Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-24 / 20. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Az olclalt szerkeszti.«Hargitai Éva, Kurz Patrik 74/511-510 e-mail: eva.hargitai@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.tolnainepujsag.hu internetes oldalon. Egy férfi háború utáni drámájával szembesültek A lelkes toliforgatók: Kapás Gabriella, Ferter Clntia, Császár Johanna, Fodor Nikolett, Rácz Adrienn, Fischer Gitta, Szenczi András Jó hangulatban telt el a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium sétás csapatának első féléve. Bonyhádi SÉTA csapat A tollforgató gárda belekóstolt az újságírás nehézségeibe és örömeibe, valamint a megjelenő írások okozta sikerteli élményekbe, vagy éppen sokkba. Már tombolt a munkavágy bennünk, akárcsak a kekszszel, sütivel csillapítható éhség, mikor a Petőfi Sándor Gimnázium könyvtártermébe ért a foglalkozásra látogató újságíró és fotóriporter. Egy kis lányos zavart és pirulást váltott ki a fotózás ténye és a fotós személye, de a hangulatra ezek után sem lehetett panasz. Készségesen nyilatkoztunk a fél év alatt szerzett élményeikről. „Alkalmunk nyílt, mint diákoknak szóhoz jutni, és nem a felnőttek rágták a szavakat a szánkba. Bemutathattuk, hogy milyenek az iskola mindennapjai a valóságban - mondta a csapat egyik szószólója. Hozzátette, aki szívesen csinálja, annak egyáltalán nem volt teher a folyamatos munka. Bár néha azért akadtak nehézségek, például mikor olyan témával, rendezvénnyel kapcsolatban kellett megnyilvánulni, ami úgymond nem volt túl érdekes. Am a kihívások sohasem tántorítottak el bennünket attól, hogy egy korrekt és kerek mást produkáljunk. Ilyen esetekben sok múlott azon, hogy sikerült- e megtalálni azt az embert, aki beszámolójával színesebbé és élvezetesebbé tehette az írást. Mivel a csapatban senki nem mondható profinak, előfordult, hogy nem igazán találtuk a témát, vagy éppen egy-egy írást nem tudtunk elkezdeni. Ám ha A SÉTA PROGRAMNAK kő* szönhetően, csoportunk néhány tagiának abban a * szerencsében volt része, m hogy mint diákújságíró részt vehetett Nyíregyházán • az Evangélikus Élet című lap által rendezett orszá• gos találkozón. Itt bemutathatták iskolánkat és terbeindultak a fogaskerekek és a kimeríthetetlen ötletbörze, akkor hirtelen minden felszínre tört - még a kőolaj is. Általában hétfő délutánonként szoktunk összeülni, ami nem mindenkinek volt jó, hiszen a diákok - főleg a kollégisták - rendkívüli módon elfoglaltak. Ennek ellenére megpróbáltunk a lehető legtöbbször jelen lenni a „megbeszéléseken”. És a munka meghozta a gyümölcsét: iskolatársaink örömmel olvasták, vagy olvasták volna sorainkat, ha valaki lett volna olyan kegyes és hajlandó leségüket. közben pedig olyan techni- m kákát sajátíthattak el, illetve ismerhettek meg, ame- • Iveknek a továbbiakban még hasznát vehetik, * amennyiben a lelkesedésük töretlen marad, és folytatni • akarják az írást. • ••••• sétálni, hogy hozzon pár példányt az újságból az osztály részére (ugyebár). Igaz, a tanároktól nem kaptunk sok visszajelzést, de szerencsére akadnak lelkes szurkolóink is, a teljesség igénye nélkül például Faust vagy Gruber tanár úr. Utóbbi még a Pulit- zer-díjat is nekünk szánja, de sajnos erre még mindannyiunknak