Tolnai Népújság, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-24 / 20. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP Lyukak foltozására jó a helyi adó fejlesztések A közbeszerzéseknél semmi előnyt nem jelent a hazai pálya Városközpont-rehabilitációba kezdenek Bonyhádon. A tervek elkészültek, a tempó az anyagiaktól függ Három város jegyzőjét kérdeztük a költségvetés készítésének idején aktuális gazdasági, gazdálkodási kérdésekről. Mint mondták: alapvető gond az önkormányzatok alulfinanszírozottsága. Wessely Gábor Gőzerővel készül a települések költségvetése. Folynak az előzetes egyeztetések, a bizottsági viták, és a hivatali apparátus sem unatkozik ezekben a hetekben. Február végére elfogadott költségvetéssel kell rendelkezniük az önkormányzatoknak. Három városban gyűjtöttünk információt a fejlesztési tervekről, a foglalkoztatási elképzelésekről, és arról, hogy mire fordítják az iparűzési adót. A jegyzők Bonyhádon, Dombóváron és Tamásiban is úgy látják, hogy az önkormányzatok alulfinanszírozottak, és a kötvénykibocsátás sem oldja meg, legfeljebb átmenetileg csillapítja az anyagi gondokat. Dr. Schutzbach Ferenc címzetes főjegyző tájékoztatása szerint Tamásiban 2007-ben jött be a legtöbb iparűzési adó, ami korántsem jelenti azt, hogy minden eddiginél nagyobb lenne a város gazdasági ereje. Összesen 234 millió forintot szedtek be, ami összehasonlítva a kezdetekkel szép summa - 1992-ben még 10 millió alatt volt az iparűzési adóbevétel -, ám ha vetünk egy pillantást a foglalkoztatásra, szomorkásabbá válik az összkép. A városban még csak- csak akadnak munkaadók, de a város környékén szinte semmi munkalehetőség nincs. A főjegyző szerint a megyében, Tamási térségében a legnagyobb a munkanélküliség, már vagy 15 éve. Fejlesztési elképzeléseik természetesen vannak. A termálfürdőnek és a vadászati lehetőségeknek köszönhetően húzó ágazat lehet az idegenforgalom. S a fűtési számlák csökkentése érdekében geotermikus energia kiaknázásán is gondolkodnak. De fejleszteni csak pályázati pénzekből tudnak. Dr. Schutzbach Ferenc keményen fogalmaz: az önkormányzatok közelednek a tűréshatárhoz, ha finanszírozási gondjaikat nem oldja meg az állam, összedől a rendszer. A kötvénykibocsátás a főjegyző szerint nem megoldás, csak túlélő taktika. S ilyen helyzetben az iparűzési adóból származó bevétellel se lehetnek különösebb terveik. Az alulfinanszírozottságból adódó lyukakat tömködik be vele. Geotermi■ Tamásiban 2007-ben jött be a legtöbb iparűzési adó. kus erőművet Bonyhádon is szeretnének. A drágább energiahordozók kiváltása, az áremelések következtében több településen vált 2008 legfontosabb fejlesztési céljává. Dr. Glöckler Ferenc, a völgységi város aljegyzője úgy tapasztalja: a települések eléggé magukra vannak utalva problémáik megoldásában. Ők az előremenekülést választották. Nagy érvágás volt, amikor öt évvel ezelőtt bezárt a Salamander cipőgyár, és közel ezer ember maradt munka nélkül a kistérségben, de mostanra kimásztak a gödörből. A 15 százalékos munkanélküliséget 10 százalék alá szorították. A város, egyedülálló módon, évi 20 millió forintot munkahelyteremtő pályázatok finanszírozására fordít. Szeretnék mihamarabb beindítani az ipari parkot, amire a jogcím már megvan, csak a kijelölt terület jelentős része még az államé; nem került önkormányzati tulajdonba. Sajnos a termelő üzem kevés, de a szolgáltató