata a bérházak fenntartása, gazdaságos üzemeltetése. Ha nyereségük keletkezik, azt vissza kell fordítaniuk a szektorba. Ha megvalósulna az osztrák modell itthon, akkor egy 65 négyzetméteres bérlakásban élő családnak havi 32 ezer forintot kellene fizetne. Azaz az átlagos lakbér az egy- harmada lenne a hasonló lakás önerő nélküli megvásárlásakor felvett hitel törlesztőrészletének. Milliárdos befektetéseket hoznak a svédek Magyarországra Újabb svéd befektetések érkeznek a közeljövőben Magyarországra - mondta Daniel Reithner, a Svéd Kereskedelmi Tanács biztosa. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Skanska öt éven belül 300 millió eurót fektet be hazánkban. A faipari Swedwood a soproni gyárát bővíti, kétszáz új munkahelyet teremtve. A kompresszorokat és bányászati gépeket gyártó Atlas Copco Magyarországra telepíti légnyomással működő ipari berendezéseinek összeszerelő üzemét, nyolcvan embernek adva ezzel munkát. Az IKEA bútorlánc két új áruház nyitását tervezi. További svéd befektetésekre lehet számítani a fa- és papíriparban, a gyógyszergyártásban, az autóiparban és a telekommunikációban is. Körülbelül száz nagyobb svéd, illetve svéd kapcsolatokkal rendelkező cég van Magyarországon, amelyek összesen mintegy 12 ezer embert foglalkoztatnak. A rendszerváltozás óta körülbelül egymilliárd eurót fektettek be Magyarországon. ■ Z. H. Rivális vezetékek: Déli Áramlat a Nabuccón? Gőzerővel folyik a rivális Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték projektjeinek előkészítése, miközben az illetékesek szinte naponta leszögezik: beruházásaik nem versenyeznek, hanem kiegészítik egymást. Az első cső orosz forrástól és szállítótól független gázt hozna Európába, az utóbbi viszont a kontinens orosz gázfüggőségét erősítené. Konfliktusforrás a két projekt között, hogy részben azonos eladóktól vásároltat táplálnának a vezetékekbe. Tegnap Mitschek projektigazgató azt mondta a Nabuccóról: februárban beválasztják a projekt hatodik tagját is. Korábbi hírek szerint a német RWE a fő esélyes, a Gaz de France pozíciója viszont romlott a projekttag török Botas politikai indíttatású ellenállása miatt. A vezeték Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül érné el Ausztriát. Éppen úgy, mint a legfrissebb hírek szerint a Déli Áramlat. ■ Drága pénzért sokszor silány minőséget kapnak panaszáradat Siralmasnak tartják a fogyasztók a közlekedési szolgáltatások színvonalát €/Ft $/Ft €/$ f i 257,954 176,46 1,46 +0,07 Ft-0,18 Ft Ocent Koszos a vonat, zsúfolt a busz, a jegypénztáraknál pedig kígyóznak a sorok. Néhány példa a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez (FEOSZ) rendszeresen érkező panaszokból, amelyek alapján kijelenthető, hogy a fogyasztók egyre elégedetlenebbek a közlekedési szolgáltatások színvonalával. „Az utazók azt már megszokták, hogy az új év újabb áremelkedésekkel jár, de nehezen tolerálják, hogy a drágább jegyekkel, bérletekkel egyidejűleg a szolgáltatások minősége nem változik” - mondta el lapunknak Baranovszky György, a FEOSZ ügyvezető elnöke. Nagyon sok olyan kérdés foglalkoztatja az utazókat, amelyekre nem kapnak kielégítő választ - folytatta. „Nem értik, miért kell ugyanannyit fizetniük, ha 15 kilométert utaznak villamossal, mintha egy megállót mennének. Miért nincsenek zónajegyek? Van-e kártalanítás, megfelelő-e az utastájékoztatás? Miért kell a vonatcsatlakozásra akár órákat is várni?” - sorolja Baranovszky. Szintén a tömegközlekedési Zónajegyeket, menetrendszerű közlekedést, tiszta járműveket szeretnének az utasok. szolgáltatások problémáját jelzi, hogy 3-4 főnek kocsival gyakran már olcsóbb országon belül utazni, mint vonattal vagy busszal. A legnagyobb gond az, hogy az önkormányzatok vagy állami intézmények szolgáltatási Amikor kocsival olcsóbb Mindenki kulturált utazásra vágyik A Budapest-Eger út összköltsége két felnőtt és két tanuló esetén Vonat 2. osztály 6880 Ft (tanuló: 1150 Ft, felnőtt 2290 Ft) ______ Bu sz 6120 Ft jtanuló: 1020 Ft, felnőtt 2040 Ft)__ Au tó 4570 (sztrádamatrica: 1170 Ft, benzin: 3400 Ft) FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS díjakat megállapító döntései gyakorlatilag lehetetlen ered ményesen megtámadni. Ez ki hat azokra a fogyasztói pana szókra is, amelyek a viteldíjér kapott silány szolgáltatásoka kifogásolják. A bíróságok sen tudnak mit tenni, mert az ára kát jogszabály határozza meg Emiatt úgy kellene megváltoz tatni azokat, hogy hibás szol gáltatás esetén a fogyasztói megtámadhassák a szolgáltatói hogy a pénzükért megfelelő szír vonalban részesüljenek - monc ta a fogyasztóvédő. A FEOSZ er nek érdekében a közeljövőbe javaslatcsomagot nyújt át gazdasági és közlekedési m nisztériumnak. ■ N. X