várni kell. És persze vétek lenne kihagyni Maris nénit, aki elkezdte mozgatni a szálakat, és aki folyamatosan öüetekkel látott el minket. Akkor már csak a szüléink visszajelzéséről nem nyilatkoztunk még. Hát, az a szorgalmas szülő, aki képes olvasni a sorok között még gyermeke félévi osztályzatáról is tudomást szerezhetett. Mindent összevetve örülünk mindennek amit csak mondanak, az építő kritikának ugyanúgy, mint a gratulációnak, hiszen mindenből csak tanulni tudunk, hogy a következő félévtől még változatosabb írásokat tudjunk felmutatni. Aki nincs közöttünk, az nem is tudhatja, mit hagyott ki: a hétfői kekszeléseket és miegymást. . Diákújságíróként Nyíregyházára is eljutottak • mészetesen csillogó tehet- # ■ Lányos zavart és pirulást váltott ki a fotós személye. Ebben a hónapban egy keddi délután a Tolnai Lajos Gimnázium néhány diákja ellátogatott Szekszárdra a Német Színházba, ahol Wolfgang Borchert-től a „Draussen vor der Tür-t” tekintettük meg. A „Draussen vor der Tür” jelentése: az ajtó előtt. A dráma főszereplője egy férfi, akit Beckmann- nak hívnak és a D. világháború ideje alatt Szibériában katonaként szolgált Amikor szürke, kopott, ócska katonai ruhában hazatér, azzal találja magát szembe, hogy a házuk ajtaján nem a saját névtáblájuk áll, és megtudja, hogy a szülei meghaltak. Beckmann e hír hallatán elkeseredik, a folyóba ugrik, de nem sikerül az öngyilkossága. Az Elba kiveti a partra, ahol egy katona felesége találja meg, hazaviszi saját lakásába, ruhát és ételt ad neki. A nő halott férje Beckmann-t álmában kísérti, hogy ne vegye el tőle a ruháit, feleségét, és azt követeli, hagyja el Kispál Gergely mint Beckmann a házát. Másnap ott is hagyja a házat. Beckmann az utcán szomorúan, életkedvtelenül sétálgat, amikor meglátja a barátnőjét egy férfival, de a nő sem ismeri fel. A Szibériából hazatért férfi nagyon elkeseredett, mert nincs senkije, senki sem engedi be a házába, éhezik, és nem akar tovább élni. A mű a férfi kálváriáján keresztül a kirekesztettséget, elhagyatottságot mutatja be úgy, hogy az előadás végén további sorsa nyitva marad a nézők előtt. ■ Mayer Eszter, T. L. G. Diákok, akik sétálhattak beszámoló Aki nem volt a csapatban, az lemaradt a sütiről is I Realitás kontra először is lássuk, melyik fogalom mit fed. A realitás alapelve, hogy a felvetülő problémát agyban gondosan mérlegeljük, majd kiválasz- szuk a legideálisabb megoldást azok közül, melyek számunkra kedvezőek, megvalósíthatóak, a probléma méretéhez igazodó energiabefektetést igényelnek. A realitás lényege, hogy azok a megoldások, melyek ezen a hármas szűrőn nem mennek át, nem jelennek meg, mint találat. az érzelmi döntések szeren- csés esetben megfelelhetnek az előző három feltételnek, ennek az esélye azonban elenyésző (mint annak az esélye, hogy egyidejűleg vívod ki egy szépségverseny első helyét és a világbékét). az érzelmi döntések eredménye lehet az álmaink és vágyaink rövid idejű beteljesítése, az áhított boldogság elérése. Ezért azonban nagy árat kell fizetni, melynek első törlesztőrészlete a kockázat, kockázat a teljes csődre, és minden eddigi elért eredmény megsemmisítésére, sőt mínuszba is mehetsz. Nagy energiabefektetések árán pozitív vagy negatív eredmény pedig egyaránt