szférában nőtt a foglalkoztatottság és az iparűzési adóbevétel, miután több nagyáruház épült. Ebből az adónemből Bonyhádon 2007-ben közel 292 millió folyt be. A pénzt a közterületek karbantartására és a pályázatokhoz szükséges önrész biztosítáMiből gazdálkodtak a városok 2007-ben? I parűzésí adó M Teljes bevétel {millió Ft) (milliárd ft) Bonyhád Dombóvár Tamási sára fordítják. Tervezik az önkormányzati oktatási intézmények felújítását, az úthálózat korszerűsítését, a városközpont rehabilitációját, és a termálfürdő-beruházás elindítását. Mindez munkahelyeket is teremt, de nem eleget Az aljegyző rámutat: a Völgységben is megkezdődött a cégek elvándorlása. Ahogy a budapestiek a kedvezőbb gazdasági környezetet kínáló Szlovákiába teszik át székhelyüket, telephelyüket, úgy a bonyhádiak - erdélyi kapcsolataikat kihasználva - Romániába települnek, ahol lényegesen kisebbek a közterhek. Csúszik az operatív programok megvalósítása, késnek a pályázati pénzek. Ahogy más városokban, úgy Dombóváron is ez a fejlesztések legnagyobb gátja. Dr. Sitkéi Lukács aljegyző szerint ettől eltekintve a város gazdasági ereje nő, a foglalkoztatást tekintve a megye legjobbjai között van Dombóvár. Az aljegyző a tervezett fejlesztésekre is kitért. Mint mondta, a polgármester Szabó Loránd rengeteg olyan pályázat megvalósítását szorgalmazza, amelyik munkahelyteremtést is eredményez. Most az integrált oktatással és a szociális ellátás javításával kapcsolatos tervek vannak napirenden. Akarnak létesíteni egy nyugdíjasházat, segíteni fogják a gyerekek óvodából iskolába való átvezetését, korszerűsítik a szakképzés feltételeit, és a kollégiumi elhelyezés körülményeit jobbá teszik. Csatornaberuházást is terveznek. A településen belüli hálózat közel 70 százalékban kész, ezért jelentősebb közműfejlesztés inkább a város- környéki, újonnan kialakítandó ipari, kereskedelmi, logisztikai területeken várható. Dombóváron 2007-ben mintegy 360 millió forint iparűzési adó folyt be. Ezt a pénzt, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően városüzemeltetési célokra, utak, járdák építésére, javítására, a beruházásokhoz szükséges saját erő biztosítására fordítják. Ha lehetséges, helyi vállalkozókkal végeztetik el a helyi feladatokat, de azt hangsúlyozza dr. Sitkéi Lukács, hogy a nagyobb munkáknál erre semmi garancia nincs. A nyolcmillió fölötti beruházások megvalósítására közbeszerzési eljárást kell kiírni, és azon a legjobb ajánlattevő nyer, akkor is, ha az ország másik végéből jön. Elsőre sikerült Első ízben mutatta be galambjait nemzetközi színtéren Nagy Ferenc, s máris díjat nyert. A nagydorogi tenyésztő 1980-tól foglalkozik mondani fajta galambokkal, amelyek Franciaországból származnak, s éppen itt sikerült velük díjat nyerni. Négy galambot küldött a versenyre, egyikük, egy kékszalagos tojó Európa-díjat kapott. A tenyésztő hazai versenyeken már díjak sorát nyerte Áldozzon az egészségére! menedzserszűrés A Balassa János Megyei Kórházban Napjainkban az emberek többsége energiáját anyagi és társadalmi helyzetének javítására fordítja. Egyre több időt töltünk munkával, és hajlamosak vagyunk erőtartalékainkat még egészségünk rovására is felhasználni. A statisztikák szerint különösen érvényes mindez a stresszben élő, akár 10-12 órát is dolgozó és többnyire vezető beosztású szakemberekre. Egyes betegségek kialakulásának kockázata náluk magasabb az