Tolnai Népújság, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-24 / 299. szám

2007. DECEMBER 24., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG KARÁCSONY f karácsony Mayer Mihály megyés püspök: „Ezen a szép ünnepen lépett be Isten az én életembe is...” - „Hozzuk vissza Istent a történelembe, a mindennapjainkba” SZÍVÜNKBEN NAGYOBB LEGYEN A FÉNY Mayer Mihály pécsi me­gyés püspök úgy látja, hogy az őszinte, tiszta sze- retetre egyre nagyobb szükség van a mában, eb­ben az értékvesztett világ­ban. „Istennek helye van a történelemben - mon­dotta a lapunknak adott interjú során -, mert nem csak valamire, hanem va­lakire is szüksége van az embernek.” Kozma Ferenc- Kézenfekvő, hogy megkér­dezzem: hogyan készült fel Mayer Mihály megyés püspök az idei karácsonyra? Akadt-e valami különleges programja az elmúlt napokban?- A karácsonyra való készület advent első vasárnapjától indul, hiszen az advent a várakozás ideje, s a várakozásban mindig úgy érezzük, hogy vágyaink vál­nak rövidesen valóra. A négy va­sárnap segített abban engem, és remélem másokat is, hogy a szí­vünkben egyre nagyobb legyen a fény, amely a karácsonyban la­kó szeretetet, az ünnep lelküle- tét igyekszik előre vetíteni. Eh­hez persze kapcsolódtak a hét­köznapok is. A Pécsi Advent né­ven immáron ötödször meghir­detett ünnepségsorozatra Bara­nya és Tolna megye régióinak művészetét, hagyományát meg­jelenítők kaptak meghívást, és jöttek el, hogy bemutassák szak­rális kultúrájukat az egyházme­gye főtemplomában, és számot adjanak a népi-vallási szokása­ikról a közeli Dómmúzeumban. Amikor tehettem, a koncerte­ken, előadásokon magam is töl- tekeztem azokból az ajándékok­ból, amit a jelenlévő együttesek, szólisták hoztak magukkal.- Hogyan telik majd a szent­este ünnepe a szokásos, hiva­talos programokon kívül? Ál­lít-e fenyőt? Lesz-e majd kinek ajándékot adni, s ha igen, mi­lyen ajándékokban gondolko­dik a püspök?- Természetesen állítunk fát itt, a püspöki palotában 24-én meglehetősen szűk körben. Pé­csett élő húgommal fogom együtt tölteni a délutánt és a ko­raestét, a gazdasági vezetőnk vállalja a halvacsora elkészítését - kitűnő szakács hírében áll - és természetesen megajándékozzuk egymást. Többnyire könyvet szoktam ajándékba adni, s vinni később a teoló­giára is, ahol a szemi- naristák, a kispapok között foly­tatódik a napom, velük is kará- csonyozom, hogy majd a leg­szebbel érjen véget: a baziliká­ban, az egyházmegye főtemplo­mában az ünnep legszebb litur­giáján. Én mutatom be a szent­misét, és találkozom jelképesen azokkal az emberekkel, akik az egyházmegyét képviselik.- A püspök segítői a papok. Vannak-e elegen ahhoz, hogy maradéktalanul eleget tehes­senek vállalt feladataiknak?- Az évet is zárva nagy meg­becsüléssel kell szólnom papja­„Akik hívő emberek, továbbra is építsék be mindennapjaikba Jézus Krisztus szeretetét, aki kisgyermekként, hatatom nélkül a szeretet szavával lépett közénk” inkról. Egyre kevesebben va­gyunk, mégis zokszó nélkül vál­lalják a plébánosok és a plébáni­ai segítők a növekvő feladatokat. Hivatástudattal és elkötelezett­séggel. Hadd jegyezzem meg né­mi szomorúsággal, hogy a máso­dik világháború után még 480 papja volt az egyházmegyének, és működött nagy létszámban megannyi szerzetesrend is. Ami­kor 1964-ben engem pappá szenteltek 330 papunk volt, most pedig úgy kilencven körü­li plébánosunk van ötszáz misé­ző helyre. A régi egyházjogban az álláshalmozás, azaz egy plé­bánosnak több plébániát adni szigorúan tilos volt. Most pedig egy-egy papnak legkevesebb négy-öt plébániát kell ellátnia a hozzájuk kapcsolt kisközségek­kel együtt. Az a legkevesebb most az egyházi év végén, hogy mind a maga, mind pedig a hí­vek nevében megköszönjem ál­dozatos munkájukat. Érsekek és megyés püspökök Magyarországon ■ A szeretet ünne­pe nem csak az egyénre és a családra vo­natkozik, hanem a nagy családra, a mai magyar társadalomra is.