bekövetkezhet. A realitás kizárását az érzelmek nem veszik figyelembe, ezáltal olyat is megvalósíthatnak, amit a másik nem tartott elképzelhetőnek. Mint a két béka esete, akik fel akartak mászni a toronyra. A tömeg kiabált, hogy nem fog sikerülni! Az egyik hamarosan feladta, és lezuhant. A másik folytatta, és felért a torony tetejére. A győztes béka süket volt. ez mind nem jelenti azt, hogy a realitás magunk megkímé- lésének eszköze, a védelem kialakítása a bukással szemben. A békás példánál maradva: ha mások szerint nem tudom megmászni, és nincs profitja a megmászásnak, akkor nem fektetek bele energiát. Realitással is el lehet érni a boldogásot. Egyet kell tudni: Mi okoz nekünk boldogságot? Ha azt teljesítjük, amit magunktól, a józan eszünktől elvárunk, vagy ha azt, amire a szívünk vágyik? ■ Andi, ESZI FILM - ZENE - SZÓRAKOZÁS Vélemény Átél nem a mélabú évszaka A hosszú fagyos időszakot néhány napig viszonylag meleg, napfényes időjárás szakította meg január második felében. Ez sokunk életébe hozott örömet, de sajnos nem tartott sokáig. ilyenkor télen a természet pihen, a talaj csupasz, a fák kopárak. Gyakran esik a hó vagy az eső, a lefagyások és az ónos szitálás balesetveszélyessé teszi a közlekedést. ezeknek és a hideg, borongós időnek köszönhetően hajlamosabbak vagyunk a depresszióra. Még az a jobb eset, ha a nyomasztó hangulat csak átmeneti. ha valakinek szinte mindig borzalmasan rossz a kedve, érdemes orvoshoz, pszichológushoz fordulnia. Sokunknak viszont az időjárással együtt változik a hangulata, de aggodalomra semmi ok. ebben az évszakban is megtalálhatjuk a módját annak, hogy legalább néha egy kicsit jól érezzük magunkat. Gondolom, mindenki tudja magáról, mi csal mosolyt az arcára. Lehet, hogy elég kimennünk egy jó kis sétára a friss levegőre, és már ki is űztük fejünkből a negatív gondolatokat. ■ Fekete Zsolt, ESZI Szerelem és egyéb katasztrófák az életvidám lány. Jacks az angol Vogue magazinnál tölti gyakornoki idejét. A divaton kívül már csak azt szereti jobban, ha párokat hozhat össze egymással, amiben van is tehetsége. Erre a példa az is, hog}' több ismerőse jött össze az ő segítségével Legújabb kiszemeltje a homoszexuális lakótársa, Peter és az általa csak melegnek hitt kollégája, Paolo, aki viszont nagyon is bolondul a gyengébbik nemért. Végül ahelyett, hogy Jacks a barátjának találna párt, őt is eltalálja Cupido nyila. A filmben több nagyágyú is feltűnik, mint például Brittany Murphy vagy épp a Hősök Issac Mendeze, Santiago Cabrera. De nem csak a két főszereplő neve lehet számunkra ismerős, hisz a fergeteges vígjátékban szerepet kapott Orlando Bloom és Gwyneth Paltrow. Mindenkinek önfeledt kikapcsolódást nyújt ez a film, ajánlom azoknak, akik egy jót akarnak nevetni. m Gyenge Alexandra Béri Balogh Ádám Gimnázium Aranyköpések diák: - A kocka el van veszve. az egyik igen büdös kísérlet után kémiaórán: - Akinek van egy kis önfegyelme, csendben fullad meg... DIÁK: - Jaj, tanárnő! Mindjárt mondok egy lombos mohát is, csak előbb megtanulok szájról olvasni. tanár: - Ha te mondtad és az úgy van, akkor biztos. tanár: - Látjátok mit írtam fel a táblára? Ez egy passzív mondat. Ha azt mondtam volna, hogy UFO vagyok, akkor se döbbentetek volna meg így. ■ TN-gyűjtés