átlagosnál, érintettek lehetnek az úgynevezett menedzserbetegségek kialakulásában, de életmódjukból adódóan kevesebbet tudnak törődni egészségükkel. Számukra állított össze kórházunk egy olyan térítéses, úgynevezett MENEDZSERSZŰRÉSI PROGRAMOT, amellyel várakozási idő nélkül, előzetes időpontegyeztetés alapján egy nap alatt elvégezzük az esetleges betegségek kiszűréséhez szükséges vizsgálatokat, illetve szükség esetén továbbiakat javaslunk, és életmódbeli tanácsokat is adunk. A szűrésről további információk valamint előjegyzési idők az orvosigazgatói titkárságon Madarászná László Ildikótól kaphatók a 74/501-ó01-es (közvetlenül hívható) telefonszámon. CÍM: Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, 7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u.5-7. Éljen Ön is a lehetőséggel! Áldozzon az egészségére, és jelentkezzen menedzserszűrésünkre. Hívjon bennünket! ▲ Toller-tragédia: 1,5 évet kapott felfüggesztve a vétkes sofőr szekszárd A szokásos óriási sajtóérdeklődés mellett fejeződött be tegnap a szekszárdi bíróságon dr. Toller László volt pécsi polgármester balesetének tárgyalása. A bíróság a vádlottat másfél év fogházra, 280 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, végrehajtását két évre felfüggesztve. Két év 10 hónapra tiltották el a gépkocsivezetéstől, beszámítva a baleset óta eltelt másfél évet. Az ítélet indokolásában a bíró elmondta, hogy a veszély- helyzetet a vádlott idézte elő azzal, hogy megszegte az előzés szabályait. Mérlegeléssel állapította meg a bíróság, hogy záróvonalon kezdte meg az előzést, illetve a vonalat észlelve nem tért vissza saját sávjába. Közben gépkocsijával mintegy 110 km/órás sebességre gyorsított, a megengedett 90 kilométer helyett. A záróvonalat észre kellett vennie, ■ A gépkocsivezető meghalt, a politikus pedig maradandó fogyatékosságot szenvedett. és ebben a védelem álláspontjával ellentétben nem akadályozhatták az előtte haladó teherautók. Mindezek miatt úgy ítélte meg a bíróság, hogy a baleset bekövetkeztére nem volt hatással az a körülmény, hogy a szemből érkező Tollerék is túllépték a megengedett sebességet. A szakértők véleményére alapozva úgy ítélte meg a bíróság, hogy a sérülések súlyosságát befolyásolta, hogy sem a gépkocsi vezetője, sem a pécsi polgármester biztonsági öve nem volt bekötve. Az elhunyt gépkocsivezető, hogy az ütközést elkerülje, az autót jobbra kormányozta, amely a szemközti partoldalnak vágódott, és legalább kétszer átfordult. A védelem egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az egyenes úton semmiféle tábla nem jelezte sem a záróvonalat, sem a bukkanót, sem pedig a későbbi kanyart. Azóta kihelyezték a táblákat, és a záróvonalat is meghosszabították. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védői pedig felmentésért fellebbeztek. ■ Ihárosi I. A vádlott mondta az utolsó szó jogán az 56 éves budapesti férfi többször is szóvá tette a tárgyalás folyamán, hogy nem csak az arcát, de az alakját se mutassák a kamerák, és ne is fényképezzék. A tárgyalás befejeztével azzal fenyegetett meg egy újságírót, hogy a képek miatt bepereli. Mint megírtuk, a bíróság előtt nem tett vallomást. az utolsó szó jogán azonban elmondta, sajnálja a történteket, de úgy érzi, hogy Toller Lászlóék balesetéről nem tehet. Ezért nincs oka arra, hogy a családjuktól elnézést kérjen. - Lehet, hogy közreműködtem, mert közlekedtem - tette hozzá.