- Karácsony ünnep­körében a békéről és a szeretetről be­szélgetünk, miköz­ben valljuk meg, a mai világ nem erről szól, különösen nem erről az idei év. Nemrég még sztrájkoltak az emberek, félpá­lyás útelzárások nehezítették a közlekedést, és szinte már megszokott, hogy valahol rend­őrattakról hallunk, emberek szemét küövik, tojásdobálás „színesíti” a hétköznapokat. Az ország kettészakadt. Lehet-e így a szívekben lakó békéről és szeretetről prédikálni?- Egy püspöknek a mai világ­ban a napi politikáról megnyi­latkozni valóban nem illik, ezért messzebbről indulnék. Inkább arról, hogy mit látnék megoldás­ként, hol gondolom a problémák gyökerét? A szeretet ünnepe BUDAPEST-ESZTERGOM FŐEGYHÁZ­MEGYE: dr. Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti ér­sek, született 1952. június 25én, 1975ben szentelték pappá Jel­mondata: Initio non erat nisi gratia, Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem. SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE Spányi Antal megyés püspök 1950 november 13-án született, 197ában szentelték Jelmondata: Laudetur Jesus Christus, Dicsér­tessék a Jézus Krisztus. váci egyházmegye dr. Beer Mik­lós megyés püspök 1943. június 1-jén született, 1966-ban szentel­ték Jelmondata: Permanentes in fide, Maradjatok meg a hitben KALOCSA-KECSKEMÉT1 ÉRSEKSÉG: dr. Bábel Balázs érsek 1950. ok­tóber 18-án született, 1967-ben szentelték Jelmondata: Pro Reg no Dei, Az Isten Országúért KALOCSA-KECSKEMÉn SEGÉDPÜS­PÖK: Bíró László 1950. október 31-én született, 1974-ben szentel­ték Jelmondata: Tecum Pm Te, Veled, érted pécsi egyházmegye Mayer Mi­hály megyés püspök 1941. janu­ár 31-én született, Pécsett szentel­ték pappá 1964. június 21-én. Jelmondata: Gaudium Nostrum Dominus, Az Úr a mi örömünk SZOMBATHELYI egyházmegye dr. Veres András megyés püspök 1959. november 30án született, 1986-ban szentelték Jelmonda­ta: Add Uxir Eum Ad Jesum, El­vitte Őt Jézushoz PANNONHALMI főapátság: dr. Vár­szegi Asztuk OSB jőapát-püspök 1946. január 26én született, 1971-ben szentelték Jelmondata: Fortitudo Mea Deus, Erősségem az Isten. egri érsekség: dr. Temyák Csa­ba érsek 1953. december 4én született, 1979-ben szentelték Jel­mondata■ Ipsi gloria in saecula, Dicsőség Neki mindörökké! SZEGEDCSANÁD EGYHÁZMEGYE: dr. Kiss-Rigó Isteán megyés püs­pök 1955. április óén született, 1981-ben szentelték Jelmondata- Erő, szeretet, józanság. VESZPRÉMI ÉRSEKSÉG: dr. Márfi Gyula érsek 1943. december 17- én született, 1967-ben szentelték Jelmondata: A szeretet soha el nem múlik HAJDÚDOROGI SEDE VACANTE APOS­TOLI KORMÁNYZÓ: dr. Keresztes Szilárd püspök 1932. július 19- én született, 1955éen szentelték Jelmondata Velünk az Isten GYŐRI EGYHÁZMEGYE dr. Pápai Lajos püspök 1940. szeptember óén született, 1963-ban szentel­ték Jelmondata- TU Me Sequere, Te kövess engem. KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE BdlÓS Béla püspök 1941. március 25- én született, 1965-ben szentelték Jelmondata Számomra az Élet Krisztus. DEBRECEN-NYÍREGYHÁZI EGYHÁZ­MEGYE Bosák Nándor püspök 1939. december 28án született, 1963ban szentelték Jelmonda­ta: Frange Esurientibus Panem Tuum, Törd meg az éhezőknek kenyeredet SEGÉDPÜSPÖKÖK: DR. IAD8CSI dÁS­pár esztergom-budapesti segéd­püspök 1952-ben született, 1977- ben szentelték dr. udvardy GYÖRGY esztergom-budapesti se­gédpüspök 1960. május 14én született, 1985ben szentelték DR. varga LAJOS vád segédpüspök 1950. december 5én született, 1974ben szentelték dr. székely János kinevezett esztergom-buda­pesti segédpüspök 1964. június 7-én született, 1991-ben szentelték dr. katona István egri segédpüs­pök 1928. október 3án született, 1953ban szentelték pappá nem csak az egyénre és a család­ra vonatkozik, hanem a nagy családra, a mai magyar társada­lomra is. A baj gyökere, hogy az emberek mindig „valamivel” szeretnék gazdagabbá tenni az életüket, kapcsolataikat. A gye­rek ajándékot vár, a fiatal na­gyobb megértést, a szülők szere­tetet, az öregek megbecsülést. De nem csak „valamire" van szükségünk ebben a szekulari­zált világban, hanem „valakire” is. Szent Ágoston mondja, hogy „nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik benned, Iste­nem”. És a gyereknek nem csak ajándék kell, hanem az is, hogy legyenek szülei, akik nem elpo­csékolt időnek érzik azt, ha be­szélgethetnek, foglalkozhatnak vele, segítik az iskolai feladatok­ban, együtt olvasnak, hallgatnak velük zenét. És van-e a fiatalnak barátja, aki nem lefelé húzza, ha­nem igyekszik fölfele emelni, akivel együtt tud gondolkozni a jóról és a jobbról? A szülők társak-e való­ban, vagy csak a kényszerű gazdasági együttélés köteléké­nek szorításában vergődnek? Az öreg­nek pedig akad-e olyan családtagja, barátja aki meghall­gatja, aki kinyitja a fülét a szo­morúságára, bánatára? Mert né­ha nem akar többet, minthogy valakinek kibeszélje magából a múltat, jelent.- Mi Toppanthatta meg az em­berek erkölcsi tartását? A megélhetés gondjai, a fel­pörgött élet mindennapos küz­delmei, vagy valami más?- Mostanra érződik igazán, hogy ebben a társadalomban összeomlott az elmúlt hatvan év­ben felmutatott ideológia. Össze­omlott az emberek világnézete, köztük nagyon soknak a világké­Kívánatos vol­na, ha az em­berek beépí­tenék a min­dennapjaik­ba Jézus Krisztus sze­retetét pe is. Nem beszélve arról, hogy az az erkölcsi tartás, amit a szü­lőktől, nagyszülőktől kapott-kap- hatott örökbe olyan vékonyka volt, hogy az élet kihívásai kö­zött darabokra tört. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy min­den ellenkező állítással szemben ma nem egy pluralista, többszí­nű világban élünk - hiszen an­nak is lehetnének egyaránt kö­vetendő erkölcsi törvényei, ér­tékrendje -, hanem egy értékke­vert világ foglyai vagyunk. Vál­ságos pluralizmus az, amit el kell szenvednünk. Iránytű nél­kül élünk, és próbáljuk a napok egymásutánját megélni. A mai vákuumban lévő világban az összeomlás, az eszmény nélküli­ségnek, a jó és a rossz keveredé­sének a foglyai vagyunk, bezár­va a szekularizált, többnyire is­tentagadó világba. Akadnak jo­gaink, mi hozzuk a törvényeket, mégis bilincs van a lelkűnkön.- Van-e kiút? Milyen alternatí­vát tud felajánlani napjaink­ban egyház?- A kérdés jogos. Mint ahogy megkérdezhetné azt is, hogy va­jon az ember önmagában elég e ahhoz, hogy hősiességével ural­hassa a világot, túljuthat-e önma­ga erejéből e krízisen, netán csak bitorolhatja azt. Fel kell tennie mindenkinek a kérdést: Akad-e harmónia, ami az emberen kívül is meglelhető? A karácsony azt akarja nekünk mondani és ben­nünk tudatosítani, hogy hozzuk vissza Istent a mindennapjaink­ba, hiszen kétezer évvel ezelőtt Jézus Krisztuson keresztül belép­ve közénk, ezt tette. És azt, hogy nekünk itt a földön nem csak ol­dalvást kell pillantgatnunk, ha­nem jó volna időnként a felülről érkező üzenetre is figyelni.- XVI. Benedek pápa fogal­mazta meg: mindenki próbál­jon úgy élni, mintha Isten ott lenne a történelemben és megtapasztalhatjuk, hogy na­gyobb lesz a béke, a szeretet és a harmónia.- Ezért én is azt üzenem az ol­vasóiknak. Akik hívő emberek, továbbra is építsék be minden­napjaikba Jézus Krisztus szere­tetét, aki kisgyermekként, hata­lom nélkül a szeretet szavával lépett közénk. Az ünnep alkalom rá: egy szép karácsonyon érke­zett meg Isten az én életembe is. Ezért a kereső embereknek azt mondom, hogy a sok úttalanságban merjenek arra tekin­teni, aki azt mondta magáról, hogy én va­gyok az út, az igaz­ság és az élet. Merjék lelkűket kitárni. Az Isten iránt nehezen gondolkozó embereket pedig arra ösztönözném, hogy hullámvölgyeikben ne feledjék, hogy van egy felfelé ívelő pálya is, s ennek a pályának a vonzá­sától ne rettenjenek vissza. Ha megteszik, más lesz az egyéni életük, szeretetteljesebb lesz a családi légkörük és békésebb lesz a társadalom. Ezekkel a gon­dolatokkal kívánok a lap olvasó­inak, és rajtuk keresztül az egy­házmegye minden lakójának ke­gyeletteljes, áldott ünnepeket, és több reményt hozó, lelkiekben gazdag új esztendőